Óriási győzelem: hatgólos hátrányból nyert a magyar válogatott Izland ellen

A magyar keretből ezúttal Kovacsics Péter mellett Bujdosó Bendegúz maradt ki, Leimetter Csaba viszont ott melegített a többiekkel. A váltás oka az volt, hogy Ancsin Gábor csípője az első mérkőzésen megsérült, és bár ott volt a csapatban, de kérdéses volt mennyire terhelhető az átlövő.

A 4700 néző befogadására alkalmas kristianstadi sportcsarnokban körülbelül 3500 ilzalndi szurkoló váltott jegyet, hazai pályát varázsolva kedvenceiknek.

Nagy iramban és magyar oldalon Szita Zoltán két góljával indult a találkozó, ahol az első hibákat is a válogatottunk követte el. Gyorsan kétgólos előnybe került Izland, de pillanatok alatt sikerült rendezni a sorokat és egyenlítettünk. Középen nem volt gond a játékunkkal, remekül működött a játék Bánhidi Bence körül, de ahogy az első meccsen, úgy most is mertük használni a szélsőinket. Támadásban az ősszel Szegeden nagyon kevés lehetőséget kapó Szita Zoltán játéka volt kellemes meglepetés, de a kapuban sem lehetett panasz Mikler Rolandra, aki az első negyedórában kétszer is bravúrral védett. (15. perc: 9-8)

De az izlandi kapus is fogott becsülettel, Bjorgvin Pall Gustavsson hetest is védett és ziccert is fogott. A 17. percben a Lékai Máté egymás után háromszor is hibázott-ő volt az aki a hetest is kihagyta, így a kispadról érkezett Hanusz Egon irányítóba. A bizonytalanná váló védelem a kapuban Mikler Rolandot is elbizonytalanította, jött ott is csere, beállt Székely Márton. A 20. percre elment négy góllal Izland, Chema Rodriguez pedig időt kért. (20. perc: 12-8)

Sem támadásban, sem védekezésben nem működött a játékunk, mi sem jellemzőbb, hogy a nyolcadik és a kilencedik magyar gól között több mint 9 perc telt el, ekkor már 5 gól volt az északiak előnye. Bár vissza tudtunk jönni két gólra, de csak rövid időre. A két francia játékvezető hölgy, becsülettel hazai pályát fújtak Izlandnak. Az utolsó percben lett volna esély felzárkózni három gólra, azonban támadást hibáztunk, nem úgy Izland, akik így öt gólós előnnyel mentek szünetre. (I. félidő: 17-12)

A második félidő első perceiben nem sikerült közelebb kerülnünk az izlandiakhoz, amiben továbbra is komoly szerepe volt a Bonaventura testvérpárnak. A két játékvezető hölgy finoman szólva sem állt a helyzet magaslatán, igen komoly támogatást adva északi ellenfelünknek. Kellően meg is zavarta ez a mieink játékát, így esélyünk sem volt a felzárkózásra. A 39. percben, 23-17-nél emberelőnybe kerültünk, ami esélyt kínált a felzárkózásra, de nem éltünk vele. Még támadásban csak-csak mutattunk valamit, de a védekezésünkben rengeteg hiba volt. (42. perc: 25-19)

Hogy mennyit számít a jó védekezés, azt gyorsan meg is mutattuk. Varázsütésre összeálltunk hátul, ami cseppet sem ízlett az izlandiaknak. Egymás után dobtunk is négy gólt, és a 47. percben már az északiaknak kellett időt kérniük. Gyorsan be is rámoltak két gólt, de ennyit és nem többet. Az utolsó 10 perc úgy indult, hogy visszajöttünk 2 gólra, és támadhattunk azért, hogy egyre zárkózzunk. Bár hosszan támadhattunk, gólt nem sikerült lőnünk. Egy gyors gólváltás után újra megvolt az esély az egy gólra, ami most nem maradt kihasználatlan. Bóka halászott labdát, ziccerben vitte a labdát a kapusra és nem hibázott. Az 55. percben pedig az egyenlítés is jött, Rosta Miklós hétméteresből talált a kapuba. (55. perc: 28-28)

Mikler Roland akkor kezdett el bravúrosan védeni amikor nagyon kellett, Bodó Richárd pedig akkor dobott két gólt, amikor a legnagyobb szükség volt rá, így két és fél perccel a vége előtt két góllal vezettünk. Gól már több nem született egyik oldalon sem, amit Mikler Roland utolsó 5 percben művelt, arra nincsenek szavak. (Vége: 28-30)

A magyar válogatott amellett, hogy továbbjutott a göteborgi középdöntőbe, már egészen biztosan nem érkezik oda pont nélkül. A céljuk elérése, a hetedik hely pedig csak saját magukon múlik. A magyar válogatott hétfőn 20 óra 30 perckor a portugálok ellen zárja a világbajnokságot.

Bánhidi Bence értékelte a meccset a SzegedMA kamerája előtt: