Buchholcz Gábor: Pásztorok kellenének a nyájhoz

Elsősorban a támadósorral volt elégedetlen a hétvégén befejeződött szezonban a nyolcadik helyen végzett Tisza Volán SC Szeged vezetőedzője. Buchholcz Gábor szerint három rutinos, meghatározó játékos igazolása az előrelépés alapvető szakmai feltétele.

A negyedik helyről felfelé vezet a Volán útja

– ezt írtuk 2010. június közepén, amikor véget ért az NB III Alföld csoport tavalyi küzdelemsorozata. A vezetőség aztán nyáron valóban azt a célt tűzte ki a kék-feketék elé, hogy

végezzenek az első három hely valamelyikén

a 2010/11-es pontvadászatban. Ezt végül nem tudták teljesíteni a Buchholcz-legények, hiszen a megszerzett 42 pontjuk most csak a nyolcadik helyhez volt elegendő, ami mindenféleképpen csalódást jelentett számukra. Természetesen sok összetevője van annak, miért nem sikerült az élmezőnnyel tartaniuk a szegedi futballistáknak. Rengeteg olyan pontot hullajtott el idény közben a Volán, ami fájón hiányzik a végelszámolásnál, s valljuk be, a szerencse is gyakran elpártolt a társaságtól. Az őszt 20 ponttal a kilencedik helyen fejezték be, tavasszal picikét javítottak, hiszen 22-t tettek még hozzá. A 11 győzelem mellé 9 döntetlen és 8 vereség társult. Ha azt nézzük, hogy az őszi 25 gólhoz a második félévben csak 12 járult (illetve 15, ha a Jászberény ellen a zöld asztalnál megnyert 3-0-t is ideszámítjuk), azonnal érzékelhetővé válik a csapat legnagyobb problémája: a gólínség. Buchholcz Gábor vezetőedzővel

a Sárgán tartott évzárón

beszélgettünk.

Hiába a gyönyörű rövid passzos játék, gólok nélkül nincs eredmény

- Úgy gondolom, 49-50 pont lett volna tőlünk reális az idei bajnokságban. Sajnos ötöt buktunk el az utolsó helyezett Szabadkígyós ellen, illetve nagyon rosszul érintett bennünket az is, hogy a Kecskemét idehaza a 93. percben egyenlített ki. Ha ezeket a meccseket behúzzuk, akkor ott lehettünk volna az elején. Úgy gondolom, ebben az esetben a fiúk is átérezték volna a felelősséget, s tovább tudtak volna lépni. Sajnos ezt az idényt is meghatározta, hogy nem volt igazán góllövő támadónk. Hiába játszottunk gyönyörű rövid passzos játékot, szerepeltünk idegenben tavasszal eredményesen, csatárok nélkül nem megy! A védelem és a középpálya adott volt ősszel is. Tavaszra

Vágó Levente

kiesése komoly érvágást jelentett, hiszen ő előkészítő szerepben is jeleskedett, s úgy istenigazából nem tudtuk pótolni. A legnagyobb gondunkat azonban a gólerős csatár hiánya jelentette. Úgy reméltük, ősszel

Völgyi Roland

, tavasszal

Branko Bozovic

veheti vállára a csapatot. Előbbi két, utóbbi egy gólt szerzett aztán a bajnokságban. A két fiú között az a különbség, hogy a fiatal szerb játékos mindent megtett, amíg bírta, nyomta, de sokszor görcsössé vált. Rolandban nagyot csalódtunk, a Volán egzisztenciát adott neki, de ő nem tudott élni a lehetőséggel. Leginkább társaival szúrt ki, nem velem. Úgy gondolom, ha beállt volna a sorba, ez lett volna az utolsó esélye, hogy akár NB II-es szintig jusson. Brankón látszott a szerb mentalitás minden előnye, lekötötte a védőket, csak a találatok maradtak el. Talán eredményesebb lehetett volna, ha egy rutinos futballista játszik mögötte, akik jobban kiszolgálja. Összegezve azt mondhatom, míg nálunk hiányoztak a gólerős támadók, addig a KITE-Szegedet ősszel

Nomel J. P.

, tavasszal pedig

Bernáth Péter

repítette magasra – kezdte Buchholcz Gábor.

