Kovács Eszter: Kilenc nyelvvizsga, világra szóló kung fu teljesítmény

Többségünk számára egy egész élet sem elegendő ahhoz, hogy elérjük mindazt, amit Kovács Eszter 30 évesen megvalósított. Kilenc nyelvvizsga, a világon egyedülálló 5. fokozat kung fuból, egyetemi oktató, grafológus, idegenvezető, chi kung oktató. Mindez egy célt szolgál: harmóniában élni a világgal és önmagunkkal.

– A kung fu nem kimondottan női sport, mit szóltak a szülők, amikor megtudták, hogy ezt szeretné csinálni?

– Inkább tiltott gyümölcs volt, hiszen szüleimtől nagyon távol álltak a harcművészetek. Eleinte próbáltak lebeszélni, később viszont már azért engedték, hogy csináljam, mert a wing tsun-t egy nő alapította. Ennél agresszívebb szemléletű helyre nem engedtek volna. Úgy gondolták, ha női technikára épül, akkor nem lehet olyan veszélyes. Otthon szófogadó voltam a magam módján, de azt is be kell vallanom, hogy nem szerettem magam fölé helyezni senkit. A kung fu mesterem megtanított a fegyelemre, a tiszteletre, az alázatra, és számos más erényre. Meg akartam mutatni, igenis be tudok állni a sorba, de csak abba, amelyet én választok. Amikor elkezdtem tanítani a harcművészetet, édesapám az első tanítványaim egyike lett.

– Mióta műveli a wing tsun kung-fut?

– Huszonöt éve létezik Magyarországon ez az ágazat, én 18 éve művelem, ebből 13 éve tanítom. Tizenhét évesen nyitottam meg Szegeden a saját iskolámat.

– Mekkora érdeklődés nyilvánul meg a kung fu ezen ágazata iránt, és főleg melyik korosztály jár az edzésekre?

– Sokan vagyunk, a legfiatalabb 5, a legidősebb lassan 60 éves. Az említett úr 6 éve kezdett kung fuzni, és már a mesterfokozatig jutott. Kitűzött maga elé 54 évesen egy célt, és ő is meg tudta csinálni. Az elméleti háttere miatt ez a stílus nem annyira gyerekeknek, inkább felnőtteknek való. Ahhoz, hogy jól tudjuk művelni, érdemes megérteni. A kicsiknek is készítettünk egy tanítási programot, ezáltal az ő képességeik is fejlődnek, javulnak a tanulmányi eredményeik. A felnőttek gyorsabban haladnak, mert megértik, mit, hogyan és miért kell csinálni. Ebből is látszik, nem pusztán ütésekből, rúgásokból áll ez a stílus. A felnőttek számára azért is vonzó a wing tsun, mert ellentétben más sportágakkal, nem korosztályfüggő.

– Itt is léteznek fokozatok, és úgy lehet haladni előre?

– Tizenkét tanuló fokozat létezik, utána 12 mesterfokozat, amelyekkel már általában oktatni szoktak. Az első tizenkettő tanulófokozat a kezdőtől a haladó szintig tart, 4 kezdő, 4 középhaladó és 4 haladó fokozatra osztható.

– Ön nemrég kapta meg az ötödik mesterfokozatot, amelyre nagyon büszke lehet, hiszen Európa ezen felében más nem dicsekedhet hasonló eredménnyel.

– Tavaly ősszel kaptam meg az 5-ik mesterfokozatot, a 4-ik mesterfokozattal Közép-Európában voltam a legmagasabb szintű női mester, az 5-ik mesterfokozat pedig az egész világon egyedülálló.

– Milyen gyorsan lehet haladni a ranglétrán?

– Az utolsónak már 5 év volt a kivárása, a mesterfokozatok között már évekről beszélünk. Az első 4-et technikusi fokozatnak is mondják, mert ott technikában kell teljesíteni, az 5-ik már gyakorlatvezetői fokozat. Itt már azt értékelik, hány tanítványt neveltünk ki, milyen szintre juttattuk őket, mennyire tudjuk biztosítani a stílus fennmaradását.

– Térjünk át a nyelvtanulási szenvedélyére. A középiskolában a tanára azt mondta, nincs tehetsége a nyelvekhez, ezzel szemben 9-ből sikerült nyelvvizsgát szereznie.

– Eleinte dacból indult, aztán hobbi lett belőle. Dacból egy nyelvvizsgát meg lehet csinálni, de 9-et nem. Angolból van felsőfokú nyelvvizsgám és egyetemi végzettségem, megszereztem 5 középfokút, illetve 3 alapfokút, az írásbelit, szóbelit egyaránt megcsináltam. A gimnáziumban nem voltak jó jegyeim nyelvekből, franciából például kettesre teljesítettem, míg a többi tantárgyból általában 4-es, 5-ösre álltam. Nem voltam egy nyelvzseni.

– Egyfajta bizonyítási vágy munkált Önben, hogy pont abból akart túlteljesíteni, ami a legkevésbé ment?

– Igen, pont ebből szerettem volna.

