Politika

Lázár János: Az emberiség nem sokat tanult a két elveszített világháborúból

Lázár János: Az emberiség nem sokat tanult a két elveszített világháborúból

Magyarországnak két elveszett háború után csak a háborúkból való folyamatos kimaradás, a semlegesség lehet a valódi célja

2 órája
Lázár János: Az emberiség nem sokat tanult a két elveszített világháborúból

A magyaroknak mindig távol kell tartaniuk magukat a háborúktól, mert azok vereséggel fenyegetnek, a vereség pedig az ország pusztulását okozhatja - mondta az építési és közlekedési miniszter a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján tartott megemlékezésen hétfőn Budapesten.

Fotó: Lázár János Facebook-oldala.

 

Lázár János a szovjet megszállás áldozatainak emlékművénél úgy fogalmazott, az emberiség nem sokat tanult a két elveszített világháborúból, 80 évvel a II. világháború befejezése után ugyanis nem is olyan messze tőlünk emberek pusztítják egymást, nem értve, hogy a háború ennek a térségnek, így Magyarországnak is csak a kárára lehet.

Magyarországnak két elveszett háború után csak a háborúkból való folyamatos kimaradás, a semlegesség lehet a valódi célja

– jelentette ki a miniszter.

Lázár János arról beszélt, hogy Magyarország háborús veszteségei felfoghatatlanok, az ország elveszítette az önrendelkezését, szuverenitását, a kirabolt, pusztulásra szánt nemzetek sorsa állt előtte, a békediktátumok pedig hosszú évszázadokra, a mai napig hatóan kijelölték helyét és mozgásterét a világban.

De még megrázóbb az a sors, amely a hazatérőknek jutott, mivel senki nem kért bocsánatot tőlük, nem kaptak kárpótlást, fegyveres őrök fogadták őket a magyar földön, és meg kellett fogadniuk, hogy soha nem beszélnek arról, mi történt velük

– idézte fel a miniszter, rámutatva, hogy az igazi kárpótlás csak évekkel később, a bocsánatkérés és az emlékállítás pedig csak évtizedekkel később, a 2010-es években következett be.

Mindez a mai napig érezteti hatását, ezért a 21. század első évtizedei a nekünk szánt sors határainak, kereteinek megváltoztatásáról, az előre kijelölt mozgástér tágításáról szólnak az évszázad megnyerése érdekében

– emelte ki Lázár János.

A miniszter kijelentette, a mai kor érdektelensége ellenére mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy beszéljünk az áldozatok történetéről, megkövessük őket, és megadjuk nekik a béke és megnyugvás lehetőségét idős korukban, gyermekeiknek és leszármazottaiknak pedig azt, hogy a szenvedés ellenére büszkék legyenek őseik hazafiasságára és kitartására.

Fotó: Lázár János Facebook-oldala.

Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) elnöke a megemlékezésen elmondta: 1953. november 20-án és 25-én két szállítmánnyal mintegy 1500 magyar volt politikai rab érkezett haza a Szovjetunió rabtelepeiről. Számukra 8-9 év rabsága ért véget – fűzte hozzá.

Menczer Erzsébet úgy fogalmazott, a győztes végtelen bosszúja és mérhetetlen étvágya nyelte el a 20. század második világégésének végén a serdülőkort alig elhagyó vagy még iskoláskorú "rettenetes bűnösöket". Mérhetetlen megaláztatás és szenvedés jutott osztályrészül, csak azért, mert ők még hitték és élték az ősi jelszót: Istennel a hazáért mindhalálig.

Emlékezzünk több mint 800 ezer ártatlanul elhurcolt honfitársunkra, mások mellett Kovács Béla politikusra, aki 10 év után térhetett haza a fogságból vagy Bethlen István korábbi miniszterelnökre, aki szovjet börtönben halt meg, Bakay Szilárd vezérezredesre, Kiss Szaléz ferences atyára, akit a szovjetek kivégeztek, és nem utolsó sorban édesapámra, Menczer Gusztávra, a Szorakész alapítójára

- mondta Menczer Erzsébet.

Az Országgyűlés 2012. május 21-én nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjának annak emlékére, hogy 1953-ban ezen a napon léphetett Nyíregyháza-Sóstón ismét magyar földre a Gulag borzalmait túlélő politikai rabok első csoportja.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.