Momentum: A hamvába holt pillanat

A Momentum akciója mögött inkább ötlettelenség, mintsem felelős politizálás áll – írja Halkó Petra.

Halkó Petra a XXI. Század Intézet szegedi születésű külpolitikai elemzője osztotta meg gondolatait a Látószög blogon a Momentum Mozgalom "politikai ötlettelenségéről".

Március 15-e óta az ellenzéki térfél politikusai, az ellenzéki érzelmű bírák, újságírók és celebek egymás után kiáltják ki magukat önkéntesen „poloskának” („Je suis poloska”, „Szabadság, szerelem – Én is áttelelek”), sorra a gyűlöletbeszéd, az uszítás, a társadalmi megosztottság és a jogállamiság lábbaltiprása ellen emelnek szót, valamint aggódó tekintettel siratják a társadalmi békét.
Mégis e hangos tiltakozók közül senki, de senki sem ítélte el nyilvánosan – sőt! – azt, amit egy nevéhez méltón eddig pontosan 1, azaz egy pillanatot megélt, alig létező ellenzéki párt képviselői a minap az Országgyűlés falai között elkövettek: füstgyertyák bevetésével próbálták meghiúsítani a parlamenti szavazást.
Ez nem puszta feltételezés, maga Bedő Dávid, a Momentum Mozgalom frakcióvezetője ismerte el az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, idézem:
Azt gondoltuk, igen, hogyha füstbe borul a Parlament ülésterme, akkor lehet, hogy kimennek a képviselők és nem szavaznak. Ennek ellenére végig nyomkodták a kis gombokat, szokás szerint, mint a jó kis droidok.
Lépjünk is túl azon, hogy a „droid” mint jelző mennyire minősítő vagy sértő, és helyezzük el oda, ahová nyilvánvalóan szánta a képviselő: abba a jól ismert kategóriába, amelyben már korábban is olyan, a társadalmi „pacifikációt elősegítő”, így értelemszerűen az említett hangos tiltakozók által szintén némán eltűrt kifejezések kaptak helyet, mint a „patkányok”, a „trágyával etetett gombák”, vagy éppen a „rémisztő képződmények”.
Beszéljünk a tettekről, tudniillik a mai modern, digitalizált világban már csak így szokás, hogy a parlamenti képviselők kis gombokat nyomkodnak – még akkor is, ha nem értenek egyet egy adott törvényjavaslattal. Mivel arra is van: gomb.
Technikailag ez a parlamentáris demokrácia törvényhozói ágának működési mechanizmusa, Magyarországon legalább húsz éve; ezen felül az Alkotmánybírósághoz is lehet fordulni utólagos normakontroll céljából. De nem hibáztathatóak a momentumosok: végülis még csak hét éve tagjai az Országgyűlésnek. Bár sejthető, hogy az akciójuk sokkal inkább azon úgynevezett „pozitív példák” sorát gyarapítja, amelyekre Tompos Márton, a Momentum elnöke politikai hitvallásában is ekképpen utal:
Abban hiszek, hogy nem elég beszélni valamiről, cselekedni is kell, ezért pozitív példákon keresztül szeretném bemutatni, hogy milyen lenne az a Magyarország, ahol a Momentum kormányon van.
A szegedi származású vezető elemző írásában kitér még a füstgyertyás rendbontás politikai mondanivalójára, a belgrádi történésekkel kapcsolatos analógiákra valamint a Momentum demokráciához való hozzáállására. A teljes cikk itt olvasható el.