- Milyen okok állnak annak a hátterében, hogy a Volán az elmúlt három évben nem tudott ilyen képességű, rutinosabb labdarúgókat szerződtetni? Tisztán pénzkérdésről van szó?

- Igen, elsősorban arról. A Volán nem akar beállni azok mögé a szélhámosok mögé, akik idáig juttatták a szegedi labdarúgást. Tetszik, nem tetszik, adott a büdzsénk, ami az NB III tisztességes végigjátszására alkalmas. Annál többet azonban nem adhatunk, nem ígérhetünk senkinek sem, mint amennyink van. Innen senki nem ment el úgy 2008 óta, mióta átvettük a felnőttcsapatot, hogy tartoztunk volna neki. Ettől függetlenül azt mondom: a következő évadnak csak úgy érdemes nekimenni, ha megvan az a három rutinos játékos, aki húzza magával a csapatot. A vezetőségnek jeleztem, ez az egy kérésem van: teremtsék elő a forrást olyan labdarúgók igazolására, akiknek révén komolyabb célokat tűzhetünk ki magunk elé. Ha nem sikerül ezt meglépnünk, megvan a veszélye annak, hogy beleszürkülünk az NB III-ba, középcsapattá válunk. A következő szezonnak tehát csakis az lehet a mozgatórugója, hogy feltegyük az i-re a pontot. Ahhoz viszont erősödnünk kellene a középpályán és a csatársorban. Fejlődtek persze a játékosaink ebben a bajnokságban is, de ez még nem elég, három pásztor kellene a nyájnak. Az egy szem Mórocz Zsolt egyedül nem tudta megoldani ezt a feladatot.

Tavaszra elsimult a KITE és a Volán viszonya

- Maradjunk még a közelmúltnál, a napokban befejeződött bajnokságnál. Komoly csalódásként élte meg, hogy a helyezésekben messze elmaradtak a tavaly nyáron várttól?

- Mikor a 22. fordulóban hazai pályán szenvedtünk vereséget a Tököltől, 45 ponttal már kiegyeztem volna. A végén 42 lett belőle, hiszen Dabason, Újbudán és idehaza a Gyulával is döntetlent játszottunk, nem tudtuk megnyerni ezeket a fontos meccseket. Megintcsak arra utalok vissza, tulajdonképpen hiányzott a góllövő támadónk. Elég, ha megnézzük azt a csapatot, mely velünk együtt edzett a Felső Tisza parti stadionban. Evidens, ha két együttesnek hasonló céljai vannak, akkor általában a magasabb költségvetésű jut előbbre. Ha például Bernáth Péter vagy

Kulacsik Tamás

tavasszal nálunk játszik, más a leányzó fekvése. Bontsuk azonban egyénekre a támogatást, rögtön világos, hogy mi kevesebb pénzből gazdálkodhattunk, így nem tudtuk felvenni a versenyt. Nyilvánvaló, hogy nem mehet az egész Tisza Volán SC terhére a felnőttcsapatunk, miközben az utánpótlás egy forint városi támogatást sem kap...

- Ismét a KITE-Szeged gárdája került szóba; gondolom, egyáltalán nem véletlenül. Kimondva vagy kimondatlanul az egész bajnokságot meghatározta a két helyi alakulat közötti versengés. Ön hogyan élte meg ezt a rivalizálást?

- Akadtak, akik szították közöttünk a tüzet, de magával a csapattal, játékosaival semmi problémánk nem volt, inkább az eljárással, a folyamattal, ahogy berobbantak tavaly nyáron. A Volánnál közel két évtizede az utánpótlásra megy el a nagy pénz, s azt hiszem, nem is kell senkinek sem bizonyítanunk. Elég, ha azt mondom, San Marinóban két volános játszott a magyar válogatottban,

Laczkó Zsolt

és

Szabics Imre

– utóbbi gólt is szerzett. Ilyen szempontból nem voltak egyenlőek a feltételek, hiszen a riválisnak nem kellett utánpótlást működtetnie, ami többeknél váltott ki nemtetszést. Aztán a nagyobb lehetőségekkel élve több játékosunkat is megkeresték, ami kicsit megzavarta őket – tisztább fejjel talán jobban kaphattuk volna el az őszi rajtot. Az őszi szezon azzal telt el, hogy rendet tegyünk a fejekben, hogy mindenki rábírjunk, koncentráljon a jelen helyzetre, saját teljesítményére. A két bajnoki meccsünket aztán egyénileg döntötte el a KITE: előbb Nomel J. P., majd Bernáth Péter vert meg bennünket. Utóbbira nem volt pénzünk, míg előbbi nem fért bele az elképzeléseinkbe, nem illett közösségünkbe, bár nálunk is járt a nyáron. Tavaszra egyébként véglegesen elsimultak a dolgok a két csapat között, mindenki elfogadta a másikat, a kialakult a helyzetet. Aztán majd meglátjuk, mit hoz a jövő.

