Politika

A lehetőségek széles tárháza nyílhat meg a magyar kormány előtt Brüsszelben

A lehetőségek széles tárháza nyílhat meg a magyar kormány előtt Brüsszelben

Bonyolult levélcsata zajlik Brüsszelben.

2024. május 22., szerda
A lehetőségek széles tárháza nyílhat meg a magyar kormány előtt Brüsszelben

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az Általános Ügyek Tanácsát követő sajtótájékoztatóján beszámolt a 7-es cikk szerinti eljárás legújabb fejleményeiről.

 

Bonyolult levélcsata zajlik Brüsszelben. Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke még május 6-án levélben értesítette a tanácsot arról, hogy a bizottság megítélése szerint Lengyelországban többé nem áll fenn a jogállamiság súlyos megsértésének egyértelmű veszélye.

Bizonyára emlékeznek arra, hogy a lengyel önkormányzati választások előtt néhány héttel jutott a bizottság arra a következtetésre, hogy már nincsen akadálya az uniós fejlesztési források Lengyelország számára történő felszabadításának, és most ugyancsak néhány héttel az európai parlamenti választások előtt jutott a bizottság arra a következtetésre, hogy a hetes cikkes eljárás folytatásának Lengyelországgal szemben már nincsen indokoltsága

– állapította meg Bóka János, aki szerint a folyamatok egyértelműen megerősítik a kormány azon álláspontját, hogy „az uniós intézmények a helytelen cikkes eljárást és általában véve a jogállamisági eljárásokat politikai eszközként használják”. A Lengyelország ügyében lezajló folyamatokkal kapcsolatban a tárcavezető levelet küldött Jourovának, amiben a bizottság helyzetértékelésével kapcsolatban érdeklődött.

A politikai eszközként történő felhasználás mellett ez a levél, illetve a bizottság értékelése azért is fontos, mert az általunk gyakran emlegetett kettős mérce alkalmazásának elég konkrét eseteit sorolja fel. Ez egy olyan esettanulmány, ahol a kettős mérce hatásmechanizmusa tökéletesen és látványosan szemléltethető, mint egy állatorvosi lovon

– nyilatkozta Bóka Brüsszelben.  A sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a levélre érdemi reakció nem érkezett, így annak célja, hogy – ahogy a miniszter fogalmazott – „valamilyen nyilvános vita kialakuljon arról, hogy a bizottság milyen standardokat alkalmaz ebben az eljárásban, milyen döntéseket és miért hoz” még nem valósult meg.

Bóka János legfőbb aggályának azt nevezte meg, hogy a bizottság, aki eddig konkrét intézkedéseket követelt jogállamisági aggályai kapcsán, most elfogadott a lengyel féltől egy menetrendet nem tartalmazó általános cselekvési tervet. Ennek a cselekvési tervnek a legtöbb elemének a végrehajtása még meg sem kezdődött – szögezte le.

Külön ironikus, hogy a bizottság által hivatkozott lengyel jogalkotási termékek jelentős részét még a a Morawiecki-kormány alatt meghozott intézkedések adják. „Talán most a Morawiecki-kormánynak kellene gratulálnom ahhoz, hogy sikerült lezárnia Lengyelországgal szemben a hetes cikkes eljárást” – jegyezte meg Bóka, hozzátéve, hogy amennyiben politikailag kellene értékelni a helyzetet, akkor úgy fogalmazna, hogy a „hetes cikkes eljárás az teljesen hiteltelenné vált”.

Újságírói kérdésre reagálva, hogy Magyarország is fog-e hasonló menetrendet készíteni, az európai uniós ügyekért felelős miniszter elmondta: „A menetrenddel kapcsolatban mi azt mondtuk mindig is, hogy minden jogállamisági eljárásból a magyar kormány próbál inspirációt meríteni. Mi még ebben a fázisban vagyunk, vizsgáljuk azt, hogy ez a menet, ez a cselekvési terves megoldási lehetőség milyen lehetőségek széles tárházát nyitja meg a magyar kormány számára a jövőre nézve”.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.