A magyar válogatott első győzelmét aratta a 2018-as világbajnokság selejtezői során: a mieink Lettországban tudtak nyerni 2-0-ra, ahol Bernd Storck taktikáját alapvetően meghatározta, hogy ezúttal tükörszélsőkkel, azaz ellenkező lábbal játszó szélen szereplő játékosokkal állt fel a válogatott, ami sokak szerint mégsem volt annyira hasznos lépés. A jelenségről, valamint a válogatott meccséről három Csongrád megyei edző véleményét kértük ki.
A lettországi meccsre több helyen is változtatott a magyar válogatott szövetségi kapitánya a három nappal korábbi, Svájccal szemben vívott meccshez képest:
Bernd Storck
ezúttal tükörszélsőkkel kezdett, azaz a ballábas
Dzsudzsák Balázs
a jobbon, míg a jobblábas
Gyurcsó Ádám
a baloldalon kezdett. Persze nem ez volt a kapitány egyetlen változtatása, ám egy csapat játékát alapvetően meghatározhatja, hogy milyen szélsőkkel áll fel – olyanok futballoznak a szélen, akik igyekeznek befele, az erősebb lábuk felé cselezni, és ezekből a szituációkból lövőhelyzetet alakítanak ki, vagy teret hagynak a felfutó védőnek, vagy pedig olyanok, akik inkább az alapvonalig vezetik a labdát, és megpróbálják a középen érkezőket megjátszani. A kapitány hétfőn az előbbi mellett döntött, ennek kapcsán három, Csongrád megyei edzőt kérdeztünk, mit gondolnak erről a taktikai húzásról, mennyire részesítik előnyben saját csapatuknál, és hogyan látták a nemzeti csapat hétfői játékát.
„Elég régi találmány ez, úgy tudom, holland eredetű dolog, ott alkalmazták először, de ennek már tíz éve is van, ha nem több. Erre nincs válasz, hogy ez most jó vagy rossz – vannak keretek, meg vannak szituációk, de először is attól függ, hogy kinek mije van. Gyurcsó és Dzsudzsák esetében ez adta magát, a szövetségi kapitány arra számított, hogy fent tud játszani, nyomást tud gyakorolni az ellenfélre” – összegezte a tükörszélsők játékának szerepét a hétfői meccsen
Tóth Ákos
, a SZEOL SC vezetőedzője. A szegediek mestere úgy folytatta, a vezetés megszerzéséig sikerült is ezt a nyomást gyakorolni, ezért adta magát, hogy inkább a két szélső védőre jön ki a beadás, a két szélső pedig befelé mozogva csinálja a helyet, amit többször ők maguk is alkalmaztak. „Az NB II-ben nem annyira, mert nem vagyunk annyira fent, az NB III-ban és a megyei I. osztályban sokszor játszottunk hasonló taktikával. A válogatott vezető gólját egy szélső támadás után szerezte meg, még ha nem is pontosan ebből a szituációból, majd a meccs összképét tekintve megérdemelten nyert a csapat, még ha vannak hátul bizonytalanságok is. Ezek képességbeli dolgok, ne várjunk csodát, ezek a játékosok fognak hibázni ezen a szinten. Annak ellenére ez egy szép siker, hogy a lett válogatott igen gyengécske volt, de ezzel senki nem foglalkozik, megvan a három pont” – fogalmazott a SZEOL trénere.
