Az Ülő Bikák meghódították Anglia szívét

Nemzetközi tornán vett részt Angliában, Canterburyben a szegedi Csakazért SE Ülő Bikák ülőröplabda-csapata. Csíkos Gáborék az előkelő harmadik helyet szerezték meg.

Alább a hétvégi harcaikról szóló beszámolójukat olvashatják el.

Bár az angolok még csak tanulják a röplabdázást, mégis 6 csapatot állítottak ki egykori katonákból harci sérültekből és kitűnő sportolókból. Nagyon komolyan készülnek a 2012-es londoni olimpiára, ami igaz a létesítményekre, az infrastruktúrára és a sportolók felkészítésére egyaránt. A körülmények minden igényt kielégítettek, és a 30ezres Viktória-kori kisváros antik hangulatú épületeivel összeszőtt modern létesítmények minden idelátogatót lenyűgöznek. Az Újszeged méretű összefüggő egyetemvárosrész az összes létező tudományi kar épületét tartalmazza, de nem hiányzik a mozi vagy a saját színházépület sem. A gyönyörű parkos területen vadnyulak futkároznak, tehetik, senki sem bántja őket. A megérkezés napján a szegedi csapat részt vett egy sérült gyerekeket segítő gyógypedagógiai sportfoglalkozáson, ami egyszerre volt szívbemarkoló és felemelő érzés. A közös labdázást mindkét fél nagyon élvezte, és kiderült, hogy a pályán egyébként zord tekintetű Bikák nagyon is érző szívű emberek, akiket bármelyik kisgyerek 2 perc alatt kenyérre tudna kenni. A délutánra tervezett edzőmeccs ugyan elmaradt, de így legalább magunkba tudtunk szívni egy kis múlt századi érzést, amit a városka utcáit csodálva kapja el az embert. Fantasztikus a tisztaság, az egymásra odafigyelés, sehol egy ideges ember, még a zebrán sem dudálnak ránk, pedig többször elnéztük ezt a fránya balkéz-szabályt. Az utcákon itt is rohannak a taxik és emeletes buszok, de a püspökváros középkori hangulatát ez semmiben sem befolyásolja. A sportcsarnokban már éles a váltás, minden a jövő, minden a közeljövő legnagyobb sporteseményére hangol. Nem nagyon tudtunk hirtelen olyan sportágat mondani, amely űzésére ne lehetne a termet 10 perc alatt átalakítani. Most ülőröpi, délelőtt tollas, de van uszoda, squashpálya és természetesen a krikett- vagy a strandröplabda-pályák sem hiányozhatnak. Az első nap a csoportunkban 3 angol és egy holland csapat várt ránk, az angolok ellen kötelező győzelem, izgulnunk nem kellett, de látszott, hogy fejben még valahol a sétálóutcán látott élményeken mazsolázunk. A holland csapat már kemény dió, gyors, pontos játék kell a győzelemhez. Meg is lepjük őket, de 20:12 után homokdűnék kerülnek a gépezetbe, a flamand alakulat 24-nél fordít és nyeri szettet. Nagyon csalódott a csapat, és jó magyar szokás szerint a második szettben is még az első utáni sokk hatása alatt vagyunk. A hollandok profik, látják, mikor kell még tekerni a satun, és bár nekik sem jön be minden trükk, a játszma elején szerzett előnyükkel bemasíroznak a csoport Number 1 helyére.

Csoportkör (szombat):

Csakazért SE Szeged

– Voller (holland) 0:2

Csakazért SE Szeged

– Lincoln & Loughborough (angol) 2:0

Csakazért SE Szeged

– Invicta Hellhounds (angol) 2:0

Csakazért SE Szeged

– MKA Schools (nepáli angol) 2:0 A másik csoportot persze simán nyerte az 5 olimpikonnal megerősített sanghaji alakulat, akik mozgásukat figyelve görkorcsolyát viselhetnek a fenekükön, és bármelyik, hazájukról elnevezett cirkusz műsorán nagy sikerrel szerepelhetnének. Gyorsak, pontosak jól sáncolnak, és egyszerűen tele van velük a pálya… Meg sem izzadnak, a másik holland csapat is csak asszisztál a bemutatóhoz, egyszerűen eldugják előlük a labdát. Nem örülünk, de holnap őket kell megverni a döntőbe jutásért. Vasárnap reggel a helyszín is változik újabb csarnok, még szebb, ha lehet még az előzőt überelni. Kicsit meglepődünk, mikor kiderül, 5 perc múlva kezdünk – előrehozták a meccsünket, az angolok ráérnek később játszani. Mentségünkre legyen mondva, kínai csapattal ritkán hoz össze a sors bennünket, kicsit kapkodva kezdjük az első játszmát. A nyitásunkat nem is sáncolják, bíznak a jó fogadásban. Két ász, és mintha egy leheletnyivel összébb húzódnának a mandulavágású szemek. Gyors váltás a csapatszerkezetben és megint mi futunk az eredmény után. Nem ütik a labdát, csak pofozzák, ennyi is elég. Olyan mintha hárman kapaszkodnának a karodba és húznák le fáradhatatlanul. A vége 25:15, utólag jó eredménynek tűnik. A másik pályán közben holland üti a hollandot, végül a saját bajnokságában ezüstérmes Voller csapatának kedvez a szerencse, mi pedig a vesztessel vigasztalódhatunk. „Nagyok, hangosak és magabiztosak” – mondogatta a csapat, mikor legelőször megláttuk őket, kiderül, mennyit ér ez a pályán. Már reggel éreztük, hogy a csapat érmet akar hazavinni, kérdés, mekkora a szívünk hozzá. Hideg fej és óriási szív, mintha kicserélték volna a csapatot az előző meccshez képest. Lelkes, 3 tagú, magyarhonból elszármazott londoni szurkolótáborunk hangja sodor tovább pontról pontra a győzelem felé. Egyszerűen minden bejön, bármihez nyúlunk jó. A másik oldalon semmi sem sikerül, ritkán van ilyen, de hát azt mondják, szerencséje a jó csapatnak van. 25: 14-gyel fordulunk, bízunk benne, kitart a lendületünk. Jók a nyitásaink, a holland feladóhoz nem jut el a labda, a mi támadásunk pedig valahogy mindig utat talál az ellenfél sánca között. A vége 25:12 ide, óriási az öröm. Hú, de jó kis olimpia lesz itt!!!

Helyosztók (vasárnap):

Elődöntő:

Csakazért SE Szeged

– Sanghaj (kínai) 0:2

3. helyért:

Csakazért SE Szeged

– Mikro Electro (holland) 2:0