Szakszemmel 20. nap: Portugália – Spanyolország

A labdarúgó Európa-bajnokság első elődöntőjében nem túl látványos mérkőzésen büntetőpárbajban diadalmaskodott Spanyolország Portugália felett. Az ibériai házi rangadót Sahin-Tóth Dezső, a SZEOL SC Kft. ügyvezetője elemzi Szakszemmel.

Tisztelettel köszöntöm a Kedves Olvasókat! Felfokozott várakozás előzte meg a szerda esti „ibériai derbit” sok szempontból. A világ legjobb klubcsapatainak topjátékosai most saját nemzetüket képviselve egymás ellen, pontosabban Barcelona - Real Madrid játékosai egy „Eb el Clásico” keretében kínáltak különleges csemegét számunkra. Nyilatkozatok, vélemények sokasága látott napvilágot megosztva a közvéleményt, szakembereket, szurkolókat. Még a mérkőzés elemzése előtt megosztanék az olvasókkal néhány gondolatot az Eb-vel kapcsolatban. Fantasztikus dolognak tartom ezeket a nagy tornákat, különleges izgalommal vártam minden mérkőzést, és számtalan esemény nyűgözött le. Lengyelország, Ukrajna lakossága óriási lehetőséget kapott a rendezés jogával. Gondolok az új stadionokra, azokra az élményekre, tapasztalatokra, melyekkel gazdagodnak. Meggyőződésem, hogy a gyerekek tömegei akarnak a jövőben megismerkedni a labdarúgás színes világával ezekben az országokban. A csapatokkal kapcsolatban az a véleményem, hogy a klubérdekek rányomják a bélyegüket a válogatottak teljesítményére, viszont a játékosok a nemzetük képviselete érdekében erőn felül teljesítenek. Gondolok arra, hogy rengeteg tétmérkőzéssel a lábukban vesznek részt ezeken a világversenyeken, és kérdés, hogy mennyire tudják a maximumot nyújtani. A szurkolók fantasztikusak, ötletesek, kreatívak, de közülük számomra a legnagyobbat az írek alkották, amikor 0-4-es vesztésre álló mérkőzésen olyat tettek, ami szavakkal leírhatatlan. Sajnos a kiváló

Kassai Viktor

és stábja rossz döntésének köszönhetően sokat foglakozott velünk, magyarokkal a világsajtó. Ehhez kapcsolódó „élményünk” is van Egerből, ahol nemrég a SZEOL SC 2000-es csapatával vettünk részt nemzetközi labdarúgótornán. Egy szlovák csapattal játszottunk, és a vendégszurkolók minden egyes vitatható játékvezetői ítéletnél a magyar bíró nevét skandálták ingerülten… A szerdai spanyol–portugálon a tét – ki ne tudná? – már a döntőbe jutás volt. Az idáig vezető úton a portugálok előbb kikaptak 1-0-ra Németországtól, majd 3-2-re megverték Dániát. Az utolsó csoportmeccsen 2-1-re győzték le Hollandiát, és máris ott voltak a nyolc között, ahol a körömszakadtukig küzdő cseheket 1-0-ra verték. Most azokra a spanyolokra fenték a fogukat, akik előbb 1-1-et játszottak Olaszországgal, majd 4-0-ra verték Írországot, aztán az utolsó csoportmeccsen 1-0-ra Horvátországot. A nyolc között aztán idegborzoló meccsen, biztosan ütötték ki 2-0-val Franciaországot. Ezen előzmények tudatában nézzük a mérkőzésen történteket! A spanyol csapat 1-4-2-3-1 alapfelállásban kezdte a mérkőzést, míg a portugálok az 1-4-3-3-as rendszert választották. Meglepetést

del Bosque

kapitány szolgáltatott

Negredo

beállításával. A spanyolok kezdtek és kezdeményeztek, de a portugálok gyorsan felvették a mérkőzés ritmusát és kiegyensúlyozottá tették a csatát. A címvédő játszotta a rövidpasszos, mennyiségi és minőségi fölényre épülő játékát, amiben labdavesztés esetén azonnal benne volt a visszatámadás labdaszerzés céljából. A portugálok bátran, koncentráltan és nagyon szervezetten felvállaltak egy „realos” játékot, amiben

C. Ronaldo

bal oldalon a vonal mellett játszott. A meccs színvonala nem volt ekkor túl magas, viszont óriási taktikai csata dúlt a pályán, fantasztikusan módosítottak szerkezetet az együttesek labdaváltás esetén. Természetesen a spanyolok ezt szélesebb skálán tették, a portugálok viszont nagyon határozottan, és Ronaldo révén többször veszélyeztettek távoli lövésekkel. A másik oldalon

Iniesta

jelentett veszélyt

Rui Patrício

kapujára. Ebben a játékrészben a török játékvezető néhány ténykedése nem aratott osztatlan sikert. A második félidőben sem változott sokat a játék képe, viszont a kapitányok fokozták a taktikai csatát. Az 54. percben a spanyol mester lehozta Negredót, aki addig összesen 8 passzig jutott (

Casillas

ekkor 12-nél tartott), helyére beállt

Fabregas

, aki a végén a döntő büntetőt értékesítette. A spanyolok átálltak 1-3-5-2-re szélről induló támadókkal, míg a portugálok 1-4-4-2 re váltottak. Továbbra sem akadtak helyzetek egyik oldalon sem, és a statisztikai adatok szerint 10% volt a labdabirtoklási fölény a spanyolok javára, ami tőlük szokatlanul alacsony. Valójában sem Iniesta, sem

Xavi

nem avatkozott sokszor játékba, ezáltal lassan járt a labda, s a passzok száma is fele volt az ír meccshez képest. Ugyanakkor a spanyol vezetőedző behozta

Navast

és

Pedrót

, aminek következtében a portugál gárda nem nagyon mert kinyílni, és így nem sok veszélyt jelentett a spanyol kapura. Ronaldo a második játékrészben elhagyta a bal oldali pozíciót, és ha koncentráltabb, talán a 89. percben el is dönthette volna mérkőzést egy nagyszerű kontratámadás végén. A hosszabbításban ismét szerkezetet váltottak a csapatok, amivel a spanyolok fölénybe is kerültek az elfáradó portugálokkal szemben.

