Politika

A lehetőségek széles tárháza nyílhat meg a magyar kormány előtt Brüsszelben

A lehetőségek széles tárháza nyílhat meg a magyar kormány előtt Brüsszelben

Bonyolult levélcsata zajlik Brüsszelben.

2024. május 22., szerda
A lehetőségek széles tárháza nyílhat meg a magyar kormány előtt Brüsszelben

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az Általános Ügyek Tanácsát követő sajtótájékoztatóján beszámolt a 7-es cikk szerinti eljárás legújabb fejleményeiről.

 

Bonyolult levélcsata zajlik Brüsszelben. Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke még május 6-án levélben értesítette a tanácsot arról, hogy a bizottság megítélése szerint Lengyelországban többé nem áll fenn a jogállamiság súlyos megsértésének egyértelmű veszélye.

Bizonyára emlékeznek arra, hogy a lengyel önkormányzati választások előtt néhány héttel jutott a bizottság arra a következtetésre, hogy már nincsen akadálya az uniós fejlesztési források Lengyelország számára történő felszabadításának, és most ugyancsak néhány héttel az európai parlamenti választások előtt jutott a bizottság arra a következtetésre, hogy a hetes cikkes eljárás folytatásának Lengyelországgal szemben már nincsen indokoltsága

– állapította meg Bóka János, aki szerint a folyamatok egyértelműen megerősítik a kormány azon álláspontját, hogy „az uniós intézmények a helytelen cikkes eljárást és általában véve a jogállamisági eljárásokat politikai eszközként használják”. A Lengyelország ügyében lezajló folyamatokkal kapcsolatban a tárcavezető levelet küldött Jourovának, amiben a bizottság helyzetértékelésével kapcsolatban érdeklődött.

A politikai eszközként történő felhasználás mellett ez a levél, illetve a bizottság értékelése azért is fontos, mert az általunk gyakran emlegetett kettős mérce alkalmazásának elég konkrét eseteit sorolja fel. Ez egy olyan esettanulmány, ahol a kettős mérce hatásmechanizmusa tökéletesen és látványosan szemléltethető, mint egy állatorvosi lovon

– nyilatkozta Bóka Brüsszelben.  A sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a levélre érdemi reakció nem érkezett, így annak célja, hogy – ahogy a miniszter fogalmazott – „valamilyen nyilvános vita kialakuljon arról, hogy a bizottság milyen standardokat alkalmaz ebben az eljárásban, milyen döntéseket és miért hoz” még nem valósult meg.

Bóka János legfőbb aggályának azt nevezte meg, hogy a bizottság, aki eddig konkrét intézkedéseket követelt jogállamisági aggályai kapcsán, most elfogadott a lengyel féltől egy menetrendet nem tartalmazó általános cselekvési tervet. Ennek a cselekvési tervnek a legtöbb elemének a végrehajtása még meg sem kezdődött – szögezte le.

Külön ironikus, hogy a bizottság által hivatkozott lengyel jogalkotási termékek jelentős részét még a a Morawiecki-kormány alatt meghozott intézkedések adják. „Talán most a Morawiecki-kormánynak kellene gratulálnom ahhoz, hogy sikerült lezárnia Lengyelországgal szemben a hetes cikkes eljárást” – jegyezte meg Bóka, hozzátéve, hogy amennyiben politikailag kellene értékelni a helyzetet, akkor úgy fogalmazna, hogy a „hetes cikkes eljárás az teljesen hiteltelenné vált”.

Újságírói kérdésre reagálva, hogy Magyarország is fog-e hasonló menetrendet készíteni, az európai uniós ügyekért felelős miniszter elmondta: „A menetrenddel kapcsolatban mi azt mondtuk mindig is, hogy minden jogállamisági eljárásból a magyar kormány próbál inspirációt meríteni. Mi még ebben a fázisban vagyunk, vizsgáljuk azt, hogy ez a menet, ez a cselekvési terves megoldási lehetőség milyen lehetőségek széles tárházát nyitja meg a magyar kormány számára a jövőre nézve”.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.