Orbán Viktor: Az Egyesült Államok a barátunk és fontos szövetségesünk, de kormányuk a háború legfőbb támogatója

Nem Magyarországgal szembeni szankciókról van szó, mert 34 magánszemély szerepel a listán, de mindössze csak egyetlen magyar

– hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A kormányfő ezzel reagált David Pressman budapesti amerikai nagykövet bejelentésére, amely szerint szankcionálnak több magánszemélyt, köztük a Nemzetközi Beruházási Bank egyik magyar alelnökét is. 

A kormányfő szerint a Nemzetközi Beruházási Banknak nagy szerepe lett volna az európai fejlesztésben, azonban a háború óta a lehetőségei szűkültek, a mostani szankciókkal pedig teljesen értelmetlenné vált Magyarország részvétele a bankban.

Az amerikaiakkal jó viszonyunk van, életünkben egyszer üzentünk nekik hadat, a második világháborúban, de ez nem volt egy sikeres diplomáciai akció – idézte fel a műsorvezető kérdésére Orbán Viktor. A miniszterelnök tisztázta: az USA a barátunk és fontos szövetségesünk. A kormányfő szerint vannak közös pontok a két ország filozófiájában, mi is azt gondoljuk, hogy szabadság és piacgazdaság kell ahhoz, hogy jól éljünk, emellett az Egyesült Államok is egy keresztény ország. 

A gazdasági együttműködést a két ország között Orbán Viktor úgy értékelte, sosem voltak még ilyen intenzívek a kapcsolatok a két ország között. Orbán Viktor szerint jelenleg Amerika igencsak megosztott: ha demokrata elnök van, akkor a magyarok dolga nehezebb, a republikánus vezetéssel pedig rendszerint jobb viszony alakul ki.

Amerikában tipikusan politikai kinevezettek a nagykövetek, de ebbe nem tudunk beleszólni. Tudomásul kell vennünk, hogy a nagykövet az Egyesült Államok véleményét visszhangozza

– jelezte a kormányfő.

Mint mondta, 

vannak filozófiai különbségek, de a legfontosabb aktuális különbség Magyarország és az Egyesült Államok között a háború kérdése. Ezt a véleménykülönbséget a magyar–amerikai kapcsolatoknak ki kell bírniuk

– szögezte le a kormányfő. 

„Joggal várjuk el az Egyesült Államoktól, hogy elfogadja Magyarország speciális helyzetét, ám továbbra sem adták fel, hogy belepréseljék hazánkat a háborúba” – jegyezte meg Orbán Viktor, majd leszögezte: nem fogunk fegyvert szállítani.

Az amerikai plakátkampányról szólva úgy fogalmazott: nem szokványos eszköz, és megkésettnek érzi, mert a magyarok egyszer már hazaküldték a ruszkikat. Ő maga is eléggé jól emlékszik arra, hogyan történt ez.

A beszélgetést itt nézheti meg:

Orbán Viktor szerint volt esély arra, hogy politikai konszenzust teremtsenek a békepárti elköteleződés mellett, de a baloldal háborúpártiságról tett tanúságot, amikor nem szavazta meg a kormánypártok békepárti javaslatát. A miniszterelnök reménykedik abban, hogy a jövőben változik a helyzet, és a társadalmi konszenzus mellett a politikai paletta is egységesebb lesz a háború kérdésében.

A miniszterelnök beszélt arról is: egyre borúsabban látja a háború eszkalációjának lehetőségét.

– Minden alkalommal egyre romlik a helyzet – állapította meg, majd emlékeztetett, hogy elértük a nukleáris fegyverek határvonalát, ha pedig világháború lesz, az atomháború lesz.

Arra, hogy megelőzhető-e, hogy globális válságspirálba kerüljünk, a kormányfő úgy reagált: ha a világ vezetői észnél vannak, akkor a világ jobb állapotba kerülhetne, mint amilyenben most van.

Orbán Viktor szerint ebből a szempontból a francia elnök kínai látogatása lehet előremutató. 

„Mi is azt gondoljuk, hogy a világban barátokat kell gyűjteni, nem ellenségeket” –  jelezte a kormányfő. Emmanuel Macron Európa stratégiai önállóságáról tett kijelentését a magyar miniszterelnök üdvözölte, szerinte a kontinens képes lenne a saját érdekei mentén politizálni, a történelme alapján.

Ha Európa érdekei nem esnek egybe az amerikai érdekekkel, akkor ezt ki kell fejezni

– mutatott rá.

Orbán Viktor Macron elnököt tiszteletre méltó embernek nevezte, aki szerinte jelenleg az egyetlen európai vezető, aki képes történelmi távlatokban gondolkozni. Mint mondta, Európa jövőjéről mást gondolnak. Míg a magyar kormánypártok keresztény reneszánszban reménykednek, addig a francia elnök liberális Európát építene, de ez legalább egy értelmezhető jövőkép. A miniszterelnök szerint a pitiáner, egymást lökdöső, szankcionálgató politika helyett az ilyen hosszú távú gondolkodás segítene a jelenleg szenvedő európai kontinensen.

Ukrajna egy gazdaságilag nem létező ország, az a kérdés, hogy mi fenntartjuk-e

– jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor helyzetértékelése szerint

amint az Egyesült Államok és az Európai Unió úgy dönt, hogy nem finanszírozza tovább az ukrán állam működését, akkor egyből véget ér a háború. Jelenleg még nem ez a helyzet, az európai közös költségvetésen keresztül a magyar adófizetők is támogatják Ukrajnát. Ezért esik rosszul, hogy a magyar kisebbséget ma is üldözik Ukrajnában.

„Mi fizetjük az ukrán nyugdíjakat, fizetéseket, tartjuk fönn az államigazgatásukat, az egészségügyi ellátásukat” – jelezte Orbán Viktor, aki szerint egyértelmű, hogy ez az állapot hosszú távon nem tartható fenn.

A magyarországi gazdasági kérdésekre térve a kormányfő rögzítette: ami eddig történt inflációügyben, az kevés ahhoz, hogy kivezessék az árstopokat. Mint mondta, sok üzletben érzékelhető árcsökkenés, ám az még csak kevés csoportra terjed ki. „Biztató ez a néhány százalékos inflációcsökkenés, ám ez még kevés” – vélekedett Orbán Viktor.