Buzásié a legnagyobb dicséret, együtt maradhat a keret 85 százaléka

- Említette beszélgetésünk kezdetén, hogy Völgyi Roland jelentette a legnagyobb csalódást. A többi játékos közül kivel, kikkel lehetett leginkább elégedett, s kitől, kiktől várt volna még jóval többet?

- Az ősz közepétől kezdve

Buzási Péter

játszott kiemelkedően. Védőjátékosként is gólokat szerzett, megalkuvás nélkül robotolt. A két kapussal,

Czirják Tamással

és

Dongó Dénessel

is maradéktalanul elégedett vagyok. Szerencsére ők is ragaszkodnak a Volánhoz, itt képzelik el a jövőjüket. A védelem is összességében stabilan működött,

Szabó Attila

megbízhatóan dolgozott a tengelyében, s akár a középpályán is maradandót alkotott. Csalódást jelentettek viszont a csatárok, a már említett Völgyi és Bozovic, valamint

Kazi László

és

Beretka Péter

is.

Végh Arielben

is jóval több van még, neki a pályán kívül is komolyodnia kell. A csapattal való kapcsolattartásban azonban

Mórocz Zsolttal

együtt sokat segített nekem. Kéri Tamásnak pedig akadtak ugyan jó meccsei, de a fiatalos hév, szeleburdiság talán őt jellemzi a leginkább. Rengeteg helyzetet alakított ki, de hiányzik nála a rutin, amit korábban nem szerzett meg. Bízom benne, nem csupán ígéret marad. A bizalom megvan iránta. Sajnos ebben a szezonban sem tudtuk átlépni a saját árnyékunkat, ami elsősorban anyagi kérdés. A szakmáért ugyanakkor természetesen az edző felel, s a vezetőségnek majd el is kell számolnom. A KITE példája szerintem igazolja, néhány meghatározó emberrel előrébb lehet jutni. Be kell látnunk azt is, az NB III nem túlságosan vonzó a szponzoroknak. A Volán esetében pedig az is említést érdemel, hogy mi a tanulmányokat is támogatjuk, először embert akarunk nevelni a fiatalokból, utána futballistát. Büszkék vagyunk rá, hogy játékosaink 75-80 százaléka a felsőoktatásban tanul, illetve olyan helyeken dolgozik, hogy biztos egzisztenciát ad családjának.

- Hogyan néz ki a következő hetek programja?

- Június 16-áig még levezetünk két edzéssel, majd három hét szünetet követően július 7-én, csütörtökön indul a ráhangolás. A kiírás szerint augusztus 20-án kezdjük a bajnokságot. Előtte augusztus 7-én már pályára kell lépnünk a magyar kupa országos főtábláján. Remélem, ott is megyünk majd két-három fordulót, s újra NB I-es együttest hozunk el Szegedre.

- Milyen mozgások várhatóak a Volán keretében jelen állás szerint?

- Javában zajlanak a tárgyalások a játékosokkal, de most úgy látom, a társaság 85 százaléka egyben marad. Egyedül Mórocz Zsolt jelentette be, hogy alacsonyabb osztályban folytatja. Ahogy jeleztem, szükségünk lenne három rutinos, meghatározó emberre, bízom benne, meglesz hozzá az anyagi fedezet. Emellett környékbeli fiatalok is jelezték, szeretnének csatlakozni felnőtt- és U19-es csapatunkhoz. Az idén bemutatkozott ifjú játékosok közül hosszú távon számíthatunk

Kéri Tamásra

, ha rutint szerez, illetve lehiggad,

Mucsi Mátéra

, ha megerősödik, valamint

Dedovics Márkra

is, miután lerakta a Vedresben a technikusi vizsgát. Szerencsétlenségükre a többiek is fiatalok, de nincs azzal semmi probléma, ha versenyhelyzet alakul ki az egyes posztokon.