Atlétika: „London kiváló világbajnokságot rendezett”

Testközelből láthatta Londonban Márton Anita ezüstérmes lökését Menyhárt Zoltán, a szegedi Titán TC atlétika edzője. A mester szerint több sportolóban is benne maradt egyéni legjobb teljesítménye a világbajnokságon a tipikus brit időjárásnak köszönhetően.

Rég látott sikereket ért el a magyar atlétikai csapat a vasárnap záruló londoni világbajnokságon. Nyolc sportolónk is a legjobb tizenhat között végzett versenyében,

Márton Anita

ezüstérmet nyert súlylökésben,

Baji Balázs

hatalmas bravúrral bronzérmet szerzett 110 méter gátfutásban. A gyalogló szakág számára különösen nagy áttörést jelentett ez a világverseny, hiszen

Hellebrandt Máté

Urbanik Sándor

2001-es országos csúcsát majdnem öt perccel megdöntve lett hatodik 50 kilométeres gyaloglásban, míg

Madarász Viktória

szintén új magyar rekorddal tizenkettedik helyen zárt a női 20 kilométeres távon. A hétpróbázó

Krizsán Xénia

a kilencedik, a kalapácsvető

Halász Bence

tizenegyedik,

Pars Krisztián

tizennegyedik, míg szintén kalapácsvető

Gyurátz Réka

a tizenhatodik helyen zárta a viadalt. Az angliai világversenyen 203 ország 2200 atlétája képviseltette magát, amely új rekord, ezenfelül az eddigi nézőcsúcs is megdőlt, a szervezők tájékoztatása szerint, több, mint 705 ezer jegyet adtak el, ami egyedülálló a világbajnokság 1983 óta íródó történelmében. Ezen sokat dobott, hogy a maratoni és gyalogló versenyeket London belvárosában mintegy 150 ezren tekintették meg. Két napot töltött a brit fővárosban

Menyhárt Zoltán

, a Titán TC atlétikai szakedzője is, aki élőben láthatta, ahogy Márton Anita a szakadó esőben megszerzi első szabadtéri világbajnoki érmét súlylökésben. „Ki kell emelnem a kiváló szervezést, nagyon segítőkészek voltak az önkéntesek és a szervezők a világbajnokság alatt. Két versenynapon lehettem ott Londonban, szerencsére Márton Anita döntőjét úgy nézhettem meg, hogy nagyjából 60 méterre ültünk a lelátón a dobókörtől, mindezt a magyar küldöttség közelében. Azt gondolom, hogy a tipikus angliai időjárás következtében nem minden sportoló hozhatta ki magából a maximumot, de ezzel mindig kalkulálni kell a versenyek előtt” – utalt vissza a zord versenykörülményekre Menyhárt Zoltán. Márton Anitáék versenyének idején tizenegy fokot mértek Londonban az eső pedig a lökések alatt is folyamatosan szakadt, ami nagyon megnehezítette a versenyzők dolgát, különösen azokét, akik egy bizonyos forgó technikával lökik a súlyt, ahogy azt a szegedi atléta is teszi. Ennek következtében bár végül nem sikerült megdöntenie a 19,89-es országos csúcsát, egy pazar hatodik sorozatos dobással egészen a dobogó második fokára léphetett fel Márton Anita, megszerezve ezzel a hiányzó érmet kollekciójából. „Anita gyakorlatilag elsőként jött oda hozzánk a versenye után, miután beszélt az edzőjével, néhány percet sikerült beszélgetnünk, nagyszerű dolog, hogy ismét a hatodik sorozatban sikerült nagyot dobnia és ezzel felugrania a dobogóra, ez is azt mutatja, hogy mentálisan mennyire összeszedett és erős sportoló. Összességében elmondhatom, hogy fantasztikus élmény volt nézőként részt venni ezen a világbajnokságon” – tette hozzá Menyhárt Zoltán.

Budapest lehet a következő európai helyszíne a világbajnokságnak

Már a londoni világverseny előtt szóba került, hogy Budapest megpályázhatja a 2023-as atlétikai világbajnokság rendezési jogát, amelyet az elért sportszakmai sikerek még inkább legitimizálnak. Magyarország a vizes világbajnokság lebonyolításán túl bebizonyította a Gyulai István Memorial versenyek szervezésével és a különböző utánpótlás tornákkal hogy atlétikában is képes magas szintű rendezésre. Felnőtt világversenyt legutóbb 1998-ban rendeztek Budapesten, akkor a régi Puskás Ferenc Stadion adott otthont a szabadtéri Európa-bajnokságnak. „Anno kint voltam az 1998-as budapesti Európa-bajnokságon, de akkor a magyar atlétika nem képviselt ilyen szintet, mint most. Mindig azt mondom, hogy merni kell nagyot álmodni, de persze azt sem szabad elfelejteni, hogy egy ilyen világverseny megszervezése, megrendezése nagyon sokba kerül, már az is nagy szó, ha sikerül nullszaldósra kihozni” – elmélkedett Menyhárt Zoltán. Ami a tényeket illeti, Budapestnek jelenleg nincs egy legalább 30 ezer fő befogadására alkalmas atlétikai stadionja, ahogy nincs egy 400 méteres körpályával és távolugrósávval rendelkező létesítménye sem a bemelegítéshez. Nem megoldott a belváros és a repülőtér megfelelő összekötöttsége, ezen felül egy atlétikai világbajnokság költségvetése nagyjából 40 millió dollár körül mozog, ami 12 milliárd forintos költségvetést jelentene.

Fürjes Balázs

, a budapesti fejlesztések kormánybiztosa korábban jelezte, hogy az „olimpiai építkezés” annak ellenére sem áll le, hogy az ötkarikás játékokat nem rendezi meg Budapest 2024-ben, így az atlétikai világbajnokságnak az olimpiai pályázatban is szereplő, a Rákóczi-hídtól délre lévő területre tervezett, 55 ezer néző befogadására alkalmas új stadion lenne a helyszíne, amely létesítménynek a tervpályázata augusztus 22-én zárul le. Ami az esetleges budapesti rendezés mellett szólhat, hogy jó esélye van európai városnak elnyerni a 2023-as világverseny rendezési jogát, hiszen a 2017-es londoni után két viadalt is az öreg kontinensen kívül rendeznek meg: 2019-ben Doha, 2021-ben pedig az amerikai Eugene lesz a házigazdája az atlétikai világbajnokságnak. Magyarország az Európa-bajnokság minden formáját rendezte már meg (U18-as, U20-as, U23-as, fedett pályás, szabadtéri, mezei futó), amit egyedüli európai tagszövetségi országként mondhat el magáról, idén nyáron pedig az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválnak is Győr adott otthont. A világbajnoki rendezés feltételeit ősszel hozza nyilvánosságra a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF), a hírek szerint Spanyolország és Svédország is pályázna a rendezésre, ráadásul Göteborg 2021-ben is szeretett volna rendezni, a város megalapításának 400. évfordulóján. „Jövőre Berlinben rendezik meg az Európa-bajnokságot, ahol korábban már jártam világbajnokságon, ott egy még nagyobb központi stadion áll rendelkezésre, egy esetleges magyar pályázatnál ez például még hiányzik nálunk. Ezzel együtt látszik, hogy most több feltörekvő magyar fiatal atléta bontogatja szárnyait, hat év alatt pedig eljuthatnak egy olyan szintre, amellyel hazai környezetben szép sikereket érhetnének el” – mondta Menyhárt Zoltán.