Az adóemelési terv boríthatta fel a Tisza Párt egységét
A Tisza-adó kiszivárgása után belső ellentétek és csökkenő népszerűség is gyengítik a Tisza Pártot. A Fidesz a Tisza Párttal ellentétben közben erősödik.
Komoly politikai vihart kavart a Tisza-adó néven elhíresült ügy, amelynek során kiderült: a Tisza Párt progresszív, többkulcsos adórendszer bevezetését tervezi, miközben csökkentené az áfát.
Az átdolgozott adórendszer ötletgazdája Tarr Zoltán, a párt európai parlamenti képviselője szerint nem más, mint maga Magyar Péter volt - írta meg a Magyar Nemzet. Tarr a hírhedtté vált etyeki fórumon úgy fogalmazott:
Ez az a változás, amit a Tisza Párt meglátott és Péter meglátott.
A pártvezetőkhöz közel álló Dálnoki Áron – a gazdasági program kidolgozója – a fórumon felelőtlenségnek nevezte az áfacsökkentést, és elismerte, hogy a kieső forrásokat a munkavállalók többségét érintő adóemeléssel pótolnák. Mindez önmagában is politikai kockázat, de Tarr Zoltán további kijelentései súlyosabb kérdéseket vetettek fel.
Nem fogok mindent elmondani, mert akkor megbukunk.
– mondta az EP-képviselő, utalva arra, hogy a választási kampányban nem őszinte a párt kommunikációja.
A kiszivárgott információk hatására a Tiszán belül komoly belső feszültségek alakultak ki. A párt két táborra szakadt: az egyik oldalon azok állnak, akik szerint Tarr Zoltánnak azonnal távoznia kell, a másik oldalon viszont a párt gazdasági háttéremberei kiállnak mellette, mert szerintük az adóemelés „a helyes út”. A Magyar Nemzet írása szerint a XXI. Század Intézet vezető elemzője, Deák Dániel szerint
Magyar Péter dühös, de nem foglalkozik a párt működésével és építésével, csak azzal, hogy kiálljon a színpadra, és ott megtapsolják.
A belső válsághelyzetet tovább mélyíti a közvélemény-kutatások alakulása is.
A Nézőpont Intézet adatai szerint a Fidesz előnye a nyáron 5-ről 8 százalékpontra nőtt a Tisza Párttal szemben.
Mráz Ágoston Sámuel szerint ennek oka a kormánypárt erős online jelenléte, az Otthon Start program sikere, valamint az, hogy a Tisza Párt nyara „ötlettelenül telt”.
A kutatóintézet elemzése szerint a Tisza-adó tervei különösen veszélyesek a magyar középosztályra nézve.
Egy 1 százalékos áfa csökkentés körülbelül 300 milliárd forintos költségvetési kiesést jelentene, amit a többkulcsos SZJA bevezetésével pótolnának – ez pedig akár 100 ezer forinttal magasabb havi közterhet is eredményezhetne a legtöbb dolgozó számára.
Ráadásul az áfacsökkentés is kérdéses, hiszen Mráz szerint az intézkedés csak a multiknak kedvezne, mivel a kereskedelmi láncok vélhetően „lenyelnék a különbözetet”.
Az ügy hatására már a baloldali értelmiség egy része is hátrálni kezdett: Tölgyessy Péter és Puzsér Róbert is úgy látja, hogy a Tisza nem vált kormányképes erővé, hanem egy egyszemélyes show-műsorrá zsugorodott.
A Fidesz ezzel szemben a programról, a gazdaságról és a biztonságról beszél, míg a Tisza csak Orbán Viktor leváltására épít, konkrétumok nélkül. A Tisza-adó botránya visszájára sült kampányfogás, és úgy tűnik, nemcsak a közvélemény, hanem a párt belső köreinek bizalmát is megingatta.
