Sport

Gujdár Sándor: A vízilabdában nem dolgozik olyan, aki nem tud úszni + FOTÓK

Gujdár Sándor: A vízilabdában nem dolgozik olyan, aki nem tud úszni + FOTÓK

2013. november 17., vasárnap
Gujdár Sándor: A vízilabdában nem dolgozik olyan, aki nem tud úszni + FOTÓK
puskasszobor_szentes14_gs

A 25-szörös válogatott kapus a SZEGEDma.hu-nak a szentesi Puskás-szobor-avatón azt mondta: a mai magyar labdarúgás egyik rákfenéje, hogy sok olyan ember dolgozik benne, aki nem tud futballozni.

Amint arról

helyszíni közvetítésünkben beszámoltunk,

a Szentesi Kinizsi TE centenáriumi ünnepségén szombaton nemcsak Szentes - Csongrád (0-1) örökrangadóra került sor. Felavatták

Puskás Ferenc

egész alakos szobrát,

Csíky László

alkotását a Pusztai László Sporttelep bejáratánál. A labdarúgópályák szomszédságában elhelyezett, kőtalapzaton álló bronzszobor kapáslövés közben ábrázolja az olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgót, az Aranycsapat kapitányát.

Puskás Öcsi: hazafiság, tehetség, szorgalom

Szirbik Imre

polgármester köszöntőjében hangsúlyozta, a szobor azt jelképezi, hogy tehetséggel, mindennapos edzéssel és munkával, illetve eltökéltséggel a város széléről indulva is el lehet jutni a világ tetejére.

Riskó Géza

, az MTVA sportfőszerkesztője Puskás Öcsi hazafiságáról, bátorságáról emlékezett meg annak kapcsán, hogy először egy igazabb, jobb világ reményében volt ereje elhagyni az országot, majd minden kockázatot vállalva ideiglenesen, aztán végleg hazatérni ide. Kiemelte, Puskás pályafutása és Csíky László szobra is bizonyítja, a tehetség önmagában nem elég, a siker alapja a gyakorlás és az ambíció. A művész például közel 3500 rúgást végzett el - mondta -, hogy tökéletesen ábrázolja alkotásán Öcsi bácsi mozdulatát. Az ünnepség díszvendége volt

Gujdár Sándor

, Szentes szülöttje, aki a Kinizsiben kezdte pályafutását, majd Szegeden lett NB I-es labdarúgó. A válogatottba a Budapesti Honvéd csapatából került be. 1982-ben a görög Aris Szaloniki színeiben folytatta pályafutását. A magyar nemzeti tizenegyben 25 alkalommal szerepelt 1976 és 1979 között. Az 1978-as világbajnokságon is pályára lépett.

Gujdár: Olyanok tanítják a gyerekeket, akik ötöt sem tudnak dekázni

"Annak idején úgy lettem kapus, hogy fiatal koromban egy edzés közben itt a Kinizsi-pályán megsérült a hálóőr, hátraküldtek, majd ott ragadtam, mert jöttek a sikerek" - emlékezett vissza. Akkoriban világbajnokságon is magára ölthette a címeres mezt, ma nagyon messze van ettől a magyar futball. A SZEGEDma.hu kérdésére Gujdár Sándor összefoglalta, miben látja az alapvető problémát.

gujdarsandor_puskasszobor_szentes12_gs

"Először is a mennyiségből jöhetnek ki a minőségi játékosok. Tulajdonképpen minden valamirevaló városnak, így Szentesnek is szüksége lenne akadémiára, ahol napi öt-hat órát futballoznak a gyerekek. Ehhez kapcsolódik, hogy olyanoknak kellene foglalkozni a fiatalokkal, akik valóban rátermettek. Jártam Brazíliában, Rióban, az egykori világklasszis,

Zico

iskolájában, nos, ott egyetlen olyan ember sem dolgozik, aki ne tudna futballozni. Nálunk meg olyanok tanítják a gyerekeket, akik ötöt sem tudnak dekázni, így az ifjak nem kapják meg a koruknak megfelelő minőséget. Sajnos nemcsak a labdarúgásra, hanem az élet számos területére igaz Magyarországon, hogy nem becsüljük meg az értékeinket. Hadd utaljak a saját példámra is: jellemző, hogy mikor külföldről hazatértem, nem hívtak első osztályú csapathoz, szemben olyanokkal, akiknek esélyük sem volt arra, hogy külhonban mutassák meg tudásukat. Az az igazság, hogy a magyar labdarúgás példát vehetne más, eredményesebb sportágainkról. Azt szoktam mondani, a vízilabdában nem engednek a medence közelébe olyat, aki nem tud úszni, a futballban viszont számos olyan ember vállal szerepet, aki nem tud futballozni, ez pedig nagyon komoly gond" - vázolta.

Egervári is súlyos szakmai hibákat vétett

Mégis miért omlott látványosan össze a magyar válogatott a vb-selejtezők végére? Mivel magyarázható a romániai 0-3 és a hollandiai 1-8? Csak az utánpótlás-nevelésben, illetve a kiválasztásban rejlenek a gondok? "A magyar válogatott kerete sajnos roppant szűk. Egy-két húzóember sérülése alapvetően befolyásolja a teljesítményt, mi nem tudjuk pótolni a kiesett minőséget, míg például a németek öt hasonló válogatottat ki tudnának állítani. Ugyanakkor úgy gondolom, Egervári Sándor szövetségi kapitány súlyos szakmai hibái is közrejátszottak a két fájó vereségben. A mai futballban nem lehet két csatárral felállni, mert az a csapat, mely ezt teszi, hátrányba kerül a közélpályán. Az ellenfelek szét is szedték együttesünket a középpályán, miközben egy az egyben könnyen fogták meg a két támadót" - elemzett.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.