Hatalmas bírósági reform következik
Újabb engedményeket tett a magyar kormány az Európai Bizottság felé, és alapos reformot hajt végre a magyar bírósági rendszerben - írta meg a Politico. A brüsszeli laphoz olyan dokumentumok jutottak el, amelyben a magyar kormány Európai Bizottság kérésére vállalja a bíróság megreformálását.
A kormány azt írta, hogy megerősíti az Országos Bírói Tanácsot (OBT), amely eddig is független volt a kormánytól. Az OBT ugyanis az egész bírósági igazgatási rendszerben az egyetlen olyan közjogi szervezet, amelyet maguk a bírák - demokratikus szabályok alapján - választanak meg.
MEGKÉRDŐJELEZŐDÖTT AZ OBT FÜGGETLENSÉGE
Ez az a szervezet, amely miatt az utóbbi hetekben „állt a bál”, miután az új amerikai elnök, David Pressman egy Twitter posztban jelezte, hogy találkozott az OBT két tagjával. A diplomáciában meglepő találkozó után többen jelezték, hogy Vasvári Csaba, (aki az OBT szóvivője), és Matusik Tamás (ő a nemzetközi kapcsolatokért felelős tagja a tanácsnak) látogatása kétségessé tette a tanács függetlenségét.
BŐVÜL A JOGKÖRE AZ OBT-NEK
Az Európa Tanács úgy véli, hogy az OBT eddig a gyakorlatban nem tudta kellő mértékben felügyelni a bíróságok működését. Éppen ezért kap most a tanács az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke felett is ellenőrzési jogkört, egyben azt a jogot is megkapják, hogy az OBH tagjelöltjeit is véleményezhetik.
A Politico úgy tudja, hogy a kormány garanciát vállalt arra, hogy tiszteletben tartja az OBT függetlenségét, megnöveli a költségvetését, és kikéri a véleményét minden olyan törvényi átalakításnál, amely a bíróságokat érinti. Az OBT a jövőben ilyen törvénymódosításokat is javasolhat a kormánynak.
VÁLTOZÁSOK LESZNEK A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGNÁL IS
Nagy változások várhatóak a Kúriánál is. Az OBT arra is jogkört kap, hogy véleményezze azoknak az alkalmasságát, akiket a kormány a Kúria tagjaivá jelöl, továbbá ígéretet tettek arra, hogy tiszteletben tartják a Kúria függetlenségét, és a bíráknak lehetőséget adnak arra, hogy hivatalos úton az Európai Unió Bíróságához forduljanak bizonyos, az európai jogot érintő kérdésekben.
A kormány vállalásai között ott van az is, hogy minden kormányszervet megfoszt attól a jogkörtől, hogy megtámadják az Alkotmánybíróság jogerős ítéleteit.
Ez a gyakorlatban alig alkalmazott szabályázás volt, tavaly éppen a Brüsszel szemét rendkívül csípő nemátalakítós népszavazásnál volt erre példa.
A kormány vállalta, hogy az ügyben illetékes civil szervezetekkel is tárgyal ezekről a változtatásokról, és azt ígérték, hogy 2023 első negyedévében mindez törvényerőre emelkedik.
