Korcsolya: a leghamarabb kell kezdeni

A tél beálltával egyre többen kaphatnak kedvet jégen való aktív sportolásra, mi annak jártunk utána, hogy hogyan is érdemes megközelíteni a jeget, főleg azoknak, akik először húznak korit a lábukra.

Mint a legtöbb sportnál, így a korcsolyázásnál is fontos tényező, hogy minél fiatalabban kezdi el az ember űzni, annál könnyebben tanulja meg az alapokat, könnyebben fog menni a tanulási folyamat. Ezt erősítette meg portálunk kérdésére

Szabó Krisztán

, a Szegedi Korcsolyázó Egyesület edzője. „Ebben a kérdésben fontos az életkor szerepe, ugyanis a legkönnyebb helyzetben az óvodások vannak, náluk a legkönnyebb az alapokat lerakni. Minél idősebb valaki annál nehezebb lesz megtanítani. A mozgáskoordináció szempontjából nézve vannak olyan alap dolgok, amiket meg kell tanítani, de van ennél egy fontosabb dolog, a korcsolya típusa. Itt lehet a legnagyobb hibát elkövetni azzal, ha egy nem megfelelő minőségű és pengehosszúságú korcsolyát választanak a gyereknek. Alapvetően kétfajta korit árulnak a boltokban az egyik a hokikori a másik pedig a műkorcsolya vagy ahhoz hasonlító korcsolya. A kettő közt számos különbség van, ezek közül azonban a legfontosabb az penge hossza. A hokikoriknak rövidebb, elöl-hátul felköszörült, míg a műkorinak elöl farkasfoggal ellátott és viszonylag egyenes, hosszabb pengéje van. A mozgástanulás tehát a műkorival sokkal könnyebb, mert előrefelé billenésnél a farkasfog tartja meg, hátrafelé billenésnél pedig a hátrafelé kilógó pengehossz. A hokikori ezzel szemben azonban nagyon billeg így ezzel jóval nehezebb a mozgástanulás. Ha tehát azt látjuk, hogy a gyerek egyfolytában esik-kel, akkor először gondoljunk arra, hogy megfelelő korit választottunk-e” - mondta el a SZEGEDma.hu-nak Szabó Krisztián. Az SZKE edzője az alapvető mozdulatoknál megjegyezte, fontos, hogy mindig enyhén hajlított térdekkel korcsolyázzunk, a törzsünket pedig előre döntsük. A karjainkat szabadon lendíthetjük a testünk mellett, a toló mozdulatokat pedig oldalirányba végezzük. A legfőbb hiba a gyerekek tanulási szakaszában Szabó Krisztián szerint, hogy a szülő, amikor elesik a gyermeke, rögtön felrántja a jégről. „Próbáljuk meg gyermekünket egyedül engedni, hogy lépkedjen. Maradjunk mellette természetesen, de ne fogjuk a kezét. A jégről való felállást is el kell magyarázni számukra, ennek is megvan a pontos menete. Először sarokülés, majd térdelés, utána egylábas térdelés, majd az egyik térdre támaszkodva felállás. Hiba lehet még, ha a gyerek folyamatosan hátrafelé hajtja magát a farkasfoggal. Erről érdemes leszoktatni, különben később csak műkorcsolyával tud majd korizni. Tipikus hiba még, hogy egyenes törzzsel mennek és egy kis egyensúlyvesztésnél azonnal hanyatt esnek. Ez előre dőlve nem fordulhat elő, hiszen akkor reflexből inkább térdre rogyik a gyermek” - osztotta meg tanácsait Szabó Krisztián.

Nem a korcsolyával kezdte Lajtos Szandra

A Szegedi Korcsolyázó Egyesület sportolója, az olimpiai hatodik helyezett

Lajtos Szandra

sem korán, hanem csupán 12 évesen ismerkedett meg a sportággal, miután már számos más sportot kipróbált, de semmi sem kötötte le igazán. Testvérével közösen kezdtek el korcsolyázni, miután mindketten megpillantottak egy felhívást. „Lementünk az első edzésre, és nagyon játékos feladatok volta, bár mi görkorival kezdtünk. Kergettük egymást, meg kisebb technikai gyakorlatokat végeztünk, mint például az egy lábon gurulás. Nagyon jó volt a társaság, így ott is ragadtunk, majd nyáron görkorcsolyáztunk, télen pedig jött a jégkorcsolya. Kicsit később kezdtünk el fejlődni, mint a többi ország, de idővel be tudtuk hozni a lemaradásunkat” - mondta el a kezdetekkel kapcsolatban portálunknak Lajtos Szandra. Idővel a megfelelő felszerelések mellé új edzőt is kapott az Eb-ezüst és bronzérmes gyorskorcsolyázó,

Anschau Dávid

és

Almási Gábor

segítségével készült tovább, majd Szabó Krisztián vitte előrébb technikailag a sportolókat. „Talán kicsit későn kezdtem el, így a technikám nem tudott úgy rögzülni, mint annak, aki mondjuk már öt évesen elkezd korizni, így még a mai napig is van min javítanom” - részletezte Lajtos Szandra, aki egy idő után végleg abbahagyta a görkorizást, és azóta csak a gyors korcsolyát űzi. A tavalyi éve nem volt túl tartalmas Lajtos Szandrának, hiszen közben tanulmányait is folytatta, e miatt pedig nem tudott 100%-os koncentrálni a sportra, így nem tarthatott a magyar csapattal a Világkupákon. A női felnőtt válogatott mindössze 3-4 tagból áll, ezért nagy szüksége lenne a sportágnak az utánpótlásra, így a legjobb juniorok már a felnőttekkel készülnek, a szegedi koris szeme előtt pedig a közelgő Európa-bajnokság lebeg. „Az Eb mellett lesz még két Világkupa, amiken szeretnék majd ott lenni. Sajnos már Universiadéra nem tudok utazni, mivel ez nekem kiesik, így remélem, hogy részt vehetek majd a Világkupán, de ezt csak pár nappal előtte tudom majd meg a szövetségtől” - mondta el közeljövőjével kapcsolatban Lajtos Szandra. A Szegedi Korcsolyázó Egyesület hetente négy jeges edzéssel várja azokat a gyerekeket, akik már tudnak korcsolyázni, és esetleg versenyzésben is gondolkodnak, de természetesen korcsolyaoktatást is vállal a klub. Az SZKE hétfőn, szerdán és csütörtökön 15:30-tól 16:45-ig, míg kedden 16:30-tól 17:45-ig tartja foglalkozásait a Szegedi Sport és Fürdők Kft. által üzemeltetett Városi Műjégpályán.