Paulo Bento

ekkor próbált középpályán és a támadósorban frissíteni

Custódio

és

Valera

személyében, de a büntetőkre maradt a döntés, ahol a korábban már említett Fabregas találatával a spanyolok jutottak a döntőbe. Összegzésként megállapítható, hogy a portugálok nagyszerűen helytálltak, és nagyon komoly játékerőt képviselnek. Úgy vélem, taktikai téren nagyon sokat fejlődtek, a spanyolok pedig klasszisok továbbra is, hiszen ismét csak döntőt játszanak. Bár védelmükben elmondanám, amit már a bevezetőben is fejtegettem, hogy az ő úgymond finomkoordinációs játékukhoz a frissesség, a dinamika elengedhetetlen. Ez a hiány kiütközött a passzok és lövések minőségében és keménységében; 21 nap alatt 6 meccs, csak gondoljunk bele, ez milyen terhelést jelent. Döntő volt, hogy del Bosque a támadók becserélésével a portugálokat „hátul tartotta”. Szeretnék még egy jelenetet kiemelni: a spanyol csapat végzett el kis szögletet, melyre a portugálok helyesen kihelyezkedtek a két emberrel, mire a spanyolok ragyogó váltással csináltak 3-2 szituációt, és helyzetet alakítottak ki.

Labdarúgó Európa-bajnokság 1. elődöntő:

Portugália – Spanyolország 0-0, tizenegyesekkel: 2-4

Donyeck, Donbasz Arena. Vezette: Cakir (török)

Portugália:

Rui Patrício – J. Pereira, Pepe, Bruno Alves, Coentrao – Meireles (Varela 113'), Veloso (Custódio 106'), Moutinho – Nani, Hugo Almeida (Nélson Oliveira 81'), C. Ronaldo.

Szövetségi kapitány:

Paulo Bento.

Spanyolország:

Casillas – Arbeloa, Piqué, Ramos, J. Alba – Busquets, Xabi Alonso – Silva (J. Navas 60'), Xavi (Pedro 87'), Iniesta – Negredo (Fabregas 54').

Szövetségi kapitány:

Vicente del Bosque.

Statisztika a 90 percről:

Labdabirtoklás: 44–56% Kapura lövések: 10–6 Kapura tartó lövések: 2–1 Szabálytalanságok: 24–17 Sárga lapok: 5–3 Statisztika a félidőre: Labdabirtoklás: 44–56% Kapura lövések: 4–3 Kapura tartó lövések: 2–0 Szabálytalanságok: 7–9 Sárga lapok: 1–1

Mérkőzés előtti statisztika és nyilatkozatok:

Eddig 35-ször játszott egymással a két válogatott, 17-szer a spanyolok nyertek, 12 döntetlen született, és 6-szor örülhettek csak a portugálok. A két ország első mérkőzésén, 1921-ben a spanyolok győztek, és az első portugál győzelemig 1947-ig kellett várni. Legutóbb azonban, 2010 novemberében Portugália kiadós zakót szabott a világbajnokra, mert 4–0-ra nyertek Lisszabonban. A meccs előtt így vélekedett Cristiano Ronaldo: „Az évek során az ember megtanulja kezelni a nehéz helyzeteket, nem zökkenti ki a megszokott kerékvágásból a pikáns párosítás. Őszintén mondom, semmiféle nyomást nem érzek amiatt, hogy a spanyolok ellen kell pályára lépnem, hiszen erről szól az életem. Több mint tíz éve ezt csinálom, úgyhogy volt alkalmam hozzászokni. A felelősséget természetesem érzem, de nyomást? Nem nagyon.” Paulo Bento így vélekedett a meccs előtt: „Kijelöltük a célt, és eléréséhez megvan bennünk a kurázsi. Tudjuk, mit kell tennünk. Mindig nyomást kívánunk gyakorolni ellenfelünkre, sohasem akarjuk védekezéssel tölteni az időt, és szándékainkon a spanyolok kedvéért sem változtatunk. Szerintem tudják is, hogy képesek vagyunk zavarba hozni őket. Kiváló lehetőségünk nyílik arra, hogy nyolc éven belül újra nagy sikert érjünk el, és boldoggá tegyük az otthon maradottakat. Vicente del Bosque sikeres folytatásban reménykedett: „A maximumra törekszünk, és ehhez most egy nagy válogatottat kell búcsúztatnunk. Életünk legfontosabb mérkőzése előtt állunk. Ronaldót megpróbáljuk kikapcsolni, a legjobb példa erre a legutóbbi vébé, amelyen ezt sikerrel tettük meg. Állandó felügyeletet adtunk neki, és ez jó eredményt hozott. Szerda este is ezt próbáljuk meg. Más játékosokkal ugyan, de a taktikai elképzelés változatlan. A futballunkkal kapcsolatban kimondottan jó időszakról beszélhetünk. Sok időt töltöttünk el azzal, hogy rátaláljunk erre a stílusra. Ha ez nem tetszik másoknak, az azért van, mert sikereket hozott nekünk.”

Sahin-Tóth Dezső