Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Kultúra

Üdvözlet Szegedről!

Üdvözlet Szegedről!

2020. október 25., vasárnap
Üdvözlet Szegedről!

A könyvtár kereskedelmi forgalomba került több mint 2500 darab régi szegedi és megyei képeslapot őriz - tudtuk meg Kukkonka Judit könyvtárostól.  Az 1880-as évektől találhatunk itt képeslapot, amelyek között van számos érdekes darab is. Ilyen például Király-König Péter hagyatékából előkerülő 45 darabos zenei képeslapgyűjtemény is.

A nagyszámú saját képeslap mellett két tematikus kiadvány is megtalálható a könyvtárban. Apró Ferenc: Szegedi Képeslapok – A Képeslapok Szegedje, valamint Temesvári László magánygyűjteményét bemutató könyv is érdekes olvasmány lehet a képeslapok szerelmeseinek. Mi most ezekből válogattunk:

Az első fennmaradt szegedi képeslap. Litográfia. Endrényi Imre adta ki 1896-ban. Ernst Hafen órásmesternek címezték Németországba. 1896. augusztus 12-én adták postára Szegeden. (dr. Ferenczy Lajos gyűjteménye)

A képeslapok első példányai grafikákról, litográfiákról készültek, kezdetben fekete-fehérben, majd színesben. 1865-ös németországi postakonferencián Heinrich Stephan a német birodalmi posták főpostamestere vetette fel az ötletet, hogy szükség lenne  egy boríték nagyságú, de boríték nélküli levélre, ami rányomtatott bélyeggel rendelkezik. A javaslat ekkor még elbukott, mondván sérti a levéltitok biztosítását. Azonban néhány évvel később már pozitív megítélést kapott és a világon elsőként 1869. október 1-én forgalomba került az osztrák–magyar postaigazgatóság által kiadott levelezőlap, amelynek jobb felső sarkába nyomtatott sárga színű, a közös uralkodó, Ferenc József képmását ábrázoló 2 krajcáros bélyeg volt.

Az első imaház (1804), majd az első zsinagóga (1843) is kicsinek bizonyult, ezért a hitközség új templom építésébe fogott. A pályázatot Baumhorn Lipót nyerte (1899). A belső díszítés szimbólumrendszere Löw Immánuel főrabbi elgondolása alapján készült. A zsinagógát 1903. május 19-én szentelték fel.
A főreáltanodát Skalnitzky Antal tervezte, a szegedi Arleth Ferenc építette. A tanítás 1873 októberében kezdődött, igaz víz és gáz még nem volt az épületben. A víz napjaiban kétezren menekedtek a falai között. Az épületet 1894-től az ítelőtábla, majd 1921-től a Kolozsvárról Szegedre helyezett egyetem kapta meg. József Attila itt hallgatta a bölcsészeti tudományokat.
Amikor az első gőzös bepöfögött Szegedre (1854), az indóház a mai rendezőpályaudvar helyén állt. Az utasokat a feneketlen sárban Molnár Antal nyerges bérkocsijai zötykölték be a városba. Az új pályaházat 1859. augusztus 22-én adták át. A 845 m2 nagyságú épület Hoffer Károly szegedi építész nevéhez kötődik. E pályaház helyére épült 1902-ben a kétszer nagyobb állomás. Tervezője Pfaff Ferenc MÁV-felügyelő volt, építőmestere Robelly Aladár. Az első érkező vonat a 4413. sz- karlovai, míg az első induló vonat a 703. sz. pesti volt, amely Temesvárról érkezett.
Az újjáépítés királyi bizottsága nemzetközi pályázatot írt ki 1880-ban az állandó közúti hídra. Csak azok vehettek részt, akik a híd megépítését is vállalták 1883. május 1-jére. Így Feketeházy János államvasúti mérnök arra kényszerült, hogy pályaművét ismert és tőkeerős építő vállalkozásnak adja el. Az ő tervével nyerte meg a francia Gustav Eiffel cége a pályázatot.
A közúti híd szegedi hídfőjében volt kedden és péntek délután a makai piac. A Maroson – főleg kofahajókon – érkező eladók itt kezdtek árulni, majd a szerda–szombati hetipiacon folytatták. A makai piac 1950-ig működött.
A fölsővárosi asszonyok egy kemencebél kenyeret sütöttek és hajnalban már a kenyérpiacon árulták. Piacuk a Széchenyi tér, majd házakkal való kettéválasztása után a Klauzál tér keleti részén volt.
A Szent István téri, a világ akkori legmagasabb víztornyát Zielinski Szilárd, a műegyetem tanára, hazánk első műszaki doktora tervezte. Az 54,9 méter magas épületet a Freund Henrik és Fiai cég építette fel.
Az első gőzőshajó, a Duna 1833-ban kötött ki Szegeden: a Duna a Tiszán – írta Móra. A legnagyobb magyart Széchenyi Istvánt hozta, aki a vízi közlekedés jövőjét mutatta meg a szegedi cíviseknek. De hosszú évtizedeknek kellett eltelnie, hogy a fahajók átadják helyüket a vashajóknak és az uszályoknak. A gőzhajó elterjedésével együtt járt a vízi személyszállítás növekedése is.
A szegedi éjszakai élet is kedvelt témája volt a hajdani képeslapoknak.
A vízre nem csak úszóházakat, hanem ilyen egyszerű kiülő mólót is építettek. Háttérben a Bertalan-emlékmű. Bertalan Lajos a Tisza szabályozását vezető mérnök volt. A városképet évtizedekig meghatározó vasbeton oszlopot tisztelői 1903-ban emeltették. Sajnos az új közúti híd építésének útjába esett, elsőre még lerobbantani sem sikerült, csak megdőlt.
1920. október 10-én hajnali 12.10-kor íródott e képeslap Eötvös Vilmuska úrleánynak, valószínűleg egy átmulatott éjszaka után.

Forrás: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged
Apró Ferenc: Szegedi Képeslapok – A Képeslapok Szegedje
Temesvári László magánygyűjteménye
Petercsák Tivadar: Az első képes levelezőlapok

képeslap szegedi városkép Szeged anno

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo