Labdarúgás: erőnléti edző lesz a nemrég visszavonult Bubori Kornél

Az MLSZ által meghozott edzőképzésbeli változások egyik része, hogy a szövetség elindítja a labdarúgó erőnléti edzőképzést. Az első tanfolyam 2014 őszén indult, amelyen Csongrád megyéből mások mellett Bubori Kornél is részt vesz, akit az eddigi tapasztalatokról kérdeztünk.

A tanfolyamra való bekerülésnek egy előfeltétele volt, testnevelői tanári diplomával vagy B licences edzői végzettséggel kellett rendelkezni, így szűrték meg a jelentkezőket. Majd ezt egy komoly gyakorlati és elméleti felvételi követte, ahol körülbelül negyven jelentkező volt, végül huszonkét ember került be az MLSZ által első ízben elindított erőnléti edzőképzésre, köztük

Bubori Kornél

és a szintén szegedi

. „Minden második hétfőn van Telkiben a képzésünk. Komoly szakmai anyagot kapunk, legyen szó edzésről, vagy edzéselméletről, felkészülésről vagy szezon közbeni edzésről, táplálkozásról, nagyon sokrétű az anyag. Általában két részre osztva zajlanak a napjaink, délelőtt az elméleti, míg délután a gyakorlati rész zajlik. Főleg a TF-ről jönnek az előadók, de legutóbb a Kispest Honvéd erőnléti edzője tartotta az elméleti részt. Sokrétű a brigád, aki részt vesz ezen a képzésen, a Fraditól kezdve az Újpesten át több, már gyakorló erőnléti edző is beiratkozott, de említhetném a magyar válogatott erőnléti edzőjét,

Holanek Zoltánt

, aki ugyanúgy ott ül a padban, mint én. Vannak nem szakmabeliek, akik eddig esetleg nem labdarúgókkal foglalkoztak, vagy nincs különösebb labdarúgó múltja.

Klink Zoltán

nevét említeném meg, aki szintén tart nekünk előadásokat, (Klink Zoltán az úszó

Verrasztó Dávid

, valamint a női vízilabda válogatott erőnléti edzője, de korábban a bokszoló

Erdei Zsolttal

is dolgozott együtt – a szerk.) most ő lett a magyar U20-as válogatott erőnléti edzője, úgy tűnik, hogy az ő véleményére építenének a szövetségnél. Tőle még várjuk, hogy kicsomagolja kicsit az elképzeléseit, mert igen újszerű meglátásai vannak ebben a témakörben, amit még nem tettünk teljesen magunkévá, de ennek oka az is, hogy eddig mindössze 3-4 alkalommal jött el hozzánk, de a tavasszal majd várhatóan elég sokszor találkozunk vele. Ő más megközelítésbe helyezi ezt a szakmát, szóval kíváncsian várjuk a továbbiakat, ő egy érdekes személyiség ebben a képzésben” - részletezte a képzést Bubori Kornél. Magyarországon nem elterjedt az erőnléti edzők alkalmazása, míg külföldön sokszor akár 20 fős stáb is dolgozik egy-egy csapatnál, addig hazánkban nagyon szűk létszámú edzői csapat dolgozik együtt. Ugyanakkor a szegedi tréner szerint az edzőknek be kell látniuk, hogy mekkora szerepe van a fizikális felkészítésnek a sorozatterhelés során. „Nem kell ennek sem olyan túl nagy feneket keríteni, nem ebben dől el a foci, hiszen ezt továbbra is labdával játsszák, de igen komoly jelentősége van. Hogy milyen szerepe van az erőnléti edzőnek? A futballisták igen komoly sorozatterhelésben vesznek részt, akár a magyar NB I-es labdarúgók is, hiszen Liga kupa, Magyar Kupa és bajnoki meccsek is a programban vannak, még ha rotálják is a játékosokat. Ha heti két meccset említünk, akkor igen fontos szerepe van a fizikális felkészültségnek, hogy ki milyen állapotban van. Ha rosszban, akkor az szinte biztos, hogy gyengébb teljesítményhez és sérüléshez vezethet, ha jóban, akkor pedig a regenerációt kell kellőképpen rendezni, hogy ezt a terhelést bírja. Ehhez a szakmai edzőnek nem kötelessége érteni, sőt, én úgy gondolom, hogy nem is kell, hogy értsen hozzá. Kicsit elkalandozva, tavaly végeztem egy nemzetközi rehabilitációs képzést, ahol egy külföldi előadó tartotta az órákat, aki a Bayer Leverkusen erőnléti edzője, akivel az órákon kívül sokat beszélgettem, és ő mondta, hogy a Leverkusennél hat erőnléti edző dolgozik, kettő felelős a konditermi munkáért, kettő felelős a kondícióért és kettő a gyorsaságért, és ezt fogja össze ő, így összesen hét darab erőnléti edző dolgozik a csapat mellett. Stábban, csapatban gondolkodnak a csapaton belül, mintegy 15 fős edzői team van a labdarúgók mellett, pszichológuson át a regenerációig, a táplálkozás-szakértőig minden van náluk. Ez hazánkban még gyerekcipőben van, ha az első osztályban nem is mindent a vezetőedző akar megoldani, de ha egy két-három-négy fős stáb van, akkor azt már profinak nevezzük, még azért külföldön ennél is több tagból áll egy edzői csapat. Nekem meggyőződésem, hogy a vezetőedző és az erőnléti edző összedolgozva komoly dolgokat képes kihozni egy játékosból, és egyiknek a jelentősége sem elhanyagolható, de össze kell, hogy tudjanak dolgozni” - mondta el eddigi tapasztalatait Bubori Kornél.

Milyen szerepet töltenek be az erőnléti edzők Magyarországon?

Ahogy fogalmazott, az iskolatársaival folytatott beszélgetések során kiderül, hogy az NB I-es csapatoknál dolgozó erőnléti edzők számára is komoly problémát jelent az, hogy együtt tudjanak dolgozni az vezetőedzővel, hiszen a szakmai vezetők minél több időt szeretnének tölteni a labdarúgóikkal, a lehető legtöbb labdás gyakorlat szeretnék elvégezni a futballistáikkal. „Mi, erőnléti edzők próbálnánk a terhelés szemszögéből megközelíteni a dolgot, ennek kell összehangoltan működnie a vezetőedzővel. Én jelen pillanatban azt gondolom, hogy főleg Klink Zoltán segítségével könnyebb lesz a helyzetünk, aki most már az A-licences és a pro-licences edzőknek is tart előadást, ezáltal elkezdi hangsúlyozni a mi jelentőségünket, így a következő generáció már tisztában lesz ezzel, de remélem a már végzett edzők is be fogják látni, hogy mekkora jelentősége van ennek a résznek” - tért ki az erőnléti edzők jelenlegi hazai helyzetére Bubori Kornél. Szinte minden sportágban iszonyú terhelésnek vannak kitéve a top sportolók, a labdarúgók 60 mérkőzést is játszhatnak egy szezon alatt, ami mellett még ott vannak a nemzetközi, válogatott mérkőzések. Ezáltal még fontosabbá válhat az, hogy ne sérüljön meg a sportoló, vagy a lehető legkisebb időt hagyja ki sérülések miatt, ebben is nagy szerepet tölt be az erőnléti edző. „A Liverpool erőnléti edzőjének mottója, hogy ha már azt el tudod érni, hogy egy 50-60 meccset lejátszó játékos nem nyújt jobb teljesítményt, mint előtte, csak egyszer sem sérül meg, akkor te már jó munkát végeztél. Ez igaz lehet utánpótlás korú sportolókra is, akiknél még nem arról beszélünk, hogy ő neki hány kiló izmot kell még felvennie, vagy milyen teljesítményt kell leadni, most egy 10-14 éves sportolóról beszélek, hanem épp azt kell előkészíteni, hogy amikor eléri azt a kort, mondjuk 18 évesen, amikor komoly teljesítményt kell leadnia, arra ő képes legyen. Fontos szerepe a szakmának az, hogy a sérüléseket minimalizálni tudjuk.” - mondta el portálunk érdeklődésére Bubori Kornél, aki jelenleg a SZEAC U-9-es csapatának edzőjeként dolgozik.

A jelenleg már dolgozó erőnléti edzők elfogadottságával kapcsolatban a szegedi edző úgy fogalmazott, a hazai vezetőedzők kezdik belátni az erőnléti edzők szükségességét, és kifejezetten pozitív példa is akad Magyarországon.”A Kecskemét erőnléti edzőjével,

Borbély Erikkel

is együtt járok, akivel egy úton is megyünk, így vele négyszemközt is többet tudunk beszélni. Erik például nagyon dicséri

Bekő Balázst

, a kecskeméti vezetőedzőt, akitől valamelyik nap már a sportnapilapban is olvastam Klink Zoltán egyik megközelítését, hogy a hétvégi mérkőzés a gála, és a csúcsterhelés az pedig az edzés, nem a mérkőzés, ha pedig ez így zajlik a héten, akkor a mérkőzést élvezni fogják a labdarúgók. Ebből még több részletet kell hallanom Klink Zoltántól, hogy ezt elsajátítsam, de Bekő Balázs már Eriktől hallotta ezt a megközelítést. Erik elmondta, hogy a kecskeméti edzővel nagyon jó együtt dolgozni, kikéri a véleményét, a felkészülés alatt szinte teljesen rábízza a játékosokat. Ugyanakkor vezető akadémiákról, például Felcsútról hallom azt, hogy ott még problémás megoldani azt, hogy az erőnléti edző eleget találkozzon a gyerekekkel, esetleg több edző is lehetne ott, hiszen csak egy ember foglalkozik a több száz gyerekkel. Én úgy tudom, hogy még amikor mi végzünk, akkor nem lesz kötelező, de a 2016/17-es idénytől kezdve licenckövetelmény lesz NB I-es, NB II-es akadémiáknál, kötelező lesz foglalkoztatni MLSZ által végzett erőnléti edzőt” - tért ki az erőnléti edzők jelenlegi és jövőbeli helyzetére Bubori Kornél. A képzés következő szakaszában egy félévzáró vizsga vár majd Bubori Kornélra, ezzel is megerősítve azt, amit az edzőképzés vezetője, Szalay László mondott az első erőnléti edzőképzés kapcsán, hogy ez nem az a képzés, akit mindenki elvégez, aki bekerült. „Február 16-án lesz egy félévzáró vizsgánk, az eddig elhangzott gyakorlati és elméleti részből, aznap egész napos vizsga vár ránk, reggel nyolckor kezdünk, és délután hatkor fogunk végezni a vizsgákkal. Akinek ez nem sikerül, annak meg is köszönik a részvételt, a befizetett tandíjat pedig nem kapja vissza, és nem is folytathatja tovább a képzést. A záróvizsgánknak nincs meg a pontos időpontja, de május vége, június eleje körül lesz, amikorra egy szabadon választott témából, szabadon választott oktatóval írnunk kell egy szakdolgozatot, amit meg kell védenünk, majd még egy elméleti és egy gyakorlati vizsgával zárul a képzés, így szűk egy éves, 10 hónapos lesz a képzés” - mondta el a képzés befejezésével kapcsolatban Bubori Kornél.

Az öltözői légkör hiányzik a legjobban

Az utoljára a Tápéban pályára lépett labdarúgó decemberben, a

gálamérkőzésén búcsúzott el az aktív játéktól, 27 évesen a sorozatos sérülések miatt úgy döntött, abbahagyja a futballt. Pályafutása alatt többször játszott az NB II-ben a REAC, a Cegléd és a Jászberény színeiben is, majd tavaly nyáron visszaigazolt Tápéra, de ebben a szezonban már nem lépett pályára bajnoki mérkőzésen. „Már lassan másfél éve volt az utolsó sérülésem, ami után egy egy hónapos időszak volt az, amíg még komolyan hittem benne, hogy vissza fogok térni, és sportolni fogok. Egy-két hónapot készültem is a tápéi srácokkal, de nem volt jó a lábam, pontosabban edzésre jó volt, de másnap fájt, bedagadt, nem volt az igazi, akkor pedig még 27 évesen elgondolkoztam rajta, hogy úgy beszélek, mint egy negyven éves, még tudok edzeni, de másnap fáj. Elgondolkoztam, hogy ennek így mennyi értelme van ebben az osztályban, majd felvettek az MLSZ-hez, edzősködöm a SZEAC-nál, és akkor döntöttem el, hogy ez a búcsúmérkőzés lesz az utolsó pályára lépésem. Az addig eltelt idő volt igazán nehéz, maga a meccs az tényleg egy gála volt, ahol nagyon jól éreztem magam, jól esett, hogy ennyi barátom, csapattársam megtisztelt azzal, hogy eljött a mérkőzésre. Magamon próbálgatom mindazt, amit az MLSZ-nél tanulunk, egy konditeremben gyakorlok. Csapat nélkül telnek a napok, a kicsiket ugye edzem a SZEAC-nál, de a légkör az nagyon hiányzik, hogy bemenjek egy öltözőbe, a sok ugratás, kóstolgatás, a pályára való kivonulás, ezek hiányoznak. A legjobban a mérkőzésre való készülés az, ami hiányzik, eddig ugye úgy teltek a napjaim, hogy a hétköznapokon vártam a hétvégi meccset, pénteken már csak annak éltem. A SZEAC-os U-9-es gyerekek által azokon a tornákon, amelyeken részt veszünk, ha nem is pont ugyanazt, de valami hasonlót át tudok élni, így bennük megtaláltam azt a részt, amit a játékos részével elvettek tőlem, ez így nagyjából kompenzál” - fogalmazott pályafutásának utolsó szakaszáról az immáron a játéktól visszavonult futballista. Bubori Kornél e mellett egy edzőteremben tart sportolóknak erőnléti edzést, többféle sportágból érkezőket készít fel, illetve tervei szerint hamarosan egy saját termet szeretne nyitni, ami leginkább élsportoló és utánpótlás-korú sportolóknak szólna.