Labdarúgás: taktikailag kell előrelépnie a SZEAC-nak tavaszra

Nagyszerű idényt követően az idei szezont már a legjobbak között kezdhette meg a L-IT-SZEAC U14-es és U15-ös gárdája: a bent maradásra megmaradt a klub esélye, ám ehhez szükség lesz erősítésekre, és a játékukon is módosítaniuk kell – az őszi idényt Paksi Péter szakmai igazgatóval értékeltük.

Sikerrel vívta meg mind a hat selejtező mérkőzését, így az ősztől már az NB I-es bajnokságban léphet pályára hétről-hétre a L-IT-SZEAC U14-es és U15-ös együttese. A két gárda így olyan csapatokkal találkozhat, mint a Puskás Akadémia, az MTK, a Videoton vagy a Ferencváros korosztályos csapatai. A klub szakmai igazgatója,

Paksi Péter

az első fél év zárását követően elmondta, az idei év januárja-februárja adta meg számukra az egyértelmű választ, hogyha megnyerik az U14-el a bajnokságot, akkor van esélyük arra, hogy NB I-ben szerepelhessenek. „Nagy álmokat kergettünk, kitűztük magunk elé a célt, hogy feljussunk, azért, hogy azoknak a gyerekeknek, akik itt vannak nálunk, azoknak minél magasabb szintű lehetőséget tudjunk adni a sportolásra. Ez egy hosszú és kegyetlen harc volt, hat meccset kellett még a bajnokság után megvívnunk, mind a hat meccset megnyertük. Olyan csapatokat vertünk ki, mint a Debreceni Sportiskola, akinek a két játékosa ellenünk elbukott, most mindkettő a góllövőlista elején van az NB I-ben, és válogatott játékosok. Jó csapatok ellen, jól futballozva sikerült kiharcolni a feljutást. Azt gondoltuk, hogy új alapokra helyezi a klub megítélését, de ez nem így történt. Hatalmas ellenszélben dolgozunk a városban is, folyamatosan azt hallottuk, hogy megszűntünk és csődbe mentünk, miközben már ment a bajnokság” - tért ki a kezdetekre Paksi Péter. Az U15-ösök 15 pontot gyűjtöttek az őszi idény során, így a tizenkettedik helyről várhatják a tavaszt, míg az U14-es csapat hét pontjával az utolsó előtti helyen telel a 16 csapatos mezőnyben. Az U15-ös gárda edzője úgy fogalmazott, sejtették, hogy mit tudhat ez az állomány, hiszen rengeteg nemzetközi mérkőzés van a gyerekek lábában, és játszottak pár edzőmeccset a saját korosztályukkal is. „Szégyent nem vallottunk, bizakodóak voltunk, hogy nem leszünk pofozógépek. A bajnokság a lehető legrosszabban indult, Újpesten olyan játékvezető felfogásba szaladtunk bele, aminek az lett a következménye, hogy

