Az FK 1899 Szeged felnőttcsapatával a felsőházi rájátszásba való kerülésért küzd, míg a Tisza Volán SC U19-es gárdájával az első osztályba kerülésről álmodik Hüvös Gábor. Míg az FK őszi teljesítményével korántsem lehetett elégedett a tréner, addig a fiatalok ötödik helye jóval értékesebbnek tűnik. Ez a korosztály a bizonyíték számára, milyen hihetetlen tartalékokkal rendelkezik a szegedi labdarúgás.– Igazak a hírek, melyek szerint kedvenc labdarúgócsapata az Athletic Bilbao? – Kedvenc csapatom hazafiként a mindenkori magyar válogatott, akármilyen összeállításban. Szervezeti formáját, felépítését tekintve a klubcsapatok közül valóban felnézek az Athletic Bilbaóra, habár eredményeiket nem követem napról napra. Rendkívül szimpatikus számomra, hogy évek óta kizárólag baszkok alkotják az együttest, s erre szabályt is hoztak. Szegedi edzőként úgy vélem, nem állunk attól messze, hogy szegedi játékosokból akár Siófok vagy Szolnok szintű NB I-es gárdát állítsunk össze. Álmom lenne egy ilyen alakulat kispadján ülni. Az első siker altatta el az FK-t?
– Az a két csapat, melyet jelenleg is irányít, igen közel áll az említett alapelvekhez – igaz, nem a legmagasabb osztályban... – Igen, olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy mindkét gárdában, az FK 1899 Szeged felnőttcsapatában és a Tisza Volán SC U19-es együttesében is 95 százalékban szegedi vagy Szeged-kötődésű futballisták alkotják a gerincet. Az FK annak idején éppen ebben a gondolatrendszerben született meg a hagyományaink ápolására. – Olyan szezon közepén vagyunk, melyet megelőzően a kék-feketék merészet álmodtak, ám a vágyak és a valóság ősszel nem mindig közelítettek egymáshoz. Négy fordulóval a megyei II. osztály Homokháti csoport alapszakaszának zárása előtt mindössze az 5. helyen áll az FK 1899 Szeged. – Miután kialakult a végleges keretünk, meg voltam róla győződve, hogy a megyei II. osztály egyik nagy favoritja leszünk. Annak idején nem is mertük hinni, hogy olyan képességű játékosok, mint Dóra János, Imre Zoltán, Turján György, Dobó Csaba (vagy még korábbról Barna Gábor, Kurucsai András) egyszer az FK játékosai lesznek. Az első fordulóban a Tömörkény ellen aratott kiütéses, 5-0-s siker után talán picit túlzottan megnyugodtunk, abba a hitbe ringattuk magunkat, hogy ez már végig így lesz, átgázolunk a mezőnyön. Aztán jöttek egyre-másra a pofonok, s nehezen tudtunk felállni a padlóról, nem volt egyszerű az elvárásokat a realitásokhoz igazítani. Összerakni a kék-fekete kirakóst
– Többször nyilatkozta már, hogy mindenki az FK ellen játssza a bajnokság meccsét, azaz erre különösen felszívják magukat az ellenfelek. Talán ennek is köszönhető, hogy ősszel gyakorlatilag senki ellen sem mehettek biztosra. – Bárhová látogatunk, ugyanazt tapasztaljuk, mint anno az NB II-ben a Ferencváros: népes szurkolótáborral, ismert játékosokkal, tradicionális színekkel hozunk pezsgést a helyi futballéletbe. Más csapatok edzői, játékosai vallják: az FK-val meccselni kitüntetés. Ellenünk valahogy soha nincsenek sérültek, eltiltottak, nagy közönség előtt, komoly biztosítás mellett lépünk pályára, mérkőzésünk a megyei települések életében ünnepnek számít. Riválisaink ebből fakadóan mindig többletenergiákat tudnak mozgósítani, ezeket kellene legyőzni, hogy elinduljunk fölfelé. Olyan ez a mostani FK, mint egy kis kirakójáték, ami még nem állt össze teljesen, egyes elemek még félre vannak csúszva, de folyamatosan dolgozunk azon, hogy összerakjuk a rendszert. – Túl sok idő azért nem áll rendelkezésre, mert négy tavaszi fordulót követően két részre oszlik a megyei II. osztály mezőnye, addig kellene biztosítani a felsőházi helyet. Jelenleg 16 ponttal még éppen befutók, ám mindössze egy ponttal van lemaradva az első számú üldöző, a Zsombó. – Egyelőre szerencsére a saját kezünkben van a sorsunk. Az említett négy fordulóból egyszer szabadnaposak leszünk, s a három meccsünkből kétszer itthon lépünk pályára. Úgy számolunk, a minimális célkitűzéseink eléréséhez legalább hét pontot kell gyűjtenünk. Ha ez sikerül, a vitt pontok arányában nem is állnánk olyan rosszul a felsőházban. – Mikor kezdődik a felkészülés, várhatóak-e változások a keretben? – Túl nagy mozgás egyelőre nem lesz, talán egy-két fiatalt igazolunk Szegedről vagy a környékről. A nagyobb újítást nyárra tervezzük. Bízom a játékosok önbecsülésében, nem lehet céljuk, hogy egy szürke megye II-es csapat legyünk. Január 19-én kezdjük az alapozást, heti két alkalommal kiváló körülmények között edzhetünk majd a Felső Tisza parti műfüvön. Edzőmeccseket is lekötöttünk már az UTC, a Tápé, a Pázsit, a Dorozsma és a Tisza Volán SC Volán U19-es csapata ellen. Emellett az egyik támogatónk jóvoltából Egerszalókon veszünk részt négynapos összetartáson, aminek keretében a helyi gárdával is megmérkőzünk. Sporttörténeti tettek hajthatnak végre a fiatalok
