A hét utánpótlás játékosa a SZEOL SC-ben: Fodor Bálint Dániel

Új sorozatunkban minden héten bemutatunk a SZEOL SC kötelékéből egy játékost, aki kiemelkedő teljesítményt nyújtott az utánpótlás-bajnokságok hétvégi fordulóiban.

Egy elmaradt hiányosságot szeretnénk pótolni, még a tavaszi idény második hetében a SZEOL SC II. osztályú, bajnokságra törő U 17-es csapatában a Szolnok ellen 1-0-ra megnyert hétvégi bajnoki mérkőzésen Fodor Bálint Dániel kiemelkedő teljesítményt nyújtott.

- Gimnazistaként már kollégista vagy, előtte kisgyerekként évekig naponta utaztál be Szegedre az edzésekre. Mi vezérelt, mi (vagy ki) motivált?

- Valóban, már kilencedik évemet taposom a SZEOL-Tisza Volán SC-ben, nagyon keveset hiányoztam, rengeteget utaztam, de sosem fordult meg a fejemben, hogy abbahagyjam itt a focit. Úgy érzem külön is megbecsültek a klubnál, amiért vállaltam a bejárást. Mindig remek edzők foglalkoztak velem, jó és baráti volt a csapat, kiváló a hangulat. Célkitűzésem, hogy NB I-es játékos legyek, a fejlődésemhez biztosították is a feltételeket.

- Feltűnt, hogy a bajnokságra törő csapatban a Szolnok ellen irányító középpályásként szinte az egész pályát bejátszottad, dinamikus és fáradhatatlan voltál.

- A nyári felkészülésben sérülés hátráltatott, most viszont minden kitűnően sikerült, de szerintem igaz ez az egész csapat edzésmunkájára. Nagyon örülök, hogy pont azon a téren sikerült fejlődnöm, amely korábban nem volt az erősségem, így többek közt állóképességben is, valamint én is érzem, hogy gyorsultam, dinamikusabban indulok. A Szolnok ellen – akik még nagyon sok csapat életét meg fogják keseríteni – nagyon fontos és megérdemelt győzelmet arattunk.

- Két évvel ezelőtt Te kaptad az egyesület legrangosabb elismerését, a Szalai Vándorlabdát. Ösztönzőleg hatott rád a díj?

- Természetesen, és azt is tudom, hogy ezt azoknak szokták odaítélni, akikben lehetőséget látnak a vezetők arra, hogy előbb-utóbb a felnőtt csapatban is bemutatkozhassanak, és onnan akár magasabb osztályba lépve öregbíthessék az egyesület hírnevét. Érzem a díj felelősségét is, több száz kissrác előtt nyújtották át, nekik példát kell mutatnunk. Az iskolaválasztásba is „besegített”, nem volt kétséges, hogy Szegeden tanulok, és a Ságváriban, az ország egyik legmenőbb gimnáziumában jól is érzem magam.