Szijjártó Péter: minden idők legmagasabb első négyhavi exportteljesítményét produkálta a magyar gazdaság

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Külgazdasági Értekezlet nyitórendezvényén arról számolt be beszédében, hogy néhány éven belül kétszer is a feje tetejére állt a világgazdaság, amitől egyetlen szereplő sem függetleníthette magát, így mindent újra kellett tervezni.

"Mindenki érintett ebben, s különösen az olyan országok, mint Magyarország, amely a világgazdaságba egy különösen mélyen beágyazódott gazdaság"

- figyelmeztetett.

Rámutatott, hogy hazánk nem tartozik a legnagyobb országok közé, nincsenek jelentős energiaforrásai, a gazdasági teljesítményt alapvetően az export határozza meg, ezért a magyar külpolitika egyik legfőbb feladata a külgazdasági teljesítmény folyamatos növelése, annak elősegítése, hogy a hazai cégek minél több piacon jelen lehessenek.

"Ebből a szempontból, én azt gondolom, hogy a magyar külpolitikai és külgazdasági intézményrendszer jól vizsgázott"

- szögezte le.

"Helyes, jó döntés volt a külgazdaság és a külpolitika egymással való összepárosítása, ezáltal a magyar külpolitika is gyakorlatilag olyan funkciót kapott, amellyel valóban tenni tud annak érdekében, hogy a magyar gazdaság teljesítménye javuljon, a magyar emberek élete pedig jobb legyen" - tette hozzá.

Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy a tavalyi fekete évben a gazdaság "mesterhármast" ért el: megdőlt a foglalkoztatottság, a beruházások és az export rekordja is. Utóbbival összefüggésben közölte, hogy a kivitel értéke 142 milliárd euró volt, ami a 33. hely a globális rangsorban, miközben Magyarország a lakosságszámot tekintve a 95. Ráadásul ez az évi 19 százalékos bővülés olyan környezetben jött létre, amikor a világkereskedelem csak 2,7 százalékkal nőtt. Kiemelte, hogy 2010 óta megduplázódott a magyar exportteljesítmény.

Üdvözölte, hogy a jelek szerint a lendület idén sem törik meg, miután a legfrissebb adatok szerint a magyar gazdaság exportteljesítménye még soha nem volt olyan magas az év első négy hónapjában, mint 2023-ban, ez meghaladta az 50 milliárd eurót, ami 12 százalékos növekedés a tavalyi rekordév számaihoz képest.

"Köszönöm szépen a kollégáimnak az együttműködést, azt a sok munkát, amellyel hozzájárultak ezen kiváló eredményekhez. Pontosan tudjuk, hogy ezek az eredmények nem csak úgy maguktól lesznek, nem csak úgy idepottyannak, ezekért sokat kell dolgozni"

- mondta.

Elmondta, célként tűzték ki, hogy 2018-hoz képest 2030-ra 50 százalékkal emeljék a nemzetközi piacokon versenyképes, hazai tulajdonú cégek számát, ezért összegyűjtötték azokat, amelyek egyfajta zászlóshajó feladatot tudnak betölteni, ez lett a Kiemelt Exportőr Partnerségi Program (KEPP).

Aláhúzta: a külképviseletek továbbra is minden létező támogatást megadnak azoknak a vállalatoknak, amelyek az adott ország piacán képesek versenyképes termékekkel, szolgáltatásokkal megjelenni, ami különösen fontos napjainkban, amikor a világgazdaság vártnál lassabb bővülése miatt még élesebb lett a verseny.

A 2019-ben elindult, anyagi támogatást nem tartalmazó KEPP-hez eddig negyvenhat cég csatlakozott, miután reggel aláírták a megállapodást a H2O Konzorciummal, a HWTC Hungarian Water Technology Corporation Kft.-vel, a Marton Genetics cégcsoporttal, a Pureco-Tradeland Kft.-vel, a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt.-vel és a Renner Kereskedelmi-Szolgáltató Bt.-vel.

A frissen csatlakozott hat társaság olyan, a világgazdaság szempontjából meghatározó, az emberiség égető problémáira válaszokat kereső iparágakat képvisel, amelyekben a hazai technológia a globális élvonalban van: ez a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság és az elektromos autóipar - tájékoztatott Szijjártó Péter.