A mieink a Rigában aratott győzelmet követően három forduló elteltével, négy ponttal a csoport harmadik helyén állnak az egyelőre makulátlan mérleggel a csoportot vezető Svájc, valamint a nyáron a franciaországi Eb-n aranyérmet nyert Portugália mögött. „Tétmeccsen a válogatott idén már nem fog pontot veszteni, hiszen Andorra a következő ellenfél. Új év, új remények, hogy Svájcot és Portugáliát nem fogjuk megelőzni – az ég meg kék, bár mostanában szürke. Álmodozni kell, de nincs erre reális esély, ilyen szempontból nem volt jó a sorsolás, mert ez a két csapat most nem megelőzhető a magyar válogatott számára. Van olyan csoport, ahol volna esély a második helyre, és van olyan, ahol még ennyi sem” – latolgatta a magyar csapat kijutási esélyeit Tóth Ákos, aki hozzátette, ebben a periódusban a nehezebb meccsre teljes erővel rá tudott készülni a válogatott, a könnyebbet pedig hozta, és úgy véli, ahogyan fel volt építve a csapat Svájc ellen, abban benne volt, hogy a döntetlent megszerezzük, amivel ugyan a továbbjutás szempontjából ugyanúgy nem vagyunk előrébb, de még is megérdemeltünk volna egy döntetlen a helvétek ellen. Az Eb-re való kvalifikációt követően természetesen a szurkolókat a leginkább az foglalkoztathatja: ott lehet-e a magyar csapat 2018-ban, az oroszországi világbajnokságon? A lehetőségeket tekintve ez igencsak bravúros teljesítmény lenne, hiszen a kiírás értelmében az 54 európai csapat közül, amelyik részt vesz a selejtezőkön, mindössze 13 lesz ott a rendező Oroszország mellett az öreg kontinenst képviselve a vb-n.
Attól félek, hogy amit már a brazíliai világbajnokságon is éreztem, hogy a vb jelentősége le fog csökkenni, jó pár európai top válogatottnál volt olyan érzésem, hogy nem vették ők ezt annyira komolyan, mint mondjuk a németországi vb-t, ami egy szenzációs torna volt. A világbajnokság is egy kicsit spartakiáddá degradálódott, olyan, mint az olimpia, ami sokkal inkább szól a részvételről: az érem alatt semmi más nem számít, csak a részvételt. A vb is kicsit ilyen nekem, azért mert felhígult, internacionális lett, és show jelleget kapott. Az Eb-re ez nem igaz, az sokkal színvonalasabb, Európában van legalább 20-25 csapat, amelyik közül bármelyik odakerülhet a legjobb négybe. Azzal, hogy vb-nek ez a lebonyolítási rendszere, innentől kezdve a Bajnokok Ligája még inkább nagyobb jelentősége lesz, igazából abban van a pénz” – mondta el a SZEOL mestere.
„Eredményt értek el vele, hiszen nyertek 2-0-ra. Különösebb jelentősége nem volt, amikor olyan játékrendszert játszottunk, akkor mi is váltogattuk akár meccs közben is a két szélsőt, annak érdekében, hogy befelé tudja hozni a labdát. Biztos vagyok benne, hogy abban spekuláltak, hogy az ellenkező oldali játékosok a széléről befele hozzák majd a labdát, valamint
Szalai Ádám
is jól játszott, nem volt ezzel semmi probléma, a csapat jó is játszott Rigában” – válaszolta érdeklődésünkre
Klausz László
, a Szeged 2011-Grosics Akadémia vezetőedzője. A szélsők feladatköre nagyban meghatározhatja a centerjátékot is, hiszen amennyiben inkább a beadásokra aspirálnának a szélen szereplő játékosok, akkor jóval több labda juthat el direktben a kapu előtt helyezkedő ékhez, míg tükörszélsők esetében esetleg ez a szám csökkenhet – Szalai Ádámot ugyanakkor nem érheti kritika, hiszen a válogatott egyik legjobbja volt az utóbbi időben a közvélemény által igen csak savazott csatár, aki Svájcnak kétszer, míg Lettországnak egy alkalommal talált be. „Nem hiszem, hogy ezzel lepték volna meg az ellenfelet. Storck kitartott Szalai mellett, megint őt igazolta, hiszen akkor is őt favorizálta, amikor rosszabb formában volt. Én értettem, hogy miért játszatta, meg akarta tartani a labdákat, mégiscsak egy masszívabb játékos. Lehetséges, hogy a közvélemény nyomást gyakorolt rá, mert ott van
Nikolics
, vagy több olyan csatár, aki több gólt rúgott, de a nemzetköz szinten fontos, hogy fizikálisan is olyan legyen egy csatár, aki a védőkkel fel tudja venni a versenyt. Storck Szalaiban bízott, ennyit tesz a bizalom is, hogy most már pötyögteti a gólokat” – tért ki Szalai Ádám szerepére a Szeged-Grosics mestere. Hozzátette, fontosnak mindenképpen fontos fegyver lehet az ilyen szélsők játszatása egy csapatnál, de minden edzőnek a saját állományából kell ezt kiválasztania, így hiába akarna ilyen játékot játszatni, csapatánál inkább pozíciós csatárok állnak rendelkezésre, nem olyan támadók, mint Szalai, aki meg tudja tartani a labdát – ebből fakadóan nem váltogatja a rendszert, mert nincs ilyen játékosa, de Bernd Storck ezt nagyszerűen megoldotta hétfőn.