– Kidolgozott-e valamilyen sajátságos nyelvtanulási módszert?

– Nincs olyan, amire azt tudnám mondani, ez a nyelvkönyv, vagy ez a relax módszer a tuti. Kevésbé módszereket, inkább elveket követtem. Sokszor zsákutcába is futottam olyanokkal, amelyek mert nem váltak be. Észrevettem, hogy mindenki egy kicsit másként tanul nyelveket. Nyelvvizsga bizonyítványra nem volt szükségem, tehát nem volt teljesítéskényszer. Olyan kis trükkjeim voltak, hogy nem egyedül tanultam. Soha sem szerettem pad fölött görnyedve tanulni. Általában úgy kezdődött, hogy megismertem valakit az adott országból, ellátogattam hozzá, és ott élőben kezdtem meg a nyelvtanulást. Aztán viszonoztam a partneremnek idehaza, ha ő éppen magyart szeretett volna tanulni. Így jóval olcsóbb is volt a nyelvtanulás, mintha órákat fizetek. Motiválóbb volt mondjuk a hobbijainkról, hétköznapjainkról beszélgetni, mint mondjuk a nyelvkönyvben előforduló autóalkatrészekről. Nem iskolapadban, hanem egy kávézóban, tea mellett beszélgetve folyt a tanulás. Olyan embert kerestem, aki szimpatikus volt, akivel egyébként is szívesen beszélgettem volna. Emiatt a kiejtéssel sem volt gond, hiszen egy japán lánytól tanultam a japán nyelvet, egy kínai lánytól a kínai nyelvet, és nem magyaroktól. Manapság iszonyatosan drága a nyelvtanulás, nagyon sokan sok pénzt költenek rá. Többször megkaptam én is, biztos az anyagi helyzetem olyan, hogy ezt megengedhetem magamnak. Valójában nem költöttem pénzt erre, leszámítva egy-két könyv árát.

– Szegeden sok külföldi diák tanul, gondolom, az első kapcsolatok innen adódnak?

– Valóban, az előző és a mostani munkahelyem is diákokhoz köt. Gyakorlatilag helybe jönnek, az utazás meg külön öröm a számomra. Ma is azt vallom, nem a pénzt kell költeni a nyelvtanulásra, inkább az energiát. Idő és energia nélkül nem megy.

– Átlagban mennyi idő kellett egy-egy nyelv elsajátításához?

– A legelső az angol volt, nyilván ahhoz kellett a legtöbb: 8 év. A némethez közel 6, utána a spanyolhoz már 4 év is elegendő volt a középfokú nyelvvizsgához. Ezt követte az olasz, ezzel fél év alatt megbirkóztam. A portugált, a spanyolt, az olaszt nem szabad egyszerre elkezdeni, mert könnyen összekeveri az ember. Ha viszont az egyikből már van egy stabil alap, akkor a többi is könnyebben megy.

– Hogyan választotta ki, melyik nyelvet fogja tanulni?

– Amilyen barátnővel éppen összehozott a sors, azt választottam. A kínai természetesen a kung fu révén jött. A kínai nyelv tanulása olyan, mintha két nyelvet tanulnánk, mert az írásbeli és a szóbeli tananyag jelentősen különbözik egymástól. A mandarin nyelvből nyelvvizsgáztam, de a kantoni nyelvjárást is tanultam.

– Mennyire tekintették csodabogárnak osztálytársai furcsa hobbijai miatt, mennyire volt bulizni, szórakozni vágyó átlagos fiatal?

– Mivel a kung fu életforma, így a kicsapongó időszak kimaradt az életemből. Egyébként ugyanúgy elmentem szórakozni, mint diáktársaim, csak egy picit csendesebben, költségkímélőbben. Nem dohányoztam, nem ittam, egy-egy tea pedig nem kerül olyan sokba. Nem tudták mennyi nyelvet tanulok, mert nem dicsekedtem vele. A középiskola befejezésével az angol nyelvvizsgának nagyon örültem, onnantól az egyetemen szinte évente jött egy újabb nyelv. Három éve történt, hogy 3 nyelvvizsgát tettem le két héten belül: a kínait, a lengyelt és a portugált. Előző munkahelyemen, a hungarológián csupa olasz, spanyol, francia diákok voltak, akikkel az anyanyelvükön tudtam beszélgetni. Most is egyetemen tanítok, de már az orvosi karon. A külföldi orvostanhallgatókat tanítom magyar nyelvre, a nulladik évfolyamot pedig angolra és magyarra egyaránt. Ahogy odakerültem, nagyon zavart, hogy volt 5-6 náció a csoportomban, de egyiknek sem beszéltem a nyelvét. Ők beszéltek koreaiul, japánul, héberül, arabul, én viszont egyiket sem értettem. Nagyon bosszantott, hogy ott vagyok 8 nyelvvizsgával és nem tudok velük beszélgetni. Így jutottam a japánhoz, ebből a nyelvből tettem legutóbb sikeres nyelvvizsgát.

