Sport

Háborús helyzetben is fennmaradt a 90 éves SZVSE

Háborús helyzetben is fennmaradt a 90 éves SZVSE

2010. január 22., péntek
Háborús helyzetben is fennmaradt a 90 éves SZVSE
A Szegedi VSE kilencvenéves működése során volt már több aranykorszak, jelenleg a túlélésért küzdenek. Szokol Lajos társadalmi elnök kijelentette, továbbra is sportcélokat szolgál a 3,8 hektáros ingatlan, és nem lesz a területen bevásárlóközpont. A SZVSE-ben 600 fiatal sportol.– Elnök úr, mindig ilyen hideg szobában dolgoznak? Rossz a fűtési rendszer? – Nem fűtjük az irodát és az öltözőket sem, mert nincs rá pénz. Csak a mérkőzések idejére biztosítjuk a meleg vizes tusolást. Az intézkedést két éve hoztuk, a kiadások csökkentésére, a szakosztályok elfogadták. – Bizonyára tíz-húsz évvel ezelőtt nem gondolta, hogy ilyen körülmények között ünneplik majd a Szegedi VSE 90. születésnapját. Mi vezetett idáig? – Tíz éve már a MÁV nem támogatja az egyesületet, a szponzori pénzek is megszűntek, és a város mostoha egyesülete lettünk. Az egyesületben pedig hatszáz fiatal sportol. – Elhangzottak a közelmúltban olyan nyilatkozatok a sajtóban, hogy a SZVSE-pálya kong az ürességtől. Nem használja senki. Nekem meg azt mondja, hogy több mint félezer fiatal jár ide.– Azoktól hallhatott, olvashatott ilyet, akik az elmúlt két évben elkötelezett hívei voltak a sporttelep megszüntetésének. Rendszeres munkát végeznek a szakosztályok. Sajnos a városban azokat a sportágakat, amelyeket működtetünk (atlétika, birkózás, labdarúgás és tájékozódási futás) mostoha körülmények között lehet művelni. Nem volt ez mindig így, hiszen több aranykorszaka volt egyesületünknek, amelyet a MÁV 1919-ben alapított. Elsőként a labdarúgókat fogadta be az egyesület, akik az 1940-es évek elején NB I-ben játszottak, majd Futó Géza 1929-ben megalakította a birkózószakosztályt, ahol olyan válogatottak sportoltak, mint az alapító vagy Höhn József az ’50-es, Kovács Sándor a ’60-as és a világbajnoki ezüstérmes Péter István a ’80-as években. Az 1923-ban alakult atlétikai szakosztálynak sokáig tagja volt a kétszeres olimpikon gyalogló Dudás Gyula, a szupermaratoni távokon világcsúcsokat futó Sipos István, az országos bajnok középtávfutó Visnyei Márta vagy az ötvenes évek válogatott 800-asa, Bárkányi István. Az 57 éves múltra visszatekintő tájékozódási futók is letették névjegyüket, 1995-ben Oláh Katalin világbajnok lett, majd Sinkó János Európa-bajnokságot nyert. – Az elmúlt két évben hatalmas vihar dúlt a klub körül, a város azt szerette volna, ha ingatlancserével elhagyják a 3,8 hektáros sporttelepet, és átköltöznek a Felső Tisza parti stadionba. Hol tart most az ügy? – A létesítményünk területén bevásárlóközpontot szerettek volna építeni. A két évvel ezelőtti klubvezetés kötött opciós szerződést egy vállalkozással, de mivel az nem teljesítette a leírtakat, ezért az „üzlet” nem jött létre. A vállalkozás pert indított, de a bíróság elsőfokon a klubnak adott igazat. A jövőt is a Kossuth Lajos sugárúti létesítményben képzeljük el, és reméljük, a város ezt elfogadja.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.