Útirányjelző: csak a betlehemi csillagot kellett követni…

A legendabéli háromkirályok ez idő tájt már úton lehetnek. Igyekeznek, mert 24-én estidőre meg kell érkezniük Betlehem-Efratába. Akkor, ott a jövendölés szerint megszületik a Megváltó.

A nép költötte háromkirályok elnevezés egyébként nem valós. Nem királyok voltak, a Biblia napkeleti bölcseket említ. De hogy pontosan kik és honnét jöttek, afelől a Katolikus Lexikon se tesz bizonyosságot: „Eldöntetlen, hogy perzsa papok voltak-e, vagy babilóniai csillagászok (görög-latin kifejezéssel káldeusok, mágusok). Hazájuk lehetett Arábia, Mezopotámia, Babilónia vagy Perzsia. Abból kiindulva, hogy a magukkal hozott ajándékok Arábia termékei, föltehető, hogy oda valók voltak.”

Legendájuk szerint a betlehemi csillag néven ismert jelenség mutatta nekik az utat: ez az égi tünemény a Naprendszer két óriása, a Jupiter és a Szaturnusz együttállásakor jön létre. Négy évszázaddal ezelőtt a zseniális csillagász, Johannes Kepler a bolygómozgás-képlet megalkotása során – lásd: Kepler-törvény – azt is kimutatta, hogy Jézus születésekor is ez a jelenség valósulhatott meg. Századokkal később egy jezsuita tudós, Teres Ágoston állította föl teóriáját, hogy a perzsa papi kaszt tagjai, a mágusok képesek voltak kiszámolni ennek idejét, s ezért indultak el a születendő Messiás köszöntésére. Hogy mindez miként volt, arról Máté evangéliuma a lényeget elmondja, a már soha meg nem ismerhető részleteket viszont az ősi legendavilág rejti.

A nagyon ritka betlehemicsillag-jelenség éppen két éve volt látható. Előtte utoljára nagyon rég, nyolc évszázaddal korábban, 1226 tavaszán jelent meg. A következőre viszont nem kell századokat várni, csak pár évtizedet, s a most még igen fiatalok láthatják meg: 2080. március 15-én következik be.