Szeged történetét bemutató fotók kerülhetnek elő hamarosan

Mondhatni úgy is, hogy ez egy életmű lesz az életműben.

Tóth István muzeológus 1982 óta  tagja a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak, és hamarosan a neves szegedi fotográfusnak, Auer Lajosnak a fotográfiáiból készít egy kötetet, amiket saját elmondása szerint azóta gyűjt és kutat, amióta a múzeumban elkezdte a munkáját.

Tóth István lapunknak olyan érdekes információkat osztott meg az Auerek életéről – mert nem csak Lajos fotózott, hanem az egész családnak volt valami köze a fotografáláshoz – mint például, hogy Lajosnak lehetősége volt Rákosit fényképezni a szegedi börtönben, de azt is megtudtuk, hogy általában milyen mesterségek kellettek ahhoz, ha valaki jó fotográfus szeretett volna lenni.

A muzeológus elárulta azt is, hogy Auer Lajos azon felül, hogy műtermi fotográfiákat készített, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megörökítse az egész városban folyó építkezéseket, utcaképi változásokat, a klinikák, vagy éppen az akkori bérlakások építését.

Mekkora gyűjtemény  az Auer hagyaték?

Most már több ezer Auer pozitív és negatív képünk van. Az Auer hagyaték jelentős része Budapestre került, mintegy 8 és félezer fotóval. Tudjuk, hogy hol van, de az illetékes valamiért nem bízott bennünk, látatlanba viszont nem tudunk vásárolni, mert közpénzből gazdálkodunk. Nekünk meg kell nézni, hogy mit veszünk, pontosan át kell számolni, mert az adóforintokból fizetjük ki, ezért ha nem bízik bennünk, akkor sajnos nem jön létre az üzlet. Ez azt mutatja, hogy nem lesz nálunk a teljes anyag. Mi az Auer hagyatékot azonban teljesnek tudjuk abból a szempontból, amelyek jól megvilágítják az ő munkásságát, és azok nálunk megvannak.

Hogyan folyt a gyűjtés?

Egyrészt folyamatosan gyűjtöttük az emberektől a pozitív képeket. Ezek főleg kabinetképek és családképek, de ugyanúgy a levéltárból, könyvtárból folyamatosan tudtunk másolni, a Szeged városában történt építkezéseket megörökítő fotográfiákat.

Utcakép változások, közművesítések, felújítások. Minden nagyobb műveletnél ott volt és készített fényképeket, de ő alapvetően nem fotoriporter volt

-emelte ki Tóth István.

Auer Lajos már tudott korábban is fotografálni, mert a családjáé volt a Hungária fényírda Az édesapja órás volt. Később a család közösen döntött arról, hogy egy fotó műtermet hoztak létre. Lajosék hárman voltak testvérek, György gyógyszerész volt, Jenő pedig gyógyszerész végzettségű, de fotografált, és volt Lajos, aki fotográfus volt. Tóth István elmondta, hogy Jenő Ligetire változtatta a vezetéknevét, és egy kicsit bohémabb típusú ember volt. Egy családi levélben György - amikor a testvérek vagyoni dolgait firtatja - leírta édesanyjának, hogy az anyja Jenőnek és Lajosnak a hobbijára nagyon sok pénzt adott. Ebből az következtethető ki, hogy György nem tekintette jövedelmező foglalkozásnak a fotografálást.

Jenő, mivel bohém volt, el is tűnt a családból. Az Auer hagyatékban is főleg György és Lajos fényképei voltak, és azok közül is főleg Lajosé. Jenő, mondhatni,  a család feketebáránya volt.

-tette hozzá a muzeológus.

És valóban csak hobbi volt akkoriban a fotografálás?

Nem. Lajos rácáfolt arra, hogy ne csak hobbi legyen. A családnak volt több műterme. Az egyik az Oskola utcában, a másik a Kölcsey utcában. 1925-ig tartották fent ezt, utána Lajos kivásárolta magát, és maga vitte tovább. Pont azért, mert ő komolyan gondolta. Folytatta a műtermi fotózást, de tudta, hogy a városban élő fotográfusok bősége miatt nem biztos hogy jövedelmező lehet, ezért vállalt megbízásokat  a város részéről, dokumentáló fotókra is.

