Az EU ismét Magyarországot támadja

Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának főtanácsnoka, Tamara Capeta csütörtökön közzétett állásfoglalásában azt javasolta, hogy a bíróság állapítsa meg, Magyarország megsértette az uniós jogot az LMBTQ-tartalmakhoz való hozzáférés megtiltásával, illetve korlátozásával. Az ügyben a végső ítéletet később hozza meg a bíróság - írja a Magyar Nemzet.

A 2021-ben elfogadott magyar törvénycsomag, melynek célja a pedofil bűncselekmények elleni szigorúbb fellépés és a gyermekvédelem erősítése volt, több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely a kormány szerint a kiskorúak védelmében korlátozza vagy tiltja azokat a tartalmakat, amelyek „a születési nemtől való eltérést, a nemváltoztatást vagy a homoszexualitást” jelenítik meg vagy népszerűsítik.

Belső piac működése, a magyar szabályozás érinti a szolgáltatások szabad áramlását. Adatvédelem (GDPR), a módosítások ellentétesek az általános adatvédelmi rendelet előírásaival. Alapvető jogok és uniós értékek, Magyarország több, az Európai Unió alapjogi chartájában biztosított alapvető jogot (pl. emberi méltóság, egyenlőség, jogállamiság) is megsértett, és szembement az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített alapértékekkel.

A főtanácsnoki indítvány részletei

Tamara Capeta főtanácsnok indítványában egyértelműen kimondja, hogy a Bizottság keresete valamennyi jogalap tekintetében megalapozott. Álláspontja szerint a magyar szabályozás beavatkozása a jogokba nem igazolható a hivatkozott indokokkal, azaz a kiskorúak egészséges fejlődésének védelmével és a szülők nevelési jogával.

Capeta kiemelte, hogy a magyar szabályozás a kiskorúak védelmére hivatkozva az LMBTQ-személyek hétköznapi életének megjelenítését tiltja, és nem csupán a pornográf tartalom elleni védelemre korlátozódik. Hozzátette, hogy Magyarország nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az LMBTQ-személyek hétköznapi életét bemutató tartalom kárt okozhatna a kiskorúak egészséges fejlődésében.

– fogalmazott a főtanácsnok.

Vörös vonal az uniós jogrendben

Bár az uniós jogrend párbeszéd révén alakul, és a tagállamoknak lehetnek eltérő elképzeléseik a közös értékek konkretizálásáról, Capeta hangsúlyozta, hogy az LMBTQ-személyeket megillető egyenlő tisztelet nem lehet vita tárgya. Az egyenlőség, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartásának értékei által kijelölt „vörös vonal” ott húzódik, ahol egy csoporttal szemben tiszteletlenség és marginalizálás tapasztalható a társadalmon belül.

A főtanácsnok úgy véli, hogy Magyarország az LMBTQ-személyek egyenlőségének megkérdőjelezésével nem csupán nézetkülönbséget mutat az uniós értékek tartalmát illetően, hanem többet is tagad ezen alapvető értékek közül. Ezzel pedig jelentősen eltért az alkotmányos demokráciának az uniós szerződésben felvázolt modelljétől.