Tarr Zoltán szerint a magyar gazdák nem elég jók. A Tisza Párt alelnöke szerint felesleges versenyezni Ukrajnával.
Újabb aggasztó kijelentés hangzott el a Tisza Párt vezetéséből: Tarr Zoltán alelnök egyértelművé tette, hogy átalakítanák a mezőgazdasági támogatási rendszert, és lenézően nyilatkozott a magyar gazdákról - írta meg a Magyar Nemzet.
Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke februári sárospataki felszólalásában nemcsak a hazai mezőgazdaság átalakításának szükségességéről beszélt, de nyíltan kétségbe vonta a magyar gazdák munkájának értékét is. Az eseményen egyértelművé tette: pártja jelentős változtatásokat hajtana végre az agrártámogatási rendszerben – ez a gazdák szemszögéből egyet jelenthet a megszorításokkal.
„Át kell gondolni a mezőgazdasági támogatások rendszerét” – fogalmazott Tarr. Hozzátette: a jelenlegi modell, amelyben „alacsony hozzáadott értékű” termékeket állítanak elő a gazdák, nem fenntartható. A megoldás szerinte a magasabb hozzáadott értékű termelés irányába való elmozdulás lenne – csakhogy ezt többek szerint nem lehet egyik napról a másikra bevezetni, főként nem a kistermelők vagy családi gazdaságok rovására.
Tarr megdöbbentő kijelentésekkel folytatta: szerinte Ukrajnával felesleges búzában vagy kukoricában versenyezni, mert „Ukrajna ezerszer jobban csinálja”, így inkább más termelési formákra kellene áttérni. Ennél is erősebb kritikát fogalmazott meg az aranykalászos gazdák kapcsán: úgy vélekedett, hogy Magyarországon „egy nyolcnapos felkészüléssel bárkiből lehet aranykalászos gazda”, aki aztán „igénytelenebb búzát, kukoricát” termel.
A kijelentések mélységes felháborodást váltottak ki szakmai és politikai körökben egyaránt. Sokan úgy látják: a Tisza Párt tervei egyértelműen a mezőgazdasági megszorítások irányába mutatnak. Különösen aggasztó, hogy a párt egyik alelnöke ilyen lekicsinylően nyilatkozik azokról a gazdákról, akik generációk óta a földből élnek, és biztosítják az ország élelmiszer-önellátását.
Tarr Zoltán nyilatkozata nem elszigetelt eset a Tisza Párt háza táján. Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, Raskó György, a párt agrártanácsadója a KlikkTV-ben arról beszélt: nem lenne baj, ha több tízezer magyar családi gazdaság megszűnne. Szerinte a földeket inkább „profibb szereplőknek” kellene művelniük, a földalapú támogatások megszűnését pedig egyenesen üdvözölte.
Raskó gondolatai különösen veszélyesek a Homokhátság térségére, ahol éppen a kistermelők tartják életben a mezőgazdaságot. Ha a támogatások megszűnnének, ez a régió elnéptelenedhet, hiszen a családi gazdálkodók nem tudnák kitermelni a költségeket. A térség fideszes országgyűlési képviselője, Mihálffy Béla éles hangon utasította vissza a szakértő szavait, és leszögezte: a kormány megvédi a magyar gazdákat.
A gazdák aggodalmát fokozza, hogy Raskó régi szövetségesei – például Csefó Zsolt – most már a Tisza helyi kampánycsapatát is erősítik. Csefó neve korábban több párthoz is köthető volt, de politikai áttörést nem ért el. Most a „Tisza-szigeteken” próbál pozícióhoz jutni – nemcsak gazdasági, de politikai értelemben is.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Raskó György kijelentései szerint a földalapú támogatások eltörlése „akár jó is lehet”, hiszen így „profibb” szereplők vehetnék át a kistermelők helyét. Ez a szemlélet a Homokhátság végzetét jelentheti, ahol a kormány által nyújtott támogatások nélkül sok családi gazdaság lehúzhatná a rolót. Mihálffy Béla kijelentette:
Nem hagyjuk, hogy a Tisza Párt és Brüsszel tönkretegye a magyar gazdákat.
A kormány elkötelezett amellett, hogy megvédje a hazai termelőket a balliberális megszorító politika.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.