Bánhidi Bence egyéni sikereit is beárnyékolta a koronavírus

A szezonban minden egyéni elismerést bezsebelt Bánhidi Bence, legutóbb a BL-álomcsapatába választották be. MOL-Pick Szeged válogatott beállójának öröme mégsem teljes, a vírushelyzet miatt klubcsapatával nem érhette el céljait.

– Meglepődött a szavazás végeredményén? – Jólesett olvasni a nevemet a lista élén. Ez egy remek visszajelzés az edzőktől, mert a legjobb ötbe ők jelöltek, és elismerés a szurkolóktól, mert az első helyhez az ő szavazatuk kellett.

– Az év kézilabdázója lett Magyarországon, az Európa-bajnokság álomcsapatába is bekerült, most a BL legjobbjai között is ott van. Ennél több egyéni elismerést nem kaphatott a szezonban.

– Furcsa, kettős érzésem van. A válogatottal az elődöntő kapujában torpantunk meg az Eb-n, ami némi árnyékot vetett az egyéni elismerésemre. Ugyanez igaz a BL-re is. A csoportkörben jól mentünk és a tavaszt is úgy kezdtük, hogy el tudjuk érni a céljainkat. Jó formában voltunk, együtt volt a csapat, és pont akkor szakadt félbe minden, amikor az egész éves munkánk gyümölcse beért volna. Az én posztomon a legjobbnak lenni csapat nélkül nem megy. Ha nincs például jó irányító, vagy átlövő, vagy nem működik a támadásunk és a védekezésünk csapatszinten, akkor kevés vagyok egyedül a falban. Ez az egyéni siker is azt mutatja, hogy sokra hivatott a szegedi csapat.

– Joggal mondhatják azt, hogy minden esélyük megvolt a csoport első két helyére, amivel most készülhetnének Kölnre.

– Erre most mondhatnám azt, hogy jobban odatesszük magunkat, ha tudjuk, hogy ez dönt a Final Fourról. De ez nem fedi a valóságot. A többi csapat sem tudta, hogy így alakul majd az élet, így ők is - ahogyan mi is - a maximumot adták. A Vardar ellen egyértelműen mi voltunk az esélyesek, majd a Veszprém jött volna négybe jutásért. Az keményebb dió lett volna, de egyrészt a veszprémiek játékát ismerjük a legjobban, másrészt látva őket, nem tudom azt mondani, hogy jobbak lettek volna nálunk a szezonban. Hat mérkőzést játszottunk volna velük rövid idő alatt, mindegyik a magyar kézilabda ünnepe lehetett volna játékosoknak és szurkolóknak egyaránt. Sajnálom, hogy ez elmaradt.

– Már nem csak a szurkolók, a szakmában is úgy tartják, jelenleg nincs jobb beálló Önnél a jelenleg. Vitatkozna ezzel?

– Az biztos, hogy sokat fejlődtem az elmúlt években és érzem én is a meccseken, hogy külön készülnek rám az ellenfelek, ami azt mutatja, hogy jó úton járok. Erre a szintre eljutni nem volt könnyű, de ha úgy is van, ahogy mondják, ez csak egy pillanatnyi állapot. Azért dolgozom, hogy amikor majd befejezem az aktív játékot és értékelni kell a pályafutásomat, akkor jogosan lehessen kijelenteni, hogy valóban ott voltam a legjobbak között.

Kikapcsolódásnak és edzésnek is jó a tenisz: megtöri az egyéni edzések monotonitását és meg is izzasztja az edzés Bánhidi Bencét.

– Mindenkinek megváltozott az élete a koronavírus-járvány miatt. Hogyan élte meg a karantént?

– Az elejét nagyon nehezen. A bizonytalanság rossz volt, nem tudtuk, hogy mikor játszunk, egyáltalán mire készülünk. Ráadásul közösen nem edzhettünk, az otthoni edzések meg csak szinten tartásra voltak jók. Volt, hogy bekapcsoltam a televíziót és valamelyik meccsünket ismételték, na akkor nagyon hiányzott a meccshangulat. Amikor kiderült, hogy a bajnokságban és a BL-ben sem lesz több meccsünk, akkor sem álltam le az edzésekkel, sőt, elkezdtem teniszezni. Ez például egy pozitív hozadéka volt ennek az időszaknak, mert régóta ki akartam próbálni ezt a sportot és most volt rá időm.

– Szokatlanul hosszúra nyúlt így a szabadságuk is. Mivel tölti a szabadidejét?

– Mondanom sem kell, hogy korlátozottak a lehetőségeim. A lehetőségekhez mérten igyekszem aktívan tölteni és feltöltődni, már csak azért is, mert ilyen hosszú leállás után fájni fog az újrakezdés. Sokat vagyok Győrben a családomnál, de Balatonfüreden is megfordulok a barátaimnál. Most úgy tűnik, hogy a vírushelyzet enged egy rövidebb nyaralást is, ha így marad, akkor azt is kihasználom.

A kijárási korlátozások idején mindenkinek nehéz volt megoldani a rendszeres és változatos testmozgást. Ez pláne azoknak hiányzott, akik naponta edzettek. Bánhidi Bence is folyamatosan kereste a lehetőségeket arra, hogy minél színesebb és változatosabb mozgással tudjon edzésben maradni. – Az első időszakban az otthoni erősítés mellett a futás jelentett egy kis szabadságot. Elvégeztem az erőnléti edző által előírt feladatokat, a futásnál meg kisebb-nagyobb célokat tűztem ki magam elé. Amikor már egy kicsit szabadabban lehetett mozogni, akkor Bodó Ricsiéknél az udvaron pingpongoztunk, majd jött a tenisz. Nem mondom, hogy topon vagyok fizikailag, de a legfontosabb, hogy nem épültem le. Július közepén kezdjük az alapozást, már megkaptuk az egyéni edzéstervünket, ami egyfajta ráhangolás a nyár végi munkára. Régen vártam már ennyire az újrakezdést, mint most.

– Sok a bizonytalanság a következő szezonban, nem lehet tudni, hogy a vírus mennyire szól bele a mindennapokba. Lehet erre készülni?

– Nekünk arra kell készülnünk, hogy minden rendben lesz és ebben is kell bíznunk. Úgy tűnik, hogy az erőviszonyokat a BL-ben nem rendezi át vírus, talán az elcsúsztatott négyes döntő lehet az, ami megkavarhatja a dolgokat. Ettől függetlenül a Szegeddel változatlan a célunk, minden fronton a legjobbak szeretnénk lenni és bizonyítanunk kell, hogy idén sem véletlenül tartottak esélyesnek bennünket a Bl-ben. A válogatottal ott vagyunk az egyiptomi világbajnokságon, bár biztos információink nincsenek arról, hogy januárban megrendezik-e a tornát, de ameddig nem mondják, hogy nem lesz, addig arra is készülünk. A tavalyi Eb-szereplés után ott is meg kell mutatnunk, hogy nem véletlen volt az elért bravúros eredményünk.