A spanyol – holland vb-döntő igazi futballcsemegének ígérkezett, hiszen a két legjobb csapat mérhette össze tudását, ráadásul egyik ország válogatottja sem állt még a világ tetején, így igazi vérre menő játékra lehetett számítani. Végül Spanyolország diadalmaskodott. A mérkőzést Halkó Pál UEFA „A” licences szakember, a Tisza Volán SC szakosztályvezetője elemzi.Hollandia – Spanyolország 0-1 (0-0, 0-0, 0-0). Vb-döntő. Johannesburg, Soccer City, 84 ezer néző. Vezette: Webb (angol). Spanyolország: Casillas – Ramos, Puyol, Piqué, Capdevila – Busquets, Xabi Alonso (Fabregas, 87.) – Iniesta, Xavi, Pedro (Jesus Navas, 60.) – Villa (Torres, 106.). Szövetségi kapitány: Vicente Del Bosque. Hollandia: Stekelenburg – Van Der Wiel, Heitinga, Mathijsen, Van Bronckhorst (Braafheid, 105.) - Van Bommel – N. de Jong (Van Der Vaart, 99.), Sneijder, Robben, Kuyt (Elia, 72.) – Van Persie. Szövetségi kapitány: Bert van Marwijk. Gólszerző: Iniesta (116.) Köszönet
"A Tisza Volán SC Labdarúgó Szakosztály vezetőjeként edzőkollégáim nevében is köszönöm azt a kitüntető, megtisztelő feladatot, hogy a világbajnokság során végig kommentálhattuk az eseményeket, reményeink szerint ezzel is hozzájárulva - a SZEGEDma.hu magas színvonalú sportrovatán túl - a labdarúgást kedvelők kiszolgálásához." Megnyeri-e a vb előtt legesélyesebbnek tartott Spanyolország a trófeát, vagy a torna (és a selejtezők) alatt meggyőző játékot produkáló Hollandia lesz a győztes? Egy biztos: új világbajnokot avatunk! Nézzük sorjában a játékrészeket! Az első félidő úgy kezdődött, ahogy várható volt a két igen markáns futballkultúrával – iskolával – rendelkező európai csapattól. Szinte egy edzőtovábbképzés tananyagát láthattuk, hogyan kell területet szűkíteni, tolódni, letámadni, hogyan rövidülhet a majd 110 m-es pálya 30-40 méteres sávvá a játéktér középső harmadára korlátozódva. A labdabirtokló körül elfogy a levegő, pillanatok alatt besűrűsödik a környezete. „Mezőnyből” nehéz lesz így gólt rúgni, felértékelődnek a rögzített helyzetekből (pontrúgások) indított akciók. Lám, Sergio Ramos szabadrúgás utáni fejesénél elkélt a kapusbravúr. Ramos révén, akivel szemben Kuyt igyekezett több-kevesebb sikerrel védekezni, a jobb oldalról voltak veszélyesebbek a spanyolok. Az egész vb-n megfigyelhető volt, hogy labdaszerzés után hátul négyes láncban egyedül a spanyolok járatták a labdát (már ha hagyta az ellenfél), labdavesztés után pedig azonnal letámadtak. Utóbbi fegyverükkel most is éltek, igaz érezhetően óvatosan, kizárva minden kockázatot. A játéktéren egyre idegesebb lett a hangulat, amit a sok sárgalap is jelzett. A hollandok nagyon masszív védekezésből, 4 - 1 - 4 – 1–es sündisznóállásból igyekeztek letámadást indítani, hátul tartva az ibériaiak támadásban is kiváló, veszélyes védőit. Minden idők egyik legkiegyenlítettebb vb-döntője ez – véltem az első félidő vége felé, mely időszakra, elsősorban a sok kirívó szabálytalanság, a játék töredezettsége miatt nagyon lecsökkent a mérkőzés „élvezhetőségi” szintje. Nem születik fényes statisztika a pontosság (passz, kapuralövés) tekintetében sem. Egy