Paralimpia: a pekinginél több érem a cél

A pekingi hat érem túlszárnyalása a magyar küldöttség célja a szerdán Londonban kezdődő XIV. paralimpián, amelyen a négy évvel ezelőttihez hasonlóan 33 sportoló képviseli a magyar színeket.

"Az eredeti célunk az volt, hogy több sportolót indíthassunk, mint Pekingben, ez végül nem valósult meg" - mondta az MTI érdeklődésére

Gömöri Zsolt

, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnöke. "A csapat összetétele viszont változott, mivel négy éve csak látás- és mozgáskorlátozott versenyzőink indultak, most viszont ismét ott lehetnek az értelmi fogyatékos sportolók is, akik magyar részről éremesélyesek lehetnek. Pekingben egy arany és öt bronzéremmel zártunk, most ennél több dobogós helyet szeretnénk, legalább nyolc érem van a csapatban." Az MPB első embere kifejtette, hogy az úszók közül elsősorban a címvédő és világcsúcstartó

Sors Tamás

, valamint

Tóth Tamás

végezhet az első háromban, az asztaliteniszező

Pálos Péter

pedig világranglista-vezetőként és világbajnokként számít favoritnak. "Vívásban ott lesz két emblematikus sportolónk,

Szekeres Pál

és

Krajnyák Zsuzsanna

, jó helyezést várok a női párbajtőrcsapattól és a férfi tőrcsapattól is" - jelentette ki Gömöri Zsolt. "A világbajnok

Szabó Nikolett

cselgáncsban kerülhet a legjobbak közé, atlétikában a Biacsi-lányok,

Bernadett

és

Ilona

remekelhetnek, ugyanott titkos esélyes a nemrég csapatba került

Orbán Csaba

." A szervezésről szólva a sportvezető közölte, a londoni házigazdák egy egységként kezelik az olimpiát és a paralimpiát, erre utalnak a hasonló kabalafigurák és a két esemény kommunikációja is. "Biztos vagyok benne, hogy ragyogó rendezvény lesz" - szögezte le Gömöri Zsolt.

A versenyzők kategorizálása

A paralimpiai versenyeken testi és értelmi fogyatékos sportolók vehetnek részt. Az esélyegyenlőség érdekében a résztvevőket egy nemzetközi szakértői bizottság a testi fogyatékosságtól függően kategóriákba sorolja. Minden sportág saját besorolási rendszerrel rendelkezik, ezeket a nemzetközi sportági szövetségek készítik el. A fogyatékosság mértékét számmal és betűvel jelölik, de ugyanaz a betű és szám különböző sportágakban más fogyatékossági szintet jelent. A besorolást minden versenyző esetében az első külföldi viadal előtt egy független szakértőkből álló bizottság készíti el. Vannak versenyzők, akiknek az állapotában bekövetkezhet változás, őket gyakrabban ellenőrzik, és esetükben előfordulhat, hogy többször változik a kategória, amelyben versenyezhetnek. Elsősorban Európa- és világbajnokság előtt kapnak kategóriákat a sportolók, mert sokan ezeken a viadalokon mutatkoznak be a nemzetközi porondon. Az sem ritka, hogy a vb-ken, Eb-ken a végeredményt a vesztesek megóvják, és kérik a győztesek vagy érmesek besorolásának felülvizsgálatát. Főleg az újoncként kiemelkedő eredményt elérő sportolók számíthatnak arra, hogy az ellenfelek óvást nyújtanak be, és kérik a megismételt ellenőrzést. Egy-egy sportoló kategóriai besorolásán csak az illetékes szakértői bizottság módosíthat. Paralimpián ilyen esetek nem szoktak előfordulni, mivel a játékokra az év közben rendezett Világkupa-versenyeken, illetve vb-ken és Eb-ken elért eredmények alapján elkészített világranglistás helyezésnek köszönhetően lehet kvótát szerezni. A Londonba eljutott versenyzőket már ellenőrizték, a riválisok is pontosan ismerik egymást. Vannak sportágak, melyekben a besorolás egyszerűen nyomon követhető, teniszben például két kategória létezik: ülő (kerekesszékes) és álló. Erőemelésben nincsenek sérültségi kategóriák. Ezzel szemben az úszóknál egy-egy versenyző esetében az úszásnemtől függően is változhat a besorolás és előfordulhat, hogy valaki az egyik számban az enyhén, a másikban a súlyosabban sérültek között indulhat. Ami a játékok programjába idén visszakerülő értelmi fogyatékosokat illeti, ők három számban - atlétika, úszás, asztalitenisz - vehetnek részt, és a testi fogyatékosok kategóriaszámai (például az úszóknál 1-13) után ők kapják meg a következő számot (az úszóknál a 14-est). Az értelmi fogyatékosoknál az indulási feltétel a 75 alatti intelligencia-hányados (IQ).

A magyar paralimpiai csapat:

Asztalitenisz:

Berecki Dezső, Csonka András, Pálos Péter

Atlétika:

Biacsi Bernadett, Biacsi Ilona, Kanyó Zsolt, Orbán Csaba

Erőemelés:

Sas Sándor, Szávai Csaba

Evezés:

Lengyel Mónika

Cselgáncs:

Papp Gábor, Szabó Nikolett

Sportlövészet:

Dávid Krisztina, Gurisatti Gyula

Tenisz:

Farkas László

Úszás:

Csuri Ferenc, Meilinger Csaba, Sors Tamás, Tóth Tamás, Vereczkei Zsolt, Engelhardt Katalin, Illés Fanni, Kézdi Réka, Ráczkó Gitta, Zámbó Diána

Vívás:

Juhász Tamás, Mató Gyula, Osváth Richárd, Szekeres Pál, Dani Gyöngyi, Juhász Veronika, Krajnyák Zsuzsanna, Pálfi Judit

Magyar múlt és éremtáblázat

A magyar sportolók 29 arany-, 34 ezüst- és 50 bronzérmet gyűjtöttek az eddigi 13 paralimpián. Az első magyar paralimpiai medált, egy bronzot 1972-ben

Fejes András

szerezte kerekesszékes hajtásban Heidelbergben. A legsikeresebb szereplés 1984-ben volt New Yorkban, amikor a küldöttség 29 éremmel tért haza (13/11/5). Legutóbb, a 2008-as pekingi seregszemlén a magyarok egy aranyat - Sors Tamás úszó révén -, továbbá öt bronzot szereztek. A testi fogyatékosok seregszemléjét 1988 előtt "Fáklyás Játékoknak" hívták, és nem volt kötelező az olimpia helyszínén megrendezni. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) megállapodása után 1988-tól hívják az eseményt paralimpiának, és azóta mindig az olimpia helyszínén bonyolítják le.

A paralimpiai éremtáblázat magyar szempontból (arany/ezüst/bronz):

Róma, 1960 -/-/- Tokió, 1964 -/-/- Tel Aviv, 1968 -/-/- Heidelberg, 1972 -/-/1 Toronto, 1976 1/-/1 Arnheim, 1980 -/-/- New York, 1984 13/11/5 Szöul, 1988 –/5/7 Barcelona, 1992 4/3/4 Atlanta, 1996 5/2/3 Sydney, 2000 4/5/14 Athén, 2004 1/8/10 Peking, 2008 1/-/5 Összesen: 29/34/50