Hazai Horgászvizeken: lesznek változások Csongrád-Csanád vármegye életében

Horgász cikksorozatunk e hétvégi részében a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetségének ügyvezető elnökével, Oláh Szabolccsal készült beszélgetésünk olvasható, aki összegezte a vármegye tavalyi horgász évét, illetve előre tekintve beszámolt az idei év fontosabb változásiról és eseményeiről.

A 2023-as év kihívásai és eredményei

Oláh Szabolcs a tavalyi év halgazdálkodásának témakörében kiemelte, hogy a szárazság szempontjából mérsékeltebb év volt az előző évhez képest; az őszi időszakra a vizek vízháztartása kevésbé értek el, a 2022-es évben tapasztalt kritikus állapotokat. Hangsúlyozta, hogy a Szövetség gazdálkodása alá tartozó horgászvizek közül a kritikus vizek esetén is igyekeztek a lehetőségeket kihasználva a halak számára kedvező környezetet biztosítani, az állandó vízszintet fentartani.

Pozitívumként jegyezte meg, hogy a Körtvélyesi-holtágon a fadeszkás zsilip helyett már egy modern műtárggyal történhetett vízvisszatartás, mely a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának élőhely-rehabilitációs programja keretein belül került megépítésre, valamint a Maty-éri víztározó és a Salakos csatorna vizek vízpótlásai a Magyar Országos Horgász Szövetség támogatásával. 

Az ügyvezető elmondta, hogy a 2023-as horgászévre tervezett haltelepítések (döntően ponty) a halgazdálkodási terveknek megfelelően teljesültek, figyelembe vették a vizek élőhelyi sajátosságait és azok horgászlátogatottságát is. A horgászok által legkedveltebb halfaj a ponty állománypótló-, illetve állományjavító telepítései több korosztályban (előnevelt, egy-két- háromnyaras) a Tisza esetében 22 tonnát meghaladó, a zárt horgászvizek esetében 45 tonnát meghaladó összmennyiségben került telepítésre. 

Kiemelte 2023-ban több haltelepítés a MOHOSZ támogatása mellett valósulhatott meg, például az őszi szürkeharcsa és kétnyaras tiszai pontytelepítések, valamint a zárt vizek ponty-törzsállományát erősítő extra méretű, 8 kilogramm feletti pontyok telepítései. 

A pontyok mellett különböző ragadozó halfajok telepítései is sikeresen megvalósultak, szürkeharcsából közel 4 tonna egynyaras növendék került kihelyezésre a folyószakaszokba; csukából elsősorban a zárt vizekbe több száz ezer darab ivadéka került; azonban megjegyezte, hogy 2023-ban a beszerzési lehetőségek miatt kevesebb süllő és balin ivadék került a vizekbe.

A vizek védelme

A ügyvezető a haltelepítés és a halőrzés mellett kiemelt feladatoknak tekinti, az idegenhonos halfajok térnyerésének visszaszorítását, valamint a vándorló halfogyasztó madarak riasztását, gyérítését.

2023 februárban az Atkai-holtágból 5 tonna feletti mennyiségű busát fogtak, majd november, december hónapokban két, törpeharcsával igen “fertőzött” holtágból összesen négy és fél tonna átlagosan 7 dekás törpeharcsát halásztak le. Oláh Szabolcs megjegyezte, hogy kísérleti célból, 20 darab törpeharcsa varsát helyeztek el a Maty-éri víztárózóban, ami összesen 730 kg törpeharcsát fogott ki.

Oláh Szabolcs a jövőre vonatkozóan kiemelt feladatként tekint a horgászvizek halállományainak pótlására, gyarapítására, valamint napirenden tartja az inváziós idegenhonos halfajok terjedésének visszaszorítását, hangsúlyozta: elsősorban a zárt vizekben okoz halgazdálkodási problémát az elöregedő. nagy egyedsúlyú busaállományok melyek gyérítése elengedhetetlen, fontosnak gondolja továbbá a folyóvizekben élő busaállományok célzott kifogását is, azonban a helyes halászati technológia, valamint a kifogott halak sorsa még megoldást kíván.

Az idegenhonos halfajok mellett, a téli időszakban kiemelt halvédelmi feladat a vándorló nagy kárókatonák gyérítése is. Az ügyvezető elmondta e sörétes lőfegyverrel történő riasztási, valamint gyérítési tevékenységnek szigorú szabályai vannak, minden esetben a természetvédelmi hatóság engedélyével, az érintett vadásztársaságok, nemzeti park igazgatóságok bevonásával történik.

2024: horgászkártya megújítás, felső méretkorlátozás a Csongrád-Csanád vármegyei folyókon

Számos médiában számos információ látott napvilágot a Magyar Horgászkártya megújításával kapcsolatosan. A Magyar Horgászkártya célja a horgászok egységes informatikai rendszerben történő nyilvántartása. A MOHOSZ Horgász Informatikai Rendszere 2018-tól került bevezetésre, mely azóta lehetővé teszi a horgászok nyilvántartását, a fogások rögzítését, az online területi jegy váltását, az esetleges eltiltások érvényesítését stb. 

A rendszerben aktív horgásznak minden 5 év után meg kell újítania a kártyáját, jelezve ezzel horgászaktivitását. A 2018-2019 években kiváltott kártyák érvényessége lejár emiatt a megújítás elengedhetetlen.

 - jegyezte meg az ügyvezető.

A Magyar Horgászkártya 2024-től már állami okmánynak minősül. A változás 2024-től, hogy kártya megújításakor, illetve igénylésekor az horgászok átesnek egy központi azonosításon, az általuk megadott adatokat összeveti a rendszer a Belügyminisztérium személy- és lakcímnyilvántartásával. Amennyiben egyezik a kettő, és a horgász igazoltan be is fizeti a díjat, máris létrejön a horgászkártya digitális változata, és a HORINFO szakrendszer engedélyezi a 2024-es horgászokmányok kiváltását.

Kérdésünkre az ügyvezető elmondta, hogy a 2024. évi szövetségi vizekre érvényes területi horgászjegyek átlagosan 10%-os mértékkel kerültek emelésre, az egyesületi tagdíj minimum, valamint az állami horgászokmány és szövetségi hozzájárulás díjaiban nem történt változás.

Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy a területi jegy árának 10% mértékű emelése elsősorban az infláció okozta gazdasági hatások, a tervezett haltelepítési mennyiségek növelése, a munkabérek tervezett emelése miatt volt szükségszerű. A kiadott területi jegyekben változás nem történt.

Versenynaptár

Az ügyvezető megjegyezte, hogy a 2024. évi vármegyei versenyek pontos dátumai még tervezés és helyszíni egyeztetés alatt van, várhatóan február 15-ig véglegesülhet a naptár.

Az ügyvezető kiemelten 2024-ben számos országos bajnokság színtere lesz a maty-éri evezőspálya, kiemelte idén ősszel ismét horgászvilágbajnokság kerül megrendezésre a maty-éri pályán.