Kézilabda: elkezdte a felkészülést a HLKC + FOTÓK

Árnyékban 37 fok, de még ez is hűsnek tűnik a Hódtói Sportcsarnokban uralkodó afrikai forrósághoz képest. A csarnokban azonban a Hódmezővásárhelyi Leány Kézilabda Club játékosai becsülettel végzik az alapozó időszakra előírt feladatokat. Amíg Beslin Anikó irányításával a juniorok edzenek, a fiatalokat árgus szemekkel figyelő Sipter Lajosnét, a HLKC NB II-es csapatának edzőjét kérdeztük a közelmúlt tapasztalatairól és a csapat előtt álló tervekről.

- Az elmúlt szezont újoncként a hetedik helyen zárta az NB II dél-keleti csoportjában a HLKC. Elégedett ezzel az eredménnyel?

- Alapvető célunk a biztos bennmaradás kiharcolása volt, így a középmezőnyt jelentő hetedik helyezéssel valóban elégedettek lehetünk. Úgy érzem első éves újoncként jól helytálltunk, aminek összességében a játékosok és jómagam is nagyon örültünk. Visszatekintve a mögöttünk hagyott évre, voltak bravúrgyőzelmeink, de volt néhány találkozó amelyre visszaemlékezve még ma is nagy a hiányérzetem. Az előbbi kategóriába tartozik, hogy ősszel az Orosházi NKC II. ellen már az első hazai találkozónkon megszereztük első győzelmünket, majd legyőztük itthon a dobogóra pályázó szarvasiakat is, míg tavasszal igazi bravúrgyőzelmet arattunk az előző évi bajnok Abonett KC abonyi csarnokában. A legnehezebben feldolgozható számomra a Békéscsabai ENKSE II. elleni idénynyitó volt, ahol az első félidő után már nyolc góllal vezettünk, de mégis kikaptunk 24-20-ra. Visszagondolva erre, talán ez a vereség még a rutintalanságunk számlájára írható, remélem tanultunk belőle. Szintén fájó pontvesztés volt a túrkevei őszi 25-25-ös és a zárófordulóban a szeghalmi 35-35-ös döntetlen, bár ez utóbbi már nem befolyásolta végső helyezésünket.

- Többségében rendkívül fiatal játékoskerettel játszotta végig az évet és érte el a hetedik helyezést a vásárhelyi együttes. Ezek a fiatalok most egy évvel idősebbek és rutinosabbak lettek. Mire számít a szeptemberben induló bajnokságban?

- A hozzánk elérkezett hírek szerint jó néhány csapat játékosállománya meggyengült a nyáron, bár eddig mi sem erősödtünk, de a kezdősorunk ütősnek mondható, így szeretnénk előrébb lépni. Most még sok a bizonytalanság, de úgy dolgozunk, hogy az első hat hely valamelyikére esélyünk legyen. A mi keretünkből hárman távoztak, a Szegeden edzősködő

Miklós Melinda

nem tudta összeegyeztetni a két elfoglaltságát,

Domján Dóra

vidéken kapott munkát, míg

Kiss Ági

családi okok miatt befejezte játékos pályafutását. Helyükre egyelőre senkit nem sikerült igazolni, így jelenleg

Tóth Orsolya, Molnár Mónika, Balogh Vivien

(kapusok),

Török Bianka, Németh Zsófia, Hegyi Diána, Gaál Adrienn, Tószegi Krisztina, Sajtos Dzsenifer, Blaskovics Gertrúd, Krumesz Regina, Szabó Patrícia

és

Fürcht Henriett

(mezőnyjátékosok) alkotják az NB II-es keretet. Amint látszik, ez létszámát tekintve is kevésnek tűnik, így nagyon jó lenne két- három játékossal, főleg posztokra igazolva erősítenünk. Elsősorban nálunk is balkezesekből van hiány, de belőlük szinte mindenütt hiány van. Ha sikerül igazolnunk annak nagyon örülnék, de ha nem, akkor sem esünk kétségbe, hiszen eddig is elsősorban saját nevelésű játékosainkra építettünk.

- A közelmúltban a Magyar Kézilabda Szövetség Versenybizottsága nyilvánosságra hozta a női NB II-es bajnokságok csoportbeosztását. Hogyan látja a dél-keleti csoport erőviszonyait?

- A bajnokságot magabiztosan nyerő Gyulai SE felkerült az NB I/B-be, míg a 2011/2012-es szezon bajnoka, az Abonett KC átkerült a déli csoportba. A helyettük érkezett Csorvási SK és a fővárosi fiatalokból álló KSI SE biztosan nem képvisel hozzájuk hasonló erőt. A megmaradó csapatok közül a hírek szerint a két megyei riválisunk, a makóiak és a kistelekiek is gyengültek, a Szarvas és a Lajosmizse eddig is erős középcsapat volt, valószínűleg az is marad, míg a Túrkeve és a Szeghalom valószínűleg most is a bennmaradásért küzd majd. Kérdéses a két második csapat, az Orosházi NKC II. és a Békéscsabai ENKSE II. szereplése, hiszen mögöttük egy erős felnőtt gárda áll. Megítélésem szerint ez a bajnokság kiegyensúlyozottabb lesz, mint az előző, remélem, hogy mindenkivel fel tudjuk venni a versenyt és helyezésben előre tudunk lépni. - A csapat augusztus 5-én elkezdte a felkészülést a bajnokságra. Milyen munka folyik ebben az elképesztő melegben? - A nagy meleg ellenére a tervezettek szerint dolgozunk, nem kímélem a lányokat. Augusztus 17-ig napi három edzés szerepel a programunkban. A napot reggel a városi stadionban futással kezdjük, majd délelőtt bő egy órás erőfejlesztő konditermi edzéssel folytatódik a munka, délután pedig a Hódtói Sportcsarnokban már a labda is előkerül. Augusztus 20-a után - kihasználva még a nyári iskolai szünetet - a reggeli futóedzések megmaradnak, délután a csarnokban pedig a technikai képzésre és a taktikai variációk gyakorlására valamint a gyorsasági állóképesség javítására fektetjük a hangsúlyt. A hónap végétől már szeretnénk jó néhány edzőmérkőzést játszani, amelyben elsősorban a szegedi és vásárhelyi utánpótlás korosztályú fiúkra, valamint kezdetben a HKE megyei osztályban szereplő női csapatára számítunk, de jó lenne a szegedi és a dorozsmai lányokkal is játszani egy-egy felkészülési találkozót azután pedig szeptember 22-én jöhet a bajnoki rajt.

