Tragédiába is torkollhatott volna a másodosztályú U19-es bajnokság dél-keleti csoportjának hétvégi mérkőzése: a Maros-menti UFC-SZEOL SC találkozón Szöllősi Ferenc játékvezető lélekjelenléte is kellett ahhoz, hogy ne történjen nagy baj Nagy-György Balázzsal.
Szerencsétlen eset árnyékolta be a hétvégi Maros-menti UFC-SZEOL SC mérkőzést a másodosztályú U19-es bajnokság dél-keleti csoportjában: tizenöt perccel a rendes játékidő letelte előtt a makóiak játékosa,
Nagy-György Balázs
olyan szerencsétlenül ütközött kapusával, hogy ezt követően elvesztette eszméletét és lenyelte a nyelvét. A tragédiát
Szöllősi Ferenc
játékvezető és asszisztense, valamint a hazaiak edzője és egy néző segítségével sikerült elkerülni, így a játékos már teljes tudatállapotában szállította el a mentő. „A Makó elég foghíjasan állt ki a mérkőzésen, ami a 75. percre már el is dőlt, hiszen 8-0-ra vezetett a SZEOL, de a makóiak maximális odaadással, sportszerűen játszottak végig. Ez a szituáció is teljesen ártalmatlan felívelés után alakult ki, a bal oldali középpályás a center felé felívelte a labdát, majd a balesetet elszenvedett játékos próbált behátrálni és kifejelni a labdát a 16-oson még éppen kívül. Azonban jött a kapus, aki próbált volna tisztázni, viszont ez nem sikerült neki, ő úgy jött ki a kapujából, ahogy azt a nagykönyvben tanítják, magát is védve a térdét felhúzta, de nem érkezett be a labda, mert óriási szél volt már ekkor. A térdével pont a védő hátát találta el, a srác úgy dőlt el, mint a tekebábu, elbicsaklott a feje. Mindezt pont szemből láttam, 15-20 méterre lehettem a szituációtól, első pillanatban sprintbe vágtam magam. Rögtön kiabáltam, hogy jöjjön az edző, és a kollégának kiabáltam, hogy hozza a zászlót” - emlékezett vissza az esetre a mérkőzés játékvezetője, Szöllősi Ferenc.
A bíró még játékos korában már közelről megtapasztalhatott egy hasonló esetet: elmondása szerint ezért is gondolt erre, hogy a partjelző zászlaját használják segítségképpen, mert amikor 16 éves korában az akkori csapattársa pont ugyanígy járt, akkor az edzőjük is ugyanezt tette, amit most ők próbáltak. „Valamit be kell dugni a szájába, hogy ki tudjuk feszíteni, egyből a partjelző zászlajára gondoltam. Először kézzel próbáltuk a száját kinyitni, de olyan zár állt be az állkapocsba, hogy nem tudtunk szétfeszíteni. Ilyenkor az ember elveszti az időérzékét, nekem olyan 5-6 percnek tűnt, de nem tudom, mennyi ideig tartott. A hazai csapat edzőjével, Brakszatórisz András úrral próbálkoztunk, de egyszerűen nem sikerült. Nem tudom, hogy mi a jó ebbe a szituációban, már azon gondolkoztunk, hogy eltörjük az állkapcsát, valaki azt is mondta, hogy egyszerűen csak oldalra kell fektetni. Ezt nem tartottam helyesnek, mert a nyelvét lenyelte, szerintem ilyenkor nem tiszták a légutak, ráadásul a srác epilepsziás rohamhoz hasonló tüneteket produkált, valamint orrán-száján jött a vér. Majd a negyedik próbálkozásra sikerült, elhúztuk a száját, majd egy néző segítségével, aki 15-20 másodperc múlva már fogta a nyelvét, sikerült megmenteni” - fogalmazott portálunknak Szöllősi Ferenc. „Annyit kértem a nézőtől, hogy el ne engedje a nyelvét, mert ahogy meséltem, az én csapattársam anno visszanyelte a nyelvét még egyszer. Ekkor már könnyebb volt, mire pedig kiérkezett a mentő, már próbált is volna felállni a játékos. Az elején nagyon megijedtünk mindketten az edzővel, hiszen hihetetlen volt, hogy nem tudtunk neki segíteni, semmi sem sikerült. Aztán hál'istennek az élet úgy hozta, hogy ki tudtuk húzni a nyelvét, mire a mentők jöttek, már tudott válaszolni az kérdésekre, így meg tudta mondani a nevét” - fejtette ki a játékvezető. Ahogy azt Szöllősi Ferenc hozzátette, a játékvezetők minden évben részt vesznek egy egészségügyi tanfolyamon, ez is sokat segített az esetnél, de mivel már egyszer átélte mindezt, ami ezen a meccsen is előfordult, így ebből tudott a legtöbbet meríteni. „Mikor odaértem, már akkor szóltam az asszisztensemnek, hogy hozza a zászlót. Rögtön láttam a játékoson, hogy elvesztette az eszméletét, és látszott, hogy zárva van az állkapcsa. Hál'istennek sikeresen jöttünk ki ebből a dologból. Nem csak én voltam az, aki segített, az edzőkolléga is egyből ugrott, szerintem mióta edzősködik, ilyen gyorsan nem mozgott. Ketten mindezt nem bírtuk volna megoldani, a néző segítsége is kellett. Pánikhelyzetben voltunk, de valamennyi ismeretünk volt arról, hogy mit is kellene ekkor tennünk” - mondta el Szöllősi Ferenc.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.