Vízilabda: megtörhetetlen a szerb átok, magyar vereség a Vl-döntőben

A cseljabinszki Világliga fináléjában a megújuló magyar válogatottnak sem sikerült legyőzni a a szerbeket, akik így ötödik címüket gyűjtötték be a sorozatban.

2007 után újra világesemény döntőjében csapott össze a modern vízilabda két ős-riválisa, a megújult magyar válogatott és a szerb nemzeti csapat a cseljabinszki férfi vízilabda Világliga-szuperdöntő valóban szuper döntőjében. Az első játékrészben a mieink folyamatosan úsztak az eredmény után, a szerbek háromszor kerültek előnybe,

Benedek Tibor

alakulata kétszer egyenlített: Udovicic találatára Madaras Norbert egy kettős emberelőnyt kihasználva válaszolt, azután

Mitrovic

és

Filipovic

egy-egy alkalommal vette be az A-Híd Szeged VE frissen igazolt válogatott hálóőrének,

Nagy Viktornak

a kapuját. 1-3-nál

Hosnyánszky Norbert

hatalmas bombával faragott, majd

Hárai Balázs

remek centergólja jelentette az egalizálást, a negyed végén azonban Udovicic gólja szerb előnyt jelentette. A folytatásban

Mandic

emberelőnyből növelte a déli szomszédok előnyét, majd időkérést követően Filipovic duplázott kihasználva a menetrendszerű emberfórt (6-3). A negyed közepén

Varga Dénes

lehetetlen szögből a kapásszélről varrta be a labdát a szerbek hosszú felsőjébe. Nem sikerült azonban közelebb kerülni, mivel Filipovic már a harmadik gólját jegyezhette egy nagy átlövés után három perccel a szünet előtt. Nagy Viktor fontos védéseket mutatott be ezt követően, ám támadásban nem tudott eredményes lenni a kék sapkás alakulat, hiába kért időt emberelőnyben a szövetségi kapitány (7-4). Fordulás után egy perc sem telt el, és

Szivós Márton

, a szegediek válogatott pólósa éles szögből lőtt hatalmas góljával ismét kettőre hozta fel a magyar csapatot, majd a szünetben csereként beállt

Decker Attila

mutatott be óriási bravúrt emberhátrányban egy centerből leadott szerb csavarral szemben. Decker újabb bravúrjai következtek, az eksztázisban védő debreceni kapus azonban nem tudta eléggé motiválni a társakat, akik továbbra is eredménytelenek maradtak elől, blokk és kapufa állta a távoli kísérletek útját. Ezt büntették a szerbek, könnyen kapott kettős fórban Mitrovic révén ismét három volt közte (8-5). Szivós aztán ötméteresből ismét feljebb hozhatta a mieinket. A negyed vége felé rövid intermezzo - az egyik játékvezető vitája a zsűriasztallal - állította meg a játékot, majd a szerbek fejezhették be a játékrészt - Filipovic révén góllal (9-6). A döntő utolsó felvonásában hosszú ideig nem esett gól, majd amikor igen azzal gyakorlatilag el is dőlt a találkozó: Udovicic szűk hat perccel a vége előtt messziről lőtt nagy gólt, 10-6-ra átírva az eredményjelzőt, miközben a Debrecenben védő szerb hálóőr bravúrt bravúrra halmozott. Madaras ejtésénél azonban még

Mitrovic

kapus is tehetetlen volt, igaz, a találat már csak szépségtapasz lehetett a szerbek egyre biztosabb, öt év után az első, összesen pedig az ötödik Világliga győzelmén. A portás névrokona, a szolnokiakat erősítő Mitrovic újabb nagy gólja, majd klubtársa,

Gocic

találata erősítette meg a szerbek diadalát két perccel a vége előtt - ekkor a mieink már kedvüket vesztették, a támadásokban végképp semmi nem akart összejönni. A vége 12-7-es szerb győzelem lett, a magyar válogatott továbbra sem képes átlépni "déli" árnyékát. Azonban a nemzetközi elitet felvonultató tornán az ezüstérem is nagyon biztató eredmény a Benedek-csapat jövőjére nézve.

Férfi vízilabda Világliga negyeddöntő:

Szerbia - Magyarország 12-7 (4-3, 3-1, 2-2, 3-1)

Gólszerzők:

Filipovic 4, Mitrovic 3, Udovicic 3, Mandic 1, Gocic 1, ill. Madaras 2, Szivós 2, Hosnyánszky 1, Hárai 1, Varga Dénes 1.