Vasárnapi kávé - Deák Dániel: "Magyarország nyugodtan nevezhető a béke szigetének"

A Vasárnapi kávé című sorozatunk e heti részében Deák Dániel a XXI. Század intézet vezető elemzője, magyar politológus, a Megafon Központ véleményvezére. Dániel gyakorlatilag a hét minden napján, reggeltől estig a politika ütőterén tartja az ujját. Beszélgettünk vele a közelgő választásokról, Izraelben zajló háborúról, Ukrajna helyzetéről, Donald Trump előválasztásáról.

- Lengyelországban nagy politikai változások zajlanak éppen, az eddigi nemzeti kormányt leváltotta a globalista hatalom. Ennek a fordulatnak milyen hatása lesz a V4 együttműködésére - azon belül a lengyel-magyar kapcsolatokra?

- Lengyelországban a tavalyi év során átvette a hatalmat az új globalista kormány, amely azonnal elkezdte a politikai tisztogatást a jobboldallal szemben: a közmédiába jogellenesen, rendőri erőszakkal törtek be, emellett az előző kormány tagjai közül többeket is letartóztattak. Ez komoly belső feszültséget eredményezett Lengyelországon belül, több tízezres tiltakozás is volt a balliberális kormányzattal szemben.

A jelenlegi lengyel kormány, a jelek szerint nem érdekelt a V4 együttműködés erősítésében, komoly törés látható ebben a közép-európai együttműködésben: 

Ebből fakadóan nehézkes a közép-európai együttműködés, a kérdésben az EP-választás, illetve az amerikai elnökválasztás hozhat változást: 

Magyarország ebben a helyzetben Szlovákiával, Ausztriával, Romániával és Szerbiával tud együttműködni a térségben, velük hatékony az együttműködés. Elég csak arra gondolni, hogy ezen a héten volt itt Robert Fico szlovák kormányfő Budapesten, aki igen baráti hangot ütött meg a magyar miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján és kijelentette: nem támogatja Magyarország megbüntetését Brüsszelben.

- Lengyelország mindig is nagy támogatója volt Ukrajnának. Az EU-hoz való közeledését is szorgalmazta. Viszont a mostani állapotában Ukrajna felvétele az Eu-ba kockázatokkal járna. Milyen veszélyekkel járna az ukrán tagság? Mennyibe kerülne ez nekünk és valójában kinek az érdeke az ukrán tagság?

- Ukrajna esetleges uniós tagsága hatalmas veszélyeket rejt magában.

- Természetesen magyar szempontból fontos a kárpátaljai magyarok helyzete is, így amíg az ő jogaikban nem lesz pozitív változás, addig semmiképpen sem támogatja hazánk az uniós tagságukat. Az ukrán uniós tagság valójában az amerikai baloldal érdeke, akik komoly nyomást helyeznek Brüsszelre ebben az ügyben. Ebben komoly változást hozhat, ha Donald Trump nyeri a novemberi elnökválasztást, aki egyértelművé tette: békét akar és leállítja a háború finanszírozását, amelyet már egyébként is blokkol a jobboldal a törvényhozásban.

- Az Egyesült Államok nélkül nem működőképes Ukrajna. Viszont a mostani elnöki kampányban Donald Trump kampánytémává emelte az ukrán ügyet. Milyen változásokat hozhat ukrán kérdésben az ő elnöksége? Továbbra is a világ csendőre kíván lenni az USA?

- Az utóbbi hónapokban fordult az amerikai közvélemény: a többség már nem akarja a háború folytatását és finanszírozását. Ráadásul az izraeli konfliktus kirobbanása is elterelte a közvélemény figyelmét más irányba. Az amerikai politikain is reagál a társadalmi változásra, a republikánusok egyre inkább békepárti álláspontot képviselnek, a Képviselőházban nem engedélyezik a további pénzek Ukrajnába való folyósítást. 

 Így értelemszerűen kedvező lenne hazánk számára a győzelme, a magyar álláspont győzelmét jelentené a világban.

- Donald Trump most nyerte fölényesen az előválasztást, lehet hogy év végén republikánus elnöke lesz az USA-nak? Ha Donald Trump lesz az Amerikai Egyesült Államok elnöke, tényleg le tudja zárni az orosz-ukrán háborút?

- Az ő elnöksége idején nem indított az Egyesült Államok háborút, még Észak-Koreával is tárgyalt, elment a két Korea határára, hogy találkozzon az országot irányító diktátorral. Ugyancsak komoly eredmény volt az ő elnöksége idején az Ábrahám-egyezmény, amely békét teremtett a Közel-Keleten. Ezeket a sikereket döntötte romba a jelenlegi baloldali adminisztráció, amely szerte a világban konfliktusokat provokál ki, nem hajlandó érdemben tenni a békéért.

- Izrael legnagyobb támogatója az Egyesült Államok, de most mégis azt látjuk, hogy szerte a világon és sok amerikai elit egyetemen is, Izrael ellenes és antiszemita tüntetések vannak. Hogyan lett Izrael a bűnös a terroristákkal vívott harcban? Lehet-e béke valaha a Közel-Keleten?

- Az izraeli konfliktus kirobbanása után szerte Európában terrorpárti tüntetések voltak, bevándorlók tízezrei vonultak az utcára. Ezek a képsorok rádöbbentették a nyugat-európaiakat is arra, hogy a bevándorlásnak nagyon negatív következményei vannak. 

Magyarországon ilyen terrorpárti tüntetéseket nem engedélyeztek, a bevándorlás megakadályozásának köszönhetően ilyen jelenségeknek nem lehettünk szemtanúi. Ez az egész küzdelem civilizációs harc, hazánk érdeke a zsidó-keresztény kultúra védelme. Magyarország nyugodtan nevezhető a béke szigetének, hazánk mind Izraellel, mind az arab világgal jó kapcsolatot ápol, az ilyen típusú társadalmi feszültségek minket nem érintenek. Ez is a tétje a júniusi EP-választásnak, meg kell védeni ezt az eredményt.

- Június 9-én önkormányzati választás lesz - véleményed szerint Szegeden milyen változást hozhat vagy marad a jelenlegi felállás?

- Szegednek már régóta baloldali vezetése van, látszódik, hogy itt viszonylag egy stabil bástyája van a baloldalnak, értelemszerűen soha nincsen semmi kőbe vésve, és különösképpen hangsúlyozni kell, hogy az európai parlamenti választás egy listás választás lesz. Ennek ellenére az európai parlamenti választáson fontos, hogy mindenki részt vegyen. 

Elengedhetetlen egy jó jelölt és egy olyan kampány kell, amivel akár lehet fordítani is az eredményen. Ha figyelembe vesszük, hogy a korábbi önkormányzati választások is hoztak meglepetésszerű változásokat, akkor értelemszerűen ez a mostani önkormányzati választásra is egyértelműen megvalósítható. Annak fényében különösképpen, hogy úgy tűnik, hogy a baloldali ellenzéki szavazók meglehetősen elkeseredtek, és kevésbé aktivizálhatóak.