Szili Katalin: Az EU-nak rendeznie kell az őshonos nemzeti kisebbségek ügyét

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szerint az Európai Uniónak mint politikai és értékközösségnek "fel kell vállalnia" a nemzeti kisebbségek ügyét.

A politikus szombaton Debrecenben, a Vasárnapi Iskola Alapítvány éves összetartó tanácskozásán azt mondta, az unió nem tesz különbséget az európai országokban élő, mintegy ötvenmilliós őshonos kisebbség és a bevándorló kisebbségek között.

Szili Katalin szerint előbb-utóbb a bevándorló kisebbségi közösségek fognak olyan jogokat követelni maguknak, amelyeket az unió tagországaiban élő nemzeti kisebbségek még nem kaptak meg.

A debreceni református egyetemi templomban tartott, a Nemzetpolitika aktuális kérdései című előadásában a miniszterelnöki főtanácsadó a hosszú távú megmaradás lényegi elemének nevezte, hogy a határon kívül élő magyar fiataloknak a kultúrán, a nyelven keresztül biztosítsák az identitás megtartását, amiben nagy szerepet vállalnak a Vasárnapi Iskola Alapítvány önkéntesei.

- idézte fel a magyar nemzetpolitika első alapelvét Szili Katalin, hozzátéve, hogy fontos alapelv továbbá a szülőföldön boldogulás elősegítése és a világ magyarságának együttműködése.

A nemzetpolitikai stratégia összetevőiről szólva kiemelte, hogy már mintegy 1,4 millióan kapták meg a magyar állampolgárságot. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a környező országokban élő magyarság kollektív jogainak a fontosságára, mert megfogalmazása szerint "a kollektív jogok nélküli integráció asszimilációt jelent".

Szili Katalin előadásában kiemelte, 

A magyar jövőt a magyar iskolák biztosítják, ezért a kormány "bölcsődétől a felsőoktatásig" támogatja a határon túli fiatalokat - fűzte hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy azokat a külhoni fiatalokat, akik szülőföldjükön magyarul tanulnak, százezer forinttal támogatja a kormány, jelenleg 127 ezren kapnak ilyen támogatást. Megemlítette az óvodafejlesztési támogatást: 2016 óta 900 beruházás valósult meg, a felújítások mellett 150 új óvoda, illetve bölcsőde épült a határon túli magyar területeken.

A tanácskozás szünetében Nagy Éva, a Vasárnapi Iskola Alapítvány szakmai vezetője az MTI-nek elmondta: a civil szervezetbe tömörült hazai pedagógusok havonta egy-két alkalommal hétvégeken tartanak történelmi, magyar nyelvi és irodalmi képzéseket, illetve közösségépítő foglalkozásokat egy-egy határon túli magyar településen.

Ma már nem egy helyen a diákok mellett a szülők is részt vesznek ezeken a foglalkozásokon, munkájukkal 20-30 település magyarjait érik el elsősorban Erdélyben és a Felvidéken. Kárpátalján a háború miatt most szünetel a missziójuk - tette hozzá a szakember.