Ottlik Máté

kénytelen volt kihagyni hat hetet, mert eltörték a karját,

Mészáros Gergőt

kiállították, rögtön meg is fogyatkoztunk. El kellett telnie három hétnek, hogy a gyerekek ezt a sokkhatást kipihenjék, viszont a meccsek jöttek egymás után. A harmadik fordulóban, Szombathelyen született meg az első győzelmünk, az lendületet is adott a csapatnak, miután az ötödik helyre is felkapaszkodtunk a bajnokság közben. Előzetesen a nyolc-tizenkettedik helyre kalkuláltam a csapatot, már csak azért is, mert erősítenünk nem sikerült. Ellenfeleinknél húsz-harminc fős keretek vannak, így tudtam, hogy nálunk egy betegség, sérülés visszavetheti a csapat teljesítményét, mert nem is lehet nagyon belenyúlni a csapatba. Az első nyolc forduló jól sikerült, utána az első hét helyezettel játszottunk, az MTK-val, a Felcsúttal vagy a Debrecennel. Ebből egy pontot szereztünk, ami kevésnek tűnhet, viszont volt négy olyan meccsünk, ahol győzelmi esélyünk volt, illetve ki-ki mérkőzést játszottunk, ez pozitív a tavaszi szezonra. Az MTK, a Felcsút és a Honvéd ellen a végeredményt nézve nagy volt a különbség, de a játékban ez nem volt jellemző. Azt tudomásul kell venni, ezek az ország legjobb csapatai, az ország minden területéről kiválogatott, legtehetségesebb játékosokkal, nekünk ilyen csapatokkal kell megmérkőznünk, ha kikapunk, akkor is meg kell, hogy maradjon a tartásunknak. Jól jön, hogy vége a bajnokságnak, hiszen hat meccsel többet játszottunk, ez azért már látszott is a gyerekeken, látszott a fizikális és mentális fáradtság. Két gyerek betegsége könnyen beboríthatta az egész csapat hétvégi szereplését. Azt megmutatta ez a félév, hogy vannak tehetségeink, kiemelkedő játékra képes játékosaink, a különbségeket pedig valahogy le kell szűkítenünk” - összegzett Paksi Péter, aki kitért rá, reméli, 3-4 játékossal tudják majd bővíteni mindkét csapat keretét a télen, hiszen az a céljuk, hogy ezt a két korosztályt bent tartsák az NB I-ben, ami reális lehet, de nagyon nehéz feladat lesz. Ehhez mindenképp minőségi játékosokat kell igazolniuk, a terveik szerint ezt lehetőleg Csongrád megyéből tennék meg. Ahhoz, hogy a következő szezont is az élvonalban kezdhesse meg a L-IT-SZEAC, a két korosztály összesített teljesítményére lesz szükség, hiszen a két csapat teljesítményét összeadva a legrosszabb két csapatnak kell búcsúznia az NB I-től. „A feljövő korosztályaink is nagyon jók, jövőre az U14 egy nagyon erős brigád lehet, jelen pillanatban négy-öt 2004-es gyerek játszik már az NB I-es csapatban. A 2005-2006-os korosztályunk is stabil alapokon nyugszik, ez az elsődleges célunk, hogy ezeket megtartsuk.

- hangsúlyozta Paksi Péter. Az NB I-ben szereplő csapat több helyszínen is játszotta hazai mérkőzéseit: a szegedi helyzet pedig őket is hátrányosan érinti, hiszen hazai meccseiket nem a városban, hanem Mórahalmon és Tiszaszigeten játszották az őszi idény során. "Igazából most sincs otthonunk, szegedi csapatként, szegedi játékosokkal mindenhol edzünk és játszunk. Ez nem egy egészséges dolog, de nekünk ezek a lehetőségeink. Arra a felvetésre, hogy miért van szükség a pályaépítésekre, mindig azt szoktam mondani, hogy adják vissza Szegednek azt a 12 futballpályát, amit a kilencvenes években elprivatizáltak. Gyorsan húzzák fel ezt a 12 pályát, és akkor szépen elfér egymás mellett a három-négy egyesület. Az viszont tény, hogy a SZEAC végigviszi ezt a történetet, lesz pályánk is. Az a célunk, hogy legyen 2-3 olyan pályánk, ahol a saját gyerekeinket tudjuk foglalkoztatni. Addig, míg ez nem készül el, játszunk Mórahalmon, ahol nagyon szép a környezet. A szempont az volt, hogyha eljön hozzánk egy NB I-es csapat, akkor tiszteljük meg azzal őket, hogy élvonalbeli körülményeket biztosítunk számukra. Ez tisztelet az ellenfél felé, szívesen játszanánk mi a SZEOL pályán is. Más lehetősége nincs az embernek, próbál pályákat, termeket bérelni, a körülmények között a legjobb munkát kihozni magából. Nem mondok újat azzal, hogy messze el vagyunk maradva a többi várostól, de ezzel élünk együtt, ebből próbálunk meg előrelépni. Mondjuk ebből csak előre lehet lépni, hátrébb már nem" – tért ki helyzetükre Paksi Péter.

