Ezen múlik Magyarország gazdasági növekedése

Ha a kormány nem a gazdasági semlegesség politikáját folytatná, akkor Magyarország rendkívüli növekedési lehetőségtől esne el - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlésben napirend előtti kérdésre válaszolva rámutatott, hogy a közelmúltban új világgazdasági realitás jött létre, részben a továbbra is dúló háborúk, a kudarcot vallott szankciók és amiatt, hogy mára a gazdasági együttműködés abszolút fizikai realitását sok helyütt átideologizálják és átpolitizálják, így egyre távolabb kerül a növekedésnek stabil alapot adó eurázsiai együttműködés.

Kifejtette, hogy míg 1992-ben a G7-csoport részesedése a világ gazdasági teljesítményéből 45 százalék volt, a BRICS-államoké pedig 22 százalék, napjainkra ez az arány megfordult, és 36 százalék áll szemben 30 százalékkal utóbbiak javára.

- vélekedett.

Majd leszögezte, hogy ha a kormány nem a gazdasági semlegesség politikáját folytatná, akkor a magyar gazdaság rendkívüli mértékű növekedési lehetőségtől esne el.

- fogalmazott.

Szijjártó Péter tudatta, hogy hazánk gazdasági növekedésének egyik fontos alapja, hogy az ország mára a keleti és a nyugati beruházók fontos találkozási pontjává vált, különösen az autóiparban.

Példaként hozta fel, hogy jövőre elkezdi működését a német BMW és a kínai BYD gyára is, 2026 elejére pedig üzembe áll a szintén német Mercedes új kecskeméti egysége is. Ezzel párhuzamosan hamarosan termelni kezd a világ legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártója, a kínai CATL, ahogyan az ugyancsak kínai Huayou Cobalt és Semcorp, illetve a dél-koreai EcoPro is, a német Audi győri gyára pedig elnyerte a Cupra modellek gyártásának lehetőségét - sorolta.

- jelentette ki.

A miniszter ezt követően hangsúlyozta, hogy Magyarország már lassan ezer napja él az ukrajnai háború szomszédságában, fizetve annak az árát és közvetlenül szembesülve annak negatív következményeivel.

- mondta.

- fűzte hozzá.

Majd aláhúzta, hogy abban a nemzetközi politikában egyetértés van, hogy igen nagy a baj Ukrajnában, és könnyen még nagyobb lehet: egyre hevesebbek a harcok, a szankciók nem működnek és közeleg a tél. Szavai szerint viszont abban már nincs egyetértés, hogy mindebből mi következik, s ezt illetően van egy háborúpárti és egy békepárti megközelítés.

Előbbi hívei fokoznák a fegyverszállításokat és szigorítanák a szankciókat, még ha ezek eddig sem vittek semmivel közelebb a konfliktus rendezéséhez, míg utóbbiak tűzszünetet akarnak és béketárgyalásokat szorgalmaznak - mutatott rá.

Ezzel kapcsolatban pedig arra is kitért, hogy a korlátozások ellenére számos nyugati ország továbbra is nagyban kereskedik Oroszországgal, amit az is jól bizonyít, hogy 50 százalékkal nőtt a Nyugat-Európába szállított orosz cseppfolyósított földgáz mennyisége, és Oroszország lett tavaly az Egyesült Államok első számú uránellátója.

- tette fel a kérdést.

- összegzett.