– Folytatja a nyelvvizsgák gyűjtését?

– Most éppen más foglalkoztat. Idén januárban államvizsgáztam a jogi-gazdasági szakfordító posztgraduális képzésen, ebbe fektettem egy kicsit több energiát. Mivel az orvosi egyetemen tanítok, illik tudni az orvosi szaknyelvet angolul. Az olyan, mintha egy újabb nyelvet kellene megtanulni. A férjem is orvos, traumatológus gyakornok, most a segítségével a szaknyelvbe szeretném beleásni magam.

– Olvastam valahol, hogy a grafológiába is alaposan elmélyült…

– Már a gimnáziumban is nagyon érdekelt a grafológia főleg azért, mert kíváncsi voltam rá, mit lehet még pluszban kiolvasni valakinek az írásából. Hallottam, hogy az írás változásával mi magunk is változunk. A kung fuhoz hasonlóan a grafológia is az önmegismerésről, mások jobb megismeréséről szól, nyilván ezért is vonzott. Magyarországon, sajnos, csak nagyon drága tanfolyamok léteznek grafológiából. Nem volt ismerősöm, aki foglalkozott volna ezzel, ezért előbb-utóbb kénytelen voltam egy tanfolyamra jelentkezni. OKJ-s képzésben összesen 3 évet tanultam, azóta is elemzek. Amerre jártam, mindenhonnan beszereztem könyveket, illetve a külföldi diákok írásán is sokat gyakorolok, természetesen az ő kérésükre és az ő engedélyükkel.

– Gondolom, nem pénzért csinálja ezt sem, akkor mi a gyakorlati haszna ennek a tudásnak?

– Ha elmegyek egy orvoshoz, aki majd kezel engem, már az aláírásának a megfigyeléséből tájékozódhatok arról, mennyire precíz, mennyire csapja össze a munkát, mennyire lelkiismeretes, intelligens, hány nézőpontból tud egy problémát megközelíteni. A pályaorientációs grafológia például megmutatja, milyen munka passzolna az illetőhöz, ki mennyire kreatív, bírja-e a monoton munkát, hogyan használja fel az energiáit, mennyire tud csapatban dolgozni stb. A párkapcsolati grafológia leginkább azt mutatja meg, kihez milyen társ illik, illetve arra is rávilágít, ha az egyik fél inkább hosszú távra tervez, míg a másik rövidre. A pároknak ötleteket lehet adni arra vonatkozóan, mik lehetnek a súrlódási pontok közöttük. A barátok általában arra kérnek, ha új munkát szeretnének keresni, vagy ha váltanának, milyen téren próbálkozzanak.

– Ezenkívül van még valamilyen szakmája, végzettsége?

– Idegenvezetői végzettségem is van, mivel nagyon szeretek utazni. Ezt is OKJ-s tanfolyamon végeztem, s ez hozta meg igazán a kedvem az utazáshoz. Sokkal inkább szakmai szemmel tud utazni az ember, ha ismeri a korszakokat, stílusokat, és az épületeket, illetve ha tudja, mit keressen az adott városban. Szegeden is szívesen tartok idegenvezetést, ha erre felkérnek. A másik nagy kedvencem pedig a chi kung.

– Ez olyan mint a tai chi?

– A chi kung a tai chi során is alkalmazott légzéstechnika, egy kicsit talán a jógához is hasonlít, én közel 13 éve gyakorlom, és 4 éve oktatom. A chi azt jelenti: levegő, energia, életerő, a kung jelentése pedig: munkálkodás, gyakorlatozás. Különféle légzéstechnikák, hozzá lassú mozgás, gerinctorna jelleggel. Mindezt összehangoljuk a tudattal, a koncentrációval, különféle meditációs gyakorlatokkal. Az évek előre haladtával egyre hasznosabbnak tartom ezt a fajta gyakorlást a lelki béke megteremtése, valamint egy feszültségektől mentes, nyugodt élet érdekében. Nem csak heti 1-2 órában gyakoroljuk, otthon is lehet művelni, a hétköznapjaink részévé lehet tenni. Arra is megtanít bennünket, hogyan éljük a hétköznapjainkat. A chi kung nem annyira elterjedt idehaza, inkább a jóga, a tai chi ismert, amivel többen is foglalkoznak. A chi kung művészetét Kínában sajátítottam el egy nagy tudású idős mestertől.

– Tervek?

– Tovább tanulni az orvosi angolt, a japán nyelvet tökéletesíteni, illetve a kung fuban minél több tanítványt kinevelni, hogy tartalmasabban tudják élni az életüket. Sok tanítványomról egy sima beszélgetés után meg lehet állapítani, hogy kung fus, a fegyelmezett tekintet, a dolgokhoz való pozitív hozzáállás, az összpontosítás képessége mind, mind erről a pluszról árulkodik. A kung fu a testmozgás irányába visz el, a nyelvek a szellemi fejlődést szolgálják, a chi kung pedig inkább a léleknek szól. Ezek együttes hatására alakul ki a test, lélek és szellem egysége, harmóniája.