Labdarúgás: betöltötte a nyolcadik ikszet a SZVSE-stadion

Idén nyolcvan éve, hogy átadták a SZVSE-stadiont: Szeged jelenleg egyetlen, NB-s mérkőzések rendezésére alkalmas létesítménye a jövőben jelentős beruházással bővülhet.

1937-ben adták a Szegedi Vasutas stadionját, az angol stílusban épült létesítményben a második világháború idején játszották az első élvonalbeli mérkőzést, elsőként 1941-ben. Az elmúlt években többször a városban játszott legmagasabb osztályú mérkőzéseknek adott helyet: korábban a Szeged 2011 otthona, míg az előző kiírásban a SZEOL SC hazai pályáját jelentette az NB II-ben a Vasutas-stadion – utóbbi csapat a 2017-18-as szezonban is az Izabella híd lábánál játssza hazai találkozóit, hiszen az MLSZ NB III-ra vonatkozó feltételeinek, azon belül is többek között a fedett lelátó meglétének a városban csupán ez a stadion felel meg. "Hét-nyolc évvel ez előtt sokkal rosszabb állapotban volt a létesítmény. A városvezetés úgy látta, nincs szükség erre a stadionra, elég nagy nyomás helyezett az egyesületre azért, hogy szűnjön meg a stadion. Erre ki is dolgoztak egy koncepciót, hogy a sportolóink menjenek át a szerintem akkor is tele lévő SZEOL-stadionba, az más kérdés, hogy a Felső Tisza-parti létesítmény állapota akkor is siralmas volt, ahogy most is. Ekkor, vezetésemmel ellenálltunk a városi és a hozzá kötődő vállalkozói akaratnak, a stadion helyén most két áruház lenne” – mondta el portálunknak a jubileum alkalmával

Szokol Lajos

, a SZVSE elnöke. A klubvezető hozzátette, akkoriban tudtuk nélkül előszerződéseket kötöttek a területükre, ami kizárólagosan az egyesületé volt - ennek a fellépésnek köszönhető, hogy még van stadion, és volt lehetőség arra, hogy a városban NB II-es meccseket lehetett játszani, mert ezt Szegeden sehol máshol nem engedélyezik.

A jelenlegi klubvezetés őrizte meg a stadiont, és kijött egy olyan, már aláírt szerződésből, amelynek értelmében a SZVSE-pálya felszámolásra került volna" – hangsúlyozta Szokol Lajos. Ami a SZVSE labdarúgó-szakosztályát érinti, Szokol Lajos úgy látja, a Szeged 2011-Grosics Akadémia és a SZEOL SC között dől el, hogy ki a város első csapata, a vasutasok semmiképpen sem gondolkoznak abban, hogy megyei szint fölé menjenek. Céljaik között az utánpótlásban való, minél szélesebb rétegben elért eredmény szerepel elsősorban, e mellett pedig valamilyen együttműködést találnának Szeged első számú futballcsapatával. „Nincs meg az a szponzori és anyagi háttér, hogy egy felnőttcsapatot felfuttasunk, különösen úgy, hogy a város másik két egyesületének ugyanez a célja, nem mellesleg lényegesen előrébb is tartanak nálunk" – mondta a SZVSE megyei I. osztályban szereplő csapatáról Szokol Lajos. Megjegyezte, korábban társadalmi munkában, összefogással jelentősen javítottak az épület állagán. E mellett négy, új műfüves pálya is épült a halálos ítéletük kimondása után. Az atlétika pályán egy méteres fű volt, most pedig edzéseket tartanak rajta – bár állaga korszerűtlen.

Olcsó és komfortos

Januárban Orbán Viktor a Modern Városok program szegedi állomásán

: a városban egy atlétikai centrum létesül, hiszen ahogyan a miniszterelnök is fogalmazott: „sportfejlesztésnek egyetlen szakosztály sem lesz vesztese Szeged városában.” – így a Felső Tisza-parti stadion helyére tervezett kézilabda-aréna által otthonát vesztő atléták sem maradhatnak otthon nélkül. Korábban a SZEGEDma.hu-nak a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke,

, az új atlétikai centrum esetében két helyszín jöhet szóba, az egyetemi terület mellett a SZVSE-pálya. Ennek kapcsán a Vasutasok elnöke kifejtette, a baloldali vezetés megosztott a témában. „Nagy része közömbös, van, aki ellene, míg kis része támogatná, hogy a SZVSE-stadion területén létesüljön ez a centrum.

Márton Anita

az olimpiára és a világbajnokságra is a SZVSE létesítményeiben és pályáin készült fel” – nyilatkozta Szokol Lajos. A klubelnök meglátása szerint amennyiben a SZVSE-stadion területén épülne fel az új létesítmény, úgy szükség lenne a salak műanyagra való lecserélésére, egy nyolcsávos futópálya kialakítására, valamint a dobó szakág számára szükséges biztonsági felszerelésekre ahhoz, hogy akár nemzetközi dobóversenyt is lehessen rendezni. Mindenképpen kellene egy 60, de inkább 80 méteres futófolyosó, ami által a futók téli edzése lenne biztosított, ezen kívül véleménye szerint egy tornacsarnok is elférne. „A jelenlegi öltözők 40-50 évesek, ahol pillanatnyilag fűtés sincs, így egy korszerű fűtésrendszert kellene kialakítani, valamint napelemes, energiatakarékos rendszert kellene építeni, ez a későbbi fenntartás miatt lenne fontos. A mostani, korszerűtlen rendszer fenntartása nagyon szűkösen számolva 30 millió forint körül van: ennek a létesítménynek a fenntartása 50-60 millió forint körül kellene, hogy legyen, beleértve a közüzemi díjakat és a karbantartást. Az atlétikai centrum rendelkezésre állhatna az iskolai testnevelés számára, a SZVSE-pályát legalább 15-20 általános és középiskola tudja elérni tömegközlekedési eszközzel közvetlenül, így reggeltől délutánig a tömegsporté, délutántól pedig az élsportolók és a szabadidősport vehetné birtokába. Az élsport mellett rengetegen járnak mozogni, mi ezért nem kérünk díjat. Egy korszerű létesítmény esetén nőhetne ez a létszám, és az utánpótlás is szélesebb lehetne.

Eperjesi László

kezei alatt olyan műhelymunka zajlik, ami országos szinten eredményes: évtizedekig a szombathelyi dobóiskoláé volt a hegemónia, most a SZVSE-s dobószakág megelőzte a szombathelyit.

– sorolta Szokol Lajos. Hozzátette, bármilyen szakági atlétát beleszámítva, a sportolók meghatározó része a SZVSE-pályán edz, e mellett a körtöltésen belül nincs olyan terület, ahol egy ekkora létesítményt ki lehetne szakítani. Az egyetemi területről, azaz a volt orosz laktanyáról kifejtette, egy lokálpatrióta nem mondhatja azt, hogy kint a város szélén létesítsenek egy ilyen pályát, ami Szeged város verseny, szabadidő és diáksportját szolgálná. „Meglátásunk szerint a SZVSE-pálya a legolcsóbb és a legkomfortosabb megoldás. Álságos érvként szokták használni, hogy a SZVSE pálya nem állami tulajdon, és az állam nem ruház be magántulajdonba. Mi szívesen kötünk bármilyen szerződést az állammal, ahol az állam úgy érvényesíti az érdekeit, ahogy akarja - mi nem ragaszkodunk a tulajdonhoz sem” – jelentette ki a SZVSE elnöke.