Utolsó világversenyén úszott a szegedi Olasz Anna

Végig szenvedős volt az úszás. Az elmúlt időszakban sokat voltam beteg, lehet, hogy ez most jött ki rajtam. Sajnálom, hogy így sikerült az utolsó nemzetközi versenyem. Nekem mindig az edzésteljesítményemből és a felkészültségemből van az önbizalmam, le kell ússzak tíz-tizenkét kilométert, hogy elhiggyem, nekem menni fog a versenyen is. Ez most sajnos nem volt meg, próbáltam a rutinomból építkezni. Nyolcezer méterig bent tudtam maradni a bójban, de a ritmusváltás után ez esélytelen volt. Úgy érzem, ez nem volt méltó az eddigi karrieremhez, de az eddigi eredményeimet nem befolyásolja az, hogy hogyan sikerült ez az Európa-bajnokság 

Az elején megpróbáltam iramot diktálni, de látszódott, hogy mindenki edzésből jön és itt bizony nem lesz leszakadás, ezért kicsit visszavettem. Az utolsó előtti kör nagyon sokat kivett belőlem, mert sokat kellett előre jönnöm. Az olimpia előtt az volt a fontos, hogy tapasztalatot gyűjtsek, ez sikerült, Párizsban egyszerűen nem szabad ennyire visszaesni, mert sok időbe telik, mire az ember feljebb jön