Az ősz meccsei közül az U15-ös csapat edzője a Haladás elleni győzelmet emelte ki, ott két vereség után álltak talpra, egy nappal hamarabb elutaztak a mérkőzés helyszínére, végül szép és értékes győzelmet arattak Szombathelyen. Paksi Péter szintén kiemelte a Vasas és a Fradi elleni meccseket: a Vasas ellen egy gólzáporos meccsen, 4-3-ra nyertek, a Fradi ellen játszani pedig egy külön élmény volt a gyerekek számára, ahol ugyan kétszer is vezettek, de végül nyolc perccel a vége előtt egyenlített a Fradi. „Beszélhetünk egy vereségről is, elmentünk a Puskás Akadémiához, ahol támadófocit játszottunk, de háromszor lekontráztak bennünket, 3-0. A gyerekek rendületlenül mentek előre, nyílt futballt játszottunk, voltak helyzeteink, kapura lövéseink, szögleteink - nem arról szólt, hogy át sem léptük volna a térfelet, hanem egy nyílt sisakos meccset tudtunk játszani. Egész ősszel támadófutballt játszottunk, 4-3-3-at játszottunk, valószínűleg több kockázatot is bevállaltunk, mint amennyit kellett volna. Sok gólt kaptunk támadó szöglet, vagy szabadrúgás után. Az biztos, hogy taktikailag előrébb kell lépnünk, mert ahhoz, hogy bent maradjunk, a topcsapatok ellen nem játszhatunk három támadóval. Kicsit jobban át kell gondolnunk a játékunkat, de ehhez az is kell, hogy le tudjuk igazolni azt a 3-4, minőségi játékost" – tekintett vissza az őszi mérkőzésekre a SZEAC szakmai igazgatója. A bajnokság színvonalával kapcsolatban elmondta, ha lecsupaszítjuk, akkor az NB I az akceleráltak bajnoksága. A 14-15 éves kor az, ahol találkozni lehet másfél fejjel nagyobb, izmosabb, erőteljesebb gyerekekkel, ezt megtapasztalták a Honvéd ellen, ahol hiába próbálkoztak beadásokkal, esélyük nem volt arra, hogy érkezhessenek, mert komoly fizikai fölényben volt az ellenfél védelme. A Kaposvárnál játszik a góllövőlista vezetője, aki egyedül nem csak a SZEAC-ot verte meg, hanem más klubok elleni meccseket is eldöntötte. „Sebességben, gondolkodásban és technikában is nagy különbség van.

Egy dologban vagyunk az első ebben a bajnokságban: a saját nevelésű játékosok számában. A Honvéd, a Vasas, vagy a Puskás Akadémia kerete többszörösen kiválasztott játékosokból áll. Összeszedik a gyerekeket az ország minden pontjáról, behúznak 15-20 gyereket, akik közül megmarad négy-öt, majd kezdődik elölről. Nekünk esélyünk nincs arra, hogy mondjuk Kaposvárról igazoljunk játékost. Másik különbség, hogy míg a mi kispadunk nem is volt tele játékosokkal és stábtagokkal, addig a többi csapat kispadján rendre több szakember ült" – nyilatkozta a tapasztalt különbségekről Paksi Péter, aki hozzátette, a munka egy felépített elképzelés mentén zajlik, a továbbiakban elsősorban a gyorsabb játékra és gondolkodásra kell felkészíteniük játékosaikat. Bár nagyon sok nemzetközi meccset játszottak, de az utóbbi időben sok párharcot elveszítettek, így ezt ki kell elemezniük, mert ez nem volt rájuk jellemző korábban. Sokat segíthet ebben az, hogy minden hazai meccsüket fel tudják venni videóra, így a gyerekek láthatják, hogy miben hibáztak, valamint ki tudják elemezni a játékosokat egyénileg. Ez által a felelősséget még jobban érzékelhetik a játékosok, miképp a jó megoldásokat is ki tudják emelni. "Remélem, befizettük a tanulópénzt. Már tudjuk azt, hogy hol vagyunk, eddig minden meccs egy új, ismeretlen feladat volt. Tudjuk azt, hogy melyik ellenfél ellen milyen felfogásban és stílusban kell játszanunk, mire kell készülnünk. Ez pontszámban még nem fog többet jelenteni, akkor tudunk előrelépni, hogyha tudunk hozni játékosokat, hogy a keretben nagyobb legyen a verseny, és ezzel még több munkára ösztökéljük a gyerekeket, illetve biztos, hogy fel fogjuk adni a nyílt játékunkat idegenben. Taktikai téren előrébb kell, hogy lépjünk, folyamatosan gyorsítani kell a játékosokat gondolkozásban és sebességben is" – tekintett a folytatásra Paksi Péter. A L-IT-SZEAC gárdái december 16-áig edzenek, majd január első napjaiban elkezdik a felkészülést az NB I-es bajnokság tavaszi szakaszára.