Európában ismét erősödik az antiszemitizmus és a szélsőbaloldali erőszak - jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából a budapesti Terror Háza Múzeumban tartott megemlékezésen.
Rétvári Bence úgy fogalmazott, hogy "Európa immunrendszere meggyengült", ezért nem tudja visszaszorítani az antiszemitizmust és nem akarja visszaszorítani az illegális migrációt, a szélsőbaloldali erőszakot. Idézte az Európai Alapjogi Ügynökség vezetőjét, aki szerint Európában antiszemita hullám tapasztalható. Azt mondta, ez a közel-keleti konfliktus és az illegális migráció eredménye.
A szélsőbaloldali erőszak terjedésére példaként említette azt az antifa támadást, amelyet két éve Magyarországon követtek el. Közölte, az "embervadászat egyik elkövetője" azóta európai parlamenti képviselő lett. Jogalkotóvá vált az, aki a legalapvetőbb jogot nem tiszteli - emelte ki.
Az államtitkár értékelése szerint az emléknap arra is figyelmeztet, hogy szilárdan kell képviselni olyan értékeket, mint a család, a keresztény kultúra és a szuverenitás védelme.
Rétvári Bence beszédében felidézte, hogy az európai emléknap 2011-ben, Magyarország első európai uniós elnöksége idején, magyar, lengyel, és litván közös kezdeményezésre jött létre. Addig nem volt ilyen megemlékezés a kommunista diktatúrák 100 millió áldozatáról.
Az emléknap célja a megemlékezés mellett az, hogy segítse egymás jobb megértését az EU-ban
- mondta.
Megértés helyett most "leuralást tapasztalunk az Európai Unió részéről" - fogalmazott Rétvári Bence, hozzátéve: "nem megérteni akarnak minket, hanem azt követelik, hogy mi fogadjuk el azt, amit ők gondolnak a világról". Az államtitkár felidézte, hogy 1939-ben ezen a napon írták alá a Szovjetunió és a náci Németország közötti Molotov-Ribbentrop-paktumot, vagyis az emléknap a két diktátor, Hitler és Sztálin "halálos szövetségének" napja.
Megjegyezte, a nagyhatalmak szeretnek osztozkodni, paktumokat kötni, és az a kis nemzetek számára sohasem jó.
A kis nemzetek jobb, ha nem az egyik vagy a másik oldalon keresik a jövő útját, hanem a béke útját keresik
- hangsúlyozta.
Rétvári Bence kiemelte, hogy a két diktatúra módszerei ugyanazok, annak ellenére, hogy az egyik faji, a másik osztályellentétet szított. Mindkettő tagadja, hogy egy családhoz, egy nemzethez tartozunk, és fellép a kereszténység ellen. Kijelentette, óvakodni kell minden olyan ideológiától, amely ezen értékek tagadására épül és óvakodni kell a háborús helyzetektől is.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy a "befogadás és a megértés kultúrájának terjesztői elkezdték relativizálni" a kommunista diktatúrát, megértően beszélnek Marx, Engels, Lenin, és mostanában már Mao és Sztálin gondolatairól és tetteiről is.
A náci diktatúrát azonban meghagyták furkósbotnak, amivel időről időre rá lehet csapni a nemzeti konzervatív politikai családra - fogalmazott a Széchenyi-díjas történész, visszautasítva, hogy a jobboldali emberek közösségét egyesek ma is nácinak, fasisztának bélyegzik.
Nácik és komcsik a világtörténelem utálatos hordalékai
- jelentette ki Schmidt Mária.
Kitért arra is, hogy a Terror Háza Múzeum az emlékezés és az emlékeztetés helyszíne, ahol azokra a jelenségekre is felhívják a figyelmet, amelyek újra életre kívánják hívni a diktatúrákat.
A megemlékezés végén a résztvevők mécseseket gyújtottak a fasiszta és a kommunista diktatúra áldozatainak emlékműve előtt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.