Miközben Sipterné megkezdte csapatával a délutáni edzést, megérkezett Áncsán István a HLKC ügyvezetője, így vele folytattuk a beszélgetést.

- A klubvezető szemszögéből milyen volt az első NB II-es év és melyek ezekben a napokban a legfontosabb megoldásra váró feladatok?

- Bennem mindig van egy egészséges többre vágyás, így visszagondolva a bajnoki évre, azt gondolom, hogy a helyezésünk lehetett volna kicsivel jobb is, de a csapatot így is dicséret illeti. A napokban elkezdtük a felkészülést és a klub vezetése azon dolgozik, hogy a három távozó helyére igyekezzünk megfelelő erősítést jelentő játékosokat igazolni, hiszen a felnőtt keret létszáma elég vékonynak tűnik. Vannak megkezdett tárgyalásaink, de konkrét eredményekről még nem tudok beszámolni. Nem célunk magasabb osztályban szereplő játékosokat igazolni, bár az is igaz, hogy ezt a klub jelenlegi helyzete nem is engedné meg. Nem vagyunk könnyű helyzetben, hiszen a magasabb osztályban szereplő két szegedi csapat, valamint az Orosháza árnyékában korlátozottak a lehetőségeink, azonnal bevethető játékost igazolni nagyon nehéz. Igyekszünk erősíteni, de ha ez nem sikerül, akkor a junior csapatunk játékosai kerülhetnek előtérbe, ők azonban még nagyon fiatalok. A klubnál egyébként változtatunk az előző évi modellen, a felnőtt és a junior csapatot teljesen szétválasztottuk, a juniorokkal viszont együtt készülnek a serdülők, hiszen ősztől indulunk a serdülő magyar bajnokság dél-keleti csoportjának küzdelmeiben is, így ezeknek a lányoknak is megfelelő színvonalú, rendszeres versenyeztetést tudunk biztosítani.

- A csapat egyre gyarapodó szurkolótábora viszont már abban bízik, hogy a vásárhelyi női kézilabda hagyományok folytatásaként a gárda egy-két éven belül felsőbb osztályba léphet. Terveikben szerepel az NB I/B?

- Továbbra is tartom magam ahhoz, amit 2010-ben megfogalmaztunk, ez az egyesület elsősorban a helyi tehetségek kinevelésére és általuk az utánpótlás csapataink versenyeztetésére alakult meg. Emellett természetesen szükség van egy az NB II-es mezőnyben jól szereplő, közönségvonzó, szimpatikus felnőtt csapatra. Folyamatosan előre menekülünk, szerencsére néhány távozó kivételével a nálunk nevelkedett felnőtt és junior korú játékosainkat meg tudtuk tartani, amelyben nagy szerepet játszik az a jó hangulat, ami a klubunkat jellemzi és az is, hogy tudtunk számukra egy egészséges növekedési, fejlődési utat mutatni. A szurkoló azonban szent és sérthetetlen, mi a szurkolóinkért is vagyunk és a szurkolóink szeretetéből táplálkozunk. Amikor megalakult a klub, megfogalmaztunk egy növekedési, fejlődési programot és hellyel-közzel most ott is vagyunk, ahová ennyi idő alatt szerettünk volna eljutni. Az első évben az életben maradás, a második évben az építkezés, a harmadik évben pedig egy NB-s bajnokságban szereplő felnőtt csapat volt a célunk. Azt azonban tudni kell, hogy a további előrelépést már döntően az anyagiak határozzák meg. Látom a lehetőséget arra, hogy a jelenlegi felnőtt, junior és serdülő csapatainkban szereplő játékosok némi erősítéssel néhány év múlva alkalmasak lehetnek egy NB I/B-s szereplésre, de a jelenlegi vásárhelyi lehetőségek ismeretében nem kell feltétlenül illúziókat kergetni. Természetesen a most induló bajnokságban és a következő években is mindent meg fogunk tenni azért, hogy amennyiben a költségvetésünk és a város létesítmény helyzete lehetővé teszi, akkor minőségi sportot csináljunk. Jelenleg az a célunk, hogy a bajnokság kezdetére minden korosztályban szerethető, szimpatikus, küzdeni tudó, jó csapatot rakjunk össze, akikkel az egyre nagyobb számban kilátogató közönségünket olyan produkcióval szolgáljuk ki, hogy számuk hétről-hétre növekedjen.