Napjainkra kevésbé vizes ünneppé vált, mint még nagyanyáink korában volt. De tudjuk, hogy miért alakult ki a locsolkodás és mi a jelentősége? A víz tisztító, termékenységvarázsló ereje miatt jött létre a szokás. Vízbevető, vízbehányó hétfő elnevezéssel illették, ezzel is utalva az egykori locsolás módjára. A lányokat nem kölnivel, vagy illatos parfümmel tisztelték meg, mint napjainkban, hanem kúthoz, vályúhoz vezették, és egy egész vödör vízzel öntötték le. Eredete: egyrészt a keresztelésre, és két legendára tekint vissza, mely szerint Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták a zsidók elhallgattatni, illetve Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő nőket is így büntették. Ez a szokás Magyarország különböző területein nem egyformán zajlott, és különböző más rituálékkal kapcsolódtak össze. Például néhol a lányok az ablakon adták ki a tojást, és csak ennek fejében locsolták meg őket a legények. Másol nem egyedül jártak a férfiak, hanem csapatokban, és zeneszóval mentek a lányos házakhoz. A locsolással egyenértékű szokás volt a vesszőzés, ez a Dunántúlon fordult elő leginkább. Fejér megyében sibának nevezték a vesszőből font korbácsot, amellyel Húsvéthétfőn megcsapkodták a lányokat. A lányok a vesszőkre szalagot kötöttek, majd a vesszőzés után borral kínálták a legényeket. Felvidéken a suprikálás ismert, amely során lányok korbácsolják meg a locsolkodó legényeket. A férfiak piros és hímes tojást kapnak cserébe, amely ugyancsak ősi termékenységszimbólum, bár napjainkban ez mára a csokitojásra cserélődött le. A keresztény vallásban a feltámadó Krisztust jelképezi a tojás, amely a 12. század óta szentelmény. A tojást ajándékozó húsvéti nyúl német nyelvterületről terjedt el. A tojás festésének, díszítésének sokféle változata ismert: leggyakrabban hagymalevelet használtak fel a folyamat során, sárga színű tojás előállításához vadalmafa héjat alkalmaztak, kék színhez pedig a lencse levét. A tojás további dekorálásához ismert: a viaszolás, karcolás, levél rátapasztása a tojásra, valamint az ügyes kezű, tehetséges kovácsmesterek által lágy fémdíszekkel való patkolás. Emellett elterjedtek voltak húsvéti tojásjátékok, amelyek igazán mókássá tették az ünnepet: tojásdobálás,-gurítás,-összeütés. Már nem kell sokat várni és itt a Húsvét. Mindenki várja valamiért: valaki az ünnep miatt, valaki a finomabbnál-finomabb ételek hada miatt, más pedig azért, mert lesz pár szabad napja. Biztosan lesz olyan is, aki a hagyomány őrzése, a locsolkodás, és a férfi vendégek, fiú barátok megtisztelő látogatása miatt…