Az Auerek és a szegedi városkép

Ekkor kezdte el megörökíteni Szeged városképét?

Mondhatni igen. El kezdte fényképezni a templomépítkezés a folyamatát, de ott volt a 20-as 30-as évek elején is, amikor a Palánkot kezdték bontani. Szinte mindent lefotózott, ami a várost érintette. Hirdette is egyébként, hogy vidékre is elmegy hívásra. Ebből lett az, hogy 1932-ben Battonyán lefotózta Verhovay Gyula felavatott síremlékét. Ő országgyűlési képviselő, keresztényszocialista antiszemita figura volt a parlamentben. Kivonult Amerikába, segélyegyleteket hozott létre, ezért az amerikaiak nagyra becsülték, visszajött, és Battonyán temették el. Az amerikaiak megtudták, hogy Verhovay szolid sírban fekszik, ezért eljöttek, és egy hatalmas bronz síremléket készítettek neki. Szeged képviselői is ott voltak, és felavatták a síremléket. Ezt ő lefotózta,

-jegyezte meg Tóth István, majd később részletezte Auer Lajos munkásságát.

A fotográfus részt vett alsóvárosi népkör ünnepségein , ahol Kószó István belügyi államtitkárt is fényképezte. Akkoriban a város úgy próbált az ínségen segíteni, hogy munkát biztosított a bérlakások építésével, és ezeket mind dokumentálta Auer Lajos. A Kossuth Lajos sugárúton, a Szentháromság utcában, a Glattfelder Gyula téren lévő épületeket akkor építették. Auer Lajosnak köszönhetően maradt meg ezeknek a dokumentációja. Az egyetemi épületek, klinikák építkezése ugyancsak az ő objektívén keresztül maradt ránk. Ez azt is mutatja, hogy Auer Lajosnak rendkívül jó kapcsolatai voltak. Jóban volt a városi tanácsnok feleségével a szintén fotográfus Bäck Mancival, de összeférhetetlenség miatt nem a feleség fotózta a város dolgait, így Auer kapta a megbízásokat.

Tóth István részletezte, hogy 1936-ban az idegenforgalmi hivatal már el kezdte kiadni a várost bemutató prospektusokat, és a szükséges képeket főleg Auer Lajos fotózta. A 13 képből 8 az övé volt.

A Dóm tér és a klinikák építkezése szenzációs anyag. Én ’83-84-ben gyűjtöttem be ezeket az anyagokat, elkezdtem olyan tasakokba helyezni őket, amelyek savmentesek, hogy ne legyen semmi bajuk. Később kiderült, hogy ezeknek a sorozatoknak, amik meg voltak nekünk pozitívban, jó része most negatívban is megvan. Mi külön leltárkönyvbe helyezzük őket: a negatívokat a negatív leltárkönyvbe, a pozitívokat pedig a pozitívba. Itt most egy dupla munka következik majd, hogy mind a két helyen egyformán be legyenek leltározva.

-részletezte Tóth István.

Az Auerek származásáról

Milyen mesterség kellett a fotografáláshoz abban az időben?

Általában véve azok lettek fotográfusok, akik gyógyszerész vagy mechanikus optikusok voltak. Az előhívásnál a gyógyszerészeti, vegyészeti ismeretek szükségesek, a fotografálásnál pedig az objektív, a fénytechnikák és a zárszerkezet ismerete. Ebben az órásságnak óriási szerepe van egyébként. Az órások a legvégén már ismétlő fegyverek zárszerkezeteivel is kísérleteztek. Például Brauswetter. Olyannyira kísérletező emberek voltak, hogy egy-egy kiálltás kapcsán császári kitüntetést kaptak a fegyverekért, vagy pedig -50 és +50 fok között hibátlan óraszerkezetekért vagy iránytűszerkezetekért.

A Brauswetterék és az Auerék rokonok voltak. Egy utcában laktak, Brauswetter János felesége Auer Anna, Auer József órásnak volt a testvére. Tehát Lajos nagynénje volt. Amikor Brauswetterek autója 1904-ben le lett fotózva, és Brauswetter Ottó a kocsiban ült, azt nem más készítette, mint Auer Jenő.

