Április 11-e a Költészet Napja és József Attila születésének napja is. Emellett azonban - eltekintve az idei országgyűlési választások első fordulójától - számos nevezetes esemény is kötődik e naphoz. A már említett József Attila születésének évfordulója mellett egy szomorú és egy dicsőséges emlékű eseményt emeltünk ki az április 11-i történések hosszú sorából: a muhi csatát és az első magyar olimpiai elsőséget.
1241-ben ezen a napon kezdődött a muhi csata, a magyar történelem egyik jelentős csatája, egyben a tatárjárás legemlékezetesebb összecsapása. Miután a magyar hadsereg legnagyobb része összegyűlt, IV. Béla király Ugrin érsek ösztönzésére elhagyta Pestet és a tatárok ellen indult. E hírre Batu kán magához rendelte portyázó csapatait, és a magyar hadsereg előtt lassan visszavonuló tatárhadat a Sajó bal partján, a Sajó, Hernád és Takta által képezett szögletben központosította. Vele szemben, a Sajó jobb partján elterülő Muhi pusztán ütött tábort a magyar hadsereg. Béla hadában voltak nehézpáncélos lovasok mellett könnyű lovasok (részben besenyők), templomos vitézek, sőt szerbek is. Hogy a rendkívül mozgékony ellenség meg ne lephesse, Béla a magyar csapatokat egy tömegben csoportosította. Sátor sátor mellett állt, az egész tábort szekérvár vette körül aránylag kis térre szorítva, emiatt a magyar hadsereg a döntő pillanatban nem volt képes kifejlődni, harcrendbe állni. A mongol vezérek látva, hogy a magyarok csak védelemre gondolnak, támadólag léptek fel. Április 11-én éjjel megtámadták a hidat, s a megáradt Sajón a tábortól nem messze gázlót találva megtették az előkészületeket a magyar tábor körülkerítésére. Rendes ütközetről szó sem lehetett, csak kisebb fegyelmezett csapatok próbálhatták meg a táborból kirohanva áttörni vagy visszaszorítani a tatárok gyűrűjét. 1896. április 11-én szerezte meg a magyar olimpiai sport első aranyérmét Hajós Alfréd (Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.) magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró. A Magyar Úszó Egyesület (MÚE) tagjaként volt egyesületi sportember. Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon Athénban, az első újkori olimpiai játékokon a 11 fokos tengervízben megrendezett versenyen megnyerte mind a 100 méteres (1:22.2) – vízből indulva –, mind pedig az 1200 méteres (18:22) – hajóról a partra úszva – gyorsúszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai aranyérmét. (Valójában ezüstöket, hisz az első olimpián a győztes kapott ezüst érmet, a második pedig bronzot.) Hajós egyébként nem hivatalos Európa-bajnok, 1895-ben 100 méter gyorson, örökös magyar bajnok is volt. A sportsajtó csak a „magyar delfin”-ként emlegette. Az úszás mellett labdarúgásban is jeleskedett, tagja volt a gyerekcipőben járó magyar labdarúgás akkori élcsapatának, a BTC-nek, volt válogatott labdarúgó, (modern kifejezéssel élve) szövetségi kapitány, illetve játékvezető is. Sporteredményei mellett legalább ennyire említésre méltó mérnöki tevékenysége. Hajós Alfréd munkája többek között a debreceni Aranybika szálló, az Újpesti TE megyeri úti stadionja, a margit-szigeti, ma már az ő nevét viselő Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, valamint a 2009-ben lebontott Ligetfürdő, a Szegedi Úszóegyesület Uszodája. 1905-ben e napon született József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) huszadik századi magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. A gyermek József Attila csupán három éves volt, amikor az apa elhagyta a háromgyermekes családot. Fontos tényező volt életében, hogy Attila hun vezérről szóló olvasmányokat talált. Ez természetesen felkeltette érdeklődését az irodalom iránt, hisz ezek a legendák újra megerősítették identitástudatát. Pesten továbbra is a Ferencvárosban éltek, gyakran költözködtek egyik bérletből a másikba. József Attila már gyermekkorában kemény fizikai munkát is vállalt, hogy a család szegénysége enyhüljön. Egyik nyáron költeményeit elolvastatta a Szegeden élő Juhász Gyulával, aki felismerve József Attila költői tehetségét, melléállt. Költői pályája 1922-ben, 17 évesen kezdődött igazán, amikor Juhász Gyula biztatásával megjelent az első verseskötete, a Szépség koldusa, amelyet Szegeden adtak ki Juhász előszavával. Verseit megjelentették a helyi lapok, illetve a Nyugat is. 1924-ben kezdte a tanulmányait a Szegedi Egyetem magyar–francia szakán. Szegeden jelent meg második kötete, a Nem én kiáltok. Horger Antal professzor eltanácsolta őt az egyetemről a Tiszta szívvel című verse miatt. Életműve zárt egészet alkot: teljes emberi magatartást, egységes, befejezett életutat fejez ki klasszikussá érlelt művészi technikával, nemegyszer a legmagasabb szinten. Ezáltal foglal helyet nemcsak a magyar, hanem a világirodalomnak is a nagyjai közt.
