Olimpia nélkül is kaphat (régi-)új sportcsarnokot Szeged?

A város egyesületeinek sikeres szereplése a gyakorlatban többször is rávilágított az elmúlt évek során Szeged sportcélú infrastruktúrájának hiányosságaira, egyszersmind világgá kürtölve a fejlesztések égető szükségességét. Az atlétikától a vízilabdán át a labdarúgásig számos területen jelentkeztek gondok amiatt, mert nem áll rendelkezésre egy-egy megfelelő, a kor igényeit kellően kiszolgáló létesítmény helyben.

A sajnálatosan széles paletta még talán legjobb helyzetben lévő szegmensét a teremsportok adják, hiszen az újszegedi sportcsarnok a 2002-ben befejezett bővítés óta általában csak a férfi kézilabdások legnagyobb rangadóin bizonyul szűkösnek a maga 3200 fős befogadóképességével, miközben az épület állaga sem tűnik egy laikus szem számára rossznak. Ugyanakkor a Szeged 2011 Kft. által építendő

, valamint a többek között a

Botka László

polgármester által is

Etelka sori fedett uszoda mellett időről időre előkerül egy új szegedi aréna lehetősége is. Országos és helyi (sport)politikai körökből származó információink szerint a legvalószínűbb forgatókönyvnek az ígérkezik, miszerint a Felső Tisza parti stadion helyén, állami beruházásként valósulna meg egy új, akár 6-8 ezer nézőt befogadni képes modern csarnok felhúzása. Az ügyben természetesen a szegedi önkormányzat is érintett lenne, hiszen annak tulajdonában áll a szóban forgó terület, akárcsak a jelenleg számos csapatnak és több száz sportolónak napi szinten sportolási helyszínt biztosító felépítmény. E tömegek számára bizakodásra adhat azonban okot, hogy egy másik felvetés is napvilágot látott, köszönhetően annak, hogy

a 2024-es nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére. A főváros pályázatát a PwC Magyarország által elkészített

megvalósíthatósági tanulmány

előzte meg, amelyet 2015 júniusában tettek közzé. A közel 1400 oldalas dokumentum részletesen kitér az országban található, a rendezés során potenciálisan használható sportlétesítmények helyzetére. Szeged kapcsán természetesen a Maty-éri Nemzetközi Kajak-Kenu és Evezős Központot emeli ki a tervezet, továbbá egy Pick Aréna névre keresztelt multifunkcionális csarnokot, ahol a kézilabda selejtezőit játszhatnák a csapatok az ötkarikás játékokon. A tanulmány kifejti, hogy az épület lényegében a Városi Sportcsarnok kibővített változata lenne. "A meglévő létesítmény

melynek keretében a jelenlegi 3000 fős férőhelyszám 5300-ra nő. Figyelembe véve a sportág hazai népszerűségét és sikereit, az olimpiai rendezvény idejére ez további 2700 ideiglenes ülőhellyel kerül kibővítésre. Így összesen 8000 férőhelyes lesz a csarnok" - írja a PwC Magyarország az anyagban. Kitérnek rá, a munkálatok összköltsége 9,3 milliárdra forintra rúg majd, a megvalósítás pedig 2017 és 2019 között lesz esedékes. Az persze valószínűsíthető, hogy a két projekt aligha valósul meg egyszerre, valamint beszédesen árnyalja a képet, hogy Budapest végleges (teljes egészében

angol

és

francia

nyelven kiadott)

pályázati anyagába

már csak a Maty-éri központ került be rendezési helyszínként. A nyilvánvalóan felmerülő kérdések tisztázása érdekében felkerestük

Rózsa Ivánt

, a Budapest2024 olimpiai pályázat kommunikációs vezetőjét.

- Milyen okból nem került végül be a szegedi Városi Sportcsarnok a rendezési helyszínek listájába?

- A helyszínek pontos listája az egyes sportágak hazai és nemzetközi szakszövetségeinek vezetésével történt részletes egyeztetési folyamat eredményeképpen alakult ki. A nemzetközi szakszövetségek véleményét a hazai lehetőségek szem előtt tartása mellett a pályázat során annak készítői figyelembe vették, így a megvalósíthatósági tanulmányhoz képest több esetben is történtek változtatások.

- A sportcsarnok kimaradása az említett listából eredményezi-e egyben azt, hogy elmarad annak rekonstrukciója is?

- A Szegeden megvalósuló új, a kiemelkedően sikeres kézilabdacsapat számára méltó otthont jelentő létesítménnyel kapcsolatos projekt előkészítése folyamatban van. A csarnok megvalósításának finanszírozási feltételeit jelenleg szakértők vizsgálják. Arra a kérdésünkre, a projekt jelen fázisában mely kormányzati szervezethez tartozik, Rózsa Iván elmondta, a kormány várhatóan a tavasz-nyár folyamán fogja tárgyalni az ügyet, így a kormányzati felelőst is ekkor nevezhetik ki. Összegzésképp kijelenthető tehát, sok a bizonytalan pont, de mindenképpen terítéken van az új szegedi sportcsarnok témaköre, az elkövetkező hetek pedig akár komoly előrelépést is hozhatnak magukkal. Portálunk információi szerint tervek már készültek, és az állam - vagy a kézilabdacsapat tulajdonosi körének érdekeltségei - meg is finanszíroznák a beruházást (amit akár

Orbán Viktor

miniszterelnök is bejelenthetne majdani szegedi látogatásán), ám egyelőre áthidalhatatlan bizonytalansági tényezőt jelent, hogy a fenntartás éves szinten sok-sok száz millió forintra rúgó költségeit senkinek, így az önkormányzatnak sem akaródzik vállalni...