Ők tősgyökeres szegediek voltak?

Nem. Ők az 1800-as évek elején érkeznek Szegedre. Auer György kalaposként, és az ő fia Auer József, és a lánya Auer Anna. Ők Brünn (szerk. Brünn a csehországi Brno) környékékről, Dél-Morvából érkeztek. Sokan azt gondolják, hogy zsidó származásúak, pedig nem, katolikusok voltak.

Ugyanígy feltételezték a Brauswetter családra is, hogy zsidók voltak, de ők sem voltak azok. Az viszont, hogy a névmagyarosításban a zsidók voltak az élen, az tény. Ilyenek voltak például a Kotányiak, akik eredetileg Kojetánerek voltak. Az Auerek és Brauswetterek nem akartak úgy „beidomulni” a társadalomba, hogy nevet változtassanak. Attól ők magyar érzelműek voltak. Az Auerek Lajosban maradtak fent, aki 1973-ig folyamatosan fotózott. Képes volt 1948-ban ideológiai átképzésre is elmenni, amiről van egy igazolványa is, hogy elvégezte, és így megmaradhatott önálló iparosként, míg a többi fotográfus szövetkezetbe tömörült, és alapítottak egy fényképész szövetkezetet.

Meddig nyúlik vissza az Auer hagyaték?

Az Auerektől az 1890-es évek végéből vannak az első fotók, Lajostól 1910 tájékáról vannak felvételek, és ettől kezdve számoljuk a Lajost. 1925-ig Auer Fivérek, aztán Auer Lajos, és később különböző változatai voltak a cégneveknek, de a műtermek helyszíneit is változtatták, a végén a Somogyi utcában volt az utolsó műterem, a szőlőfürt borozó felett.

Ha jól tudom Auer Lajosnak ismert leszármazottjai vannak…

Auer Lajosnak egy lánya volt, Auer Matild, és két unokája, Boncz István pszichiáter doktor, Boncz Géza pedig humorista, mindkettő országosan ismert volt saját szakmájában A lányától is gyűjtöttem be anyagokat még a 80-as években.

Tőle tudom, hogy Auer Lajos fényképezte a kommunista büntetőpereket a bíróságon, például Rákosit is fényképezhette a szegedi börtönben, de nem találtam meg, valószínű abban a részben van, ami elkerült Pestre

-részletezte Tóth István.

Életmű az életműben

Most hogy így átbeszéltük az Auerek életét, mi a helyzet a könyvvel?

Azt lehet mondani, hogy több ezres az Auer gyűjtemény fényképanyaga. Remélhetőleg őszre összeáll egy könyv ebből. 600-700 darab kép fér be egy kötetbe, így nagyjából kétszáz-háromszáz oldalas lesz. Pontos képaláírással, számozással úgy, hogy a kötet végén a számokat feloldjuk teljes adatolással, mikor készült, ki építette az adott épületet, stb.

Ez a város történetét mutatja be.

Az Auer Lajos köztiszteletben állt a neves polgárok sorában is. Például Telbisz bankigazgatóval is jóban volt, és az ő lakását is lefotózta , de ugyanígy az ipartestület szabó osztályának a vezetőjének Schwartz Manó a lakását is. Auer fotói bemutatták a kor stílusát. A lakásbelsőkből megtudhatjuk az életmódot, életmódtörténeti kutatásokra is nagyon jó alapot adnak. A fotókról az is kiderül, hogy olyan házak, ahol több stílus találkozott egymással.

-emelte ki a muzeológus.

Ez lehet az ön életműve?

Így is lehet mondani. Auer életművét én is egy aktív életen át kutattam, tettem össze. Most olyan stádiumban van, hogy hála Istennek be tudjuk fejezni. Auer feladatot is adott, de mivel nem kellett kapkodni, így elhúzódott. Egyet sajnálok, hogy az unokák ezt nem olvashatják, de abban bízom, hogy Boncz István felesége és fia át tudja majd lapozni.