kihagyás, nagy hiba után fog eldőlni a mérkőzés – mondtam magamban, arra gondolva, hogy aki nem vállalkozik egy ilyen kommentre, jobb, ha társaságban vagy szórakozóhelyen nézi a mérkőzést. Még az első játékrészhez kapcsolódóan említhető az a felettébb furcsa jelenet, amikor a sportszerűségből visszaadott labdából majdnem gól lett. Hál’ Istennek, nem. A második félidőben, kissé a vehemenciából visszavéve rajzolódott ki jobban mindkét csapatnál a 4 – 2 – 3 – 1–es alapfelállási forma. A vb-döntő semmihez sem fogható rangú és presztizsű mérkőzés, így érthető, hogy rengeteg párharc, rengeteg test-test elleni küzdelem jellemzi. Na de itt valaki előbb-utóbb ki fog „pontozódni”! Megvolt a hiba! Mégsem született gól. Az egyik oldalon az ápolásból visszatérő Piqué helyezkedési és technikai problémái után Robben, a másik oldalon Heitinga ügyetlenkedése után David Villa hibázott (illetve mutattak be bravúrt a kapusok). Bakiarány 1 : 1, eredmény 0 : 0. A szélsebes, sokszereplős, kombinatív támadásoknak (németek!) nyoma sem volt, a támadók egyéni akciókkal próbálkoztak. A szövetségi kapitányok felismerték, hogy szélre kellene vinni a játékot, ezért Navast és Eliát állították csapataikba. A felek továbbra sem tudtak meglepetést okozni egymásnak, valljuk meg, az lett volna igazán meglepetés, ha tudnak… A második félidő végén a spanyolok begyakorolt szögletvariációi (Puyolra, Ramosra kihegyezve) jelentettek veszélyt. A 90 (95) perc után mindkét csapat tagjai nagyon fáradtnak tűntek. A hosszabbítás első felében egy igen ígéretes Iniesta – Fabregas, aztán egy Fabregas – Iniesta akció is eredménytelen maradt. A „kicsi” mindenütt ott volt, és egyértelművé vált, hogy a spanyol cserék sokkal többet tesznek a játékhoz, mind a holland beállók. Sőt, jön Fernando Torres is! A második 15 percben egyfolytában a spanyolok kezdeményeztek, a mérkőzés egészét tekintve most már elmondható, ők a jobbak. Heitinga kiszáll (Zidane is valamikor ilyenkor…). Tíz perc – tíz emberrel, a hollandok előtt már csak az a cél lebeg, kihúzni a tizenegyesekig! Ekkor azonban a spanyolok már olyan mentális fölényben vannak, hogy – néhány megkérdőjelezhető, a szintén elfáradó bíró ítéletei után - egy Fabregas – Iniesta támadás végén, utóbbi eldönti a világbajnoki címet. Nálam Iniesta a világbajnokság aranylabdása! És még néhány megjegyzés: Jól vezette-e a meccset a játékvezető, ha tucatnál több sárgalappal sem tudta kézben tartani? Sokszor láttam már Howard Webbet vezetni, úgy érzem, Kassai Viktor megérdemelte volna akár a döntőt is! Más: sajnálom, de véleményem szerint a hollandok a mérkőzés folyamán fokozatosan vesztették el a semleges nézők szimpátiáját. Egy megható pillanatról: Iker Casillas, akit nem tartok a világ legjobb kapusának, most belopta magát a szívembe. És végül sportvezetőként hadd emeljem ki, hogy Vincente del Bosque nyakába is a legjobb helyre került az aranyérem, hiszen allűröktől mentes viselkedésével, szakértelmével, higgadtságával, a sztárok felett gyakorolt pedagógiai érzékével (nem ment ez mindenkinek!), győzelemre vezette a vb-címre legesélyesebb spanyol armadát! 
