Hatalmas pluszt adott neki szülei szurkolása, medvéket nem, csak kóbor kutyákat látott, a téli nyár meglepte, a váltóval elért 6. hely pedig az olimpiai arannyal ért fel számára. Kónya Zsófia mesélt szocsi élményeiről.
A 19 esztendős szegedi
Kónya Zsófia
sportkarrierje eddigi legnagyobb élményén van túl a szocsi téli olimpiát követően. A fiatal rövidpályás gyorskorcsolyázó a téli ötkarikás játékokon a magyar 3000 méteres váltó tagjaként a pontszerző 6. helyen végzett, ráadásul
kezdeményezésének köszönhetőenelérte azt is, hogy szülei a helyszínen szurkolhattak neki. "Nagyon jólesett, hogy a szüleim ki tudtak jönni Szocsiba, és a helyszínen szurkoltak nekem. Hatalmast pluszt adott a futásomhoz" - fogalmazott a szegedi születésű versenyző, akinek ezen kívül is kijutott meglepetésből Szocsiban. "Éppen edzésünk volt a csarnokban, amikor egyszer csak megszólalt a 'Happy Birthday', amit viszont elsőre nem is ismertünk fel, mert egy eléggé régi változat volt. Azután arra lettem figyelmes, hogy miután megváltozott a zene, az önkéntesek integetni kezdtek a jég széléről nekem, hogy menjek oda. Akkor esett le, hogy fel akarnak köszönteni. Kihívtak a pálya szélére, és kaptam egy Szocsi-macit ajándékként" - idézte fel
a különleges, február 6-i születésnapi köszöntőt.
Mint a SZEGEDma.hu-nak tartott élménybeszámolójában Kónya Zsófia elárulta, a magyar rövidpályás gyorskorcsolyázók a tengerparti olimpiai faluban voltak elszállásolva jégtáncosokkal és curlingesekkel, viszonylag messze, 15 percnyi buszútra a versenyeiknek otthont adó, olimpiai parkbeli jégcsarnoktól. Az idilli helyszínen ráadásul az időjárás is kegyeibe fogadta a sportolókat. "Nagyon jó idő volt. Amikor odaértünk, szakadt az eső, de két nap múlva kisütött a nap, és minden nap 15-16 fok volt. Nem is úgy éreztük magunkat, mintha téli olimpián, pláne a tengerpart közelében" - árulta el Kónya Zsófia, aki ugyanakkor hozzátette, a téli olimpiával kapcsolatos "rémtörténetekből" semmit nem tapasztaltak, a szállásukon is minden rendben volt. "Híreket mi is hallottunk beszakadt bekötőutakról, de semmi kellemetlent nem tapasztaltunk a szállásunkon. Néha láttunk pár kóbor kutyát" - összegzett a körülményeket illetően.
A Szegedi Korcsolyázó Egyesületnél nevelkedett, 2011-ben a budapesti Sportország SC-hez igazoló rövidpályás gyoskorcsolyázó számára egyébként nem indult jól az olimpia. "Kiutazásunkkor légcsőhurutom volt, öt napig nagyon még megmozdulni sem tudtam, szinte antibiotikumokon éltem. Azután elkezdtem az edzéseket, majd az edzőim közölték, hogy szerintük még nem vagyok megfelelő állapotban, ezért
kimaradok a váltóból, jóllehet, én nem így éreztem" - idézte fel a később a váltónak csak B döntőt hozó eredményt követően sok vitát és heves visszhangokat kiváltó döntés hátterét a sportoló. "De elfogadtam a döntést, bár nem esett jól, hogy kimaradtam a váltóból. Azután összeszedtem magam, igaz, az 1500-as futamom balul sikerült, ezt sajnálom is nagyon" - jegyezte meg, utalva arra, hogy a drezdai Európa-bajnokságon ezen a számon szerezte egyéni bronzérmét. Aztán felépülése után a B döntőre már visszakerült a csapatba a szegedi születésű gyorskoris - ez volt az a négyes is, ami nem sokkal korábban az Universiadén, majd januárban
a drezdai kontinensviadalonis a 3. helyre futott be,
bronzérmet szerezve a magyar küldöttségnek. "Alapvetően nem számoltunk azzal, hogy A döntőbe jutunk. Reálisan nézve a B döntőt tűzhettük ki elérhető célul, de azt szerettük volna megnyerni, amivel az 5. helyen zártunk volna" - elevenítette fel az előzetes esélyeket Kónya Zsófia. Azután
Keszler Andrea
bukott, ami miatt végül a japánok és az oroszok mögött csak a 7. helyen zárt volna a magyar váltó. Ám ekkor váratlan fordulat történt. "Váltóbeli társammal, a szintén szegedi
Lajtos Szandival
a pálya szélén néztük az A döntőt. Amikor a kínaiakat végül kizárták, s mi így előrébb léphettünk a pontszerző 6. helyre, úgy örültünk, mintha az olimpiai aranyat nyertük volna meg" - emlékezett vissza
az örömteli pillanatra, amely a szép jövő előtt álló ifjú sportoló hölgy eddigi pályafutása egyik legnagyobb sikerének számít.
Kónya Zsófia azonban nem felejti el, hogy szülei támogatása mellett trénereinek is sokat köszönhet. "Köszönettel tartozom
Telegdi Attila
szövetségi kapitánynak és a válogatott kínai edzőjének,
Lina Csangnak
, valamint klubedzőmnek,
Bánhidi Ákosnak
" - közölte a fiatal tehetség, aki rövidesen ismét bizonyíthat, igaz, most a juniorok között. A hét végén ugyanis már útra kel a magyar válogatott tagjaként a junior világbajnokságra, a törökországi Erzurumba. "Elvileg jó esélyem van egy jó eredményt elérni, ám az olimpia után nem könnyű a formaidőzítés. Nem tudom, hogyan fog sikerülni, de bízom edzőimben" - zárta beszélgetésünket a kétszeres Eb-bronzérmes.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.