„Minden csapat feltérképezi az ellenfelet, ezen a szinten megnézik, hogy esetlegesen ki melyik lábára szerel jobban, nem véletlen rakosgatják őket ide-oda. Természetesen mi is szoktuk ezt használni, van, amikor
Végh Arielt
például jobb oldali futóba cseréltem be, hiszen befele tudja húzni a bal lábára. Dzsudzsáknak is ez az egyik erőssége. Van amikor, egyszerűen a beadások vezetnek eredményre” – mondta el tapasztalatait a tükörszélsőkkel kapcsolatban
Major László
, a Hódmezővásárhelyi FC vezetőedzője. Hozzátette, ezek a döntések biztos, hogy komoly elemzések után születnek, ebben pedig szerepe lehet annak is megannyi más tényező mellett, hogy a bal oldali védő általában bal lábbal tud becsúszni, így ha egy jobb oldalon játszó, ballábas támadó, ha ráviszi a védő jobb lábára, az már kellemetlen lehet, ugyanígy a túloldalon is. „Látatlanból mi csak találgathatunk, de biztos vagyok benne, hogy a válogatottnál ezek tudatos dolgok” – fogalmazott Major László. A szélsők játéka ugyanakkor nem csak a támadók, hanem éppen a védők játékát is befolyásolhatja: egy olyan védelem sebezhetőbbé válhat, amelyben a szélső hátvédek rendre felmennek a támadásokat segíteni azáltal, hogy az előttük futballozó társak befele húznak, így területeket nyitnak meg a mögöttük játszó csapattársaik előtt. „Rengeteget lehet sakkozni ezzel kapcsolatban, ha egy szélső hátvéd sokat jár fel, nem mindig ér vissza, ott maradnak a területek mögötte. Itt mindent kielemeznek már, ennyit fejlődött a világ. Egyébként ezzel maximálisan egyetértek, ez egy olyan fegyver, amit csere nélkül is lehet változtatni, nagyon sok helyen alkalmazzák ezt” – így Major László. A tükörszélsők megmozdulásaiban ugyanakkor benne lehet a kiismerhetőség is: hiszen javarészt arra épül a szerepük, hogy az oldalvonaltól befele, a belső lábukra cseleznek, és ebből próbálják meg vagy megverni a védőiket, vagy lövőhelyzetbe kerülni, esetleg kiszolgálni a társakat. Az egyik legmegfelelőbb példa erre
Arjen Robben
játéka – a holland klasszisról kis túlzással az egész világ tudta, hogy a jobb szélről befele, ballal fog megindulni, lőni vagy cselezni, mégis számtalan gólt szerzett ebből. „Szegeden is volt egy olyan futballista,
Gruborovics
, akit mindig tudtam, hogy mit fog csinálni, de mégsem tudtam tőle elvenni a labdát. Tudtam, hogy mikor csinálja meg a lövőt, de úgy csinálta, hogy nem tudtam tőle elvenni. Robben valóban ilyen, de
Neymar
is jobb lábas, és a bal oldalt van” – válaszolta a HFC-t irányító szakember.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.