– Ha már szóba került másik együttese, a Tisza Volán SC U19, hogyan sikerült ősszel összehangolni a két munkát? – Az FK-nál heti két edzéshez egy bajnoki társul, az U19-nél négy-öt edzés mellett játszunk egy bajnokit, így elég nagy logisztikai képességet igényel a különböző időpontok összeegyeztetése. Ősszel szerencsére csak két időpontban ütköztek a mérkőzések, akkor Dóra János képviselt az FK-nál. Büszkén mondhatom, mindkét helyen én tartottam az edzések 95 százalékát. A Tisza Volán U19 egyébként bizonyíték arra, milyen hihetetlen tartalékok vannak a szegedi fociban. Féléves kitartó munkával és a játékosok lelkesedésének köszönhetően elértük, hogy komoly esélyünk lehet az NB I-be jutásra, ami sporttörténeti tett lenne a Volán U19-es és U17-es korosztályának életében. – Az II. osztályú U19-es bajnokság Dél-Keleti csoportjában szereplő gárda a gyengébb rajtot követően igencsak összekapta magát. Remek hajrával egészen az ötödik helyig törtek előre, s mindössze öt pont a hátrány az éllovas Grosics-akadémiával szemben. Most, hogy már ismerik a csoport erőviszonyait, mit gondol, mire lenne szükség a feljutáshoz? – Az a legfontosabb kérdés, hogy a felnőtt és az U19 között átjáró játékosok milyen számban állnak rendelkezésre a bajnokikon. Olyan tehetséges alapjátékosok, mint Boldizsár Bálint vagy Kéri Tamás szerepvállalásával sokkal markánsabbak vagyunk, ám természetesen a felnőttek előtt is komoly célok lebegnek, így adott esetben inkább ott számítanak rájuk. – A remek őszi produkció értékét tovább növeli, hogy a bajnokság kezdete előtt, az utolsó pillanatban állt össze a szegedi együttes. – Valóban, mindössze három héttel a rajt előtt kaptam a megtisztelő felkérését, hogy vegyem át a csapat felkészítését, pedig egy évet pihenni szerettem volna mint korosztályos edző. Kitartó szervezőmunkával elértem, hogy összeállt a keret, majd az első néhány forduló bukdácsolását követően egyre acélosabbá vált a gárda, s jöttek sorban a szép eredmények. Remélem, most egy nyugodtabb felkészülést követően még erősebbek leszünk. A fiatalokkal is megyei I. osztályú csapatok ellen játszunk majd edzőmérkőzéseket, hiszen a felnőtt megyei I. osztály második vonala nagyjából leképezi az U19-es pontvadászat erősségét. – Említette, hogy a felnőttekre is komoly feladatok várnak tavasszal, melyek megoldásában az U19-es korosztály legjobbjai is szerepet kapnak. Ön szerint mit remélhetünk a Buchholcz-legénységtől? – Természetesen még kérdéses, hogyan alakul a játékosmozgás. Ha nagyjából a tavalyi kerettel vágnak nekik az idénynek, illetve egy-két labdarúgóval talán erősíteni is tudnak, s tanulnak az őszi bakikból, akkor – látva több összecsapásukat – az első négybe jutást reálisnak tartom. A szegedi labdarúgás nem bír el újabb csalódásokat
– Mi a véleménye a szegedi labdarúgás új fejleményéről, a KITE-Szeged gárdájának megalakulásáról, valamint szerepléséről? – Tény, hogy új arcok jelentek meg a szegedi futballban. Jelenleg várakozó állásponton vagyok, kíváncsi vagyok, hogyan alakul ennek a kezdeményezésnek a sorsa. Jómagam játékosként és edzőként is rengeteg vezetővel dolgoztam együtt Bodó Antaltól kezdve Nagylaki Kálmánon, a dorozsmai Fejes Ernőn, Dlusztus Imrén keresztül Halkó Pálig és Kővári Árpádig, illetve Szeged valamennyi ismert edzője volt a trénerem, így van viszonyítási alapom. Az új szereplők munkáját nagy kíváncsisággal kísérem. Azt szoktam mondani, az élet nagy rendező: megnézzük, hová jutnak el két-három, öt-tíz esztendő múltán. Egy biztos: újabb csalódásokat, pofonokat nem bír el ez a város, még egy zátonyra futó koncepció a szegedi foci teljes hitelvesztését vonná maga után, ezért is komoly a KITE-Szeged felelőssége. Jelzem, a város és a régió akár több NB III-as gárdát is elbírna. Kérdés, ezek egymás ellen dolgoznak, vagy egymás mellett békében, nyugalomban, a szegedi foci érdekében tevékenykednek. Bízom benne, a torzsalkodások előbb-utóbb alábbhagynak, s mindenki járja szépen a maga útját. Amióta játékos és edző vagyok, infúzión van a szegedi labdarúgás. Ezen az állapoton túl kellene végre lépni, rendbe kellene tenni a létesítményi és a finanszírozási feltételeket, hiszen csak így várható előrelépés. Hajrá, szegedi foci – ezt üzenem mindenkinek!
