Helló Ugar: fröccsből fesztivál a pusztában

Az Anna and the Barbies zenekar táborának indult, majd folyamatosan bővült, idén pedig már 12 helyszínen több ezer embert várnak Ópusztaszerre, a Helló Ugar fesztiválra. Pásztor Anna, az együttes énekesnője és a fesztivál ötletgazdája először a helyszínt találta meg az eleinte csak szűk körűre tervezett rajongói tábornak.

– Évente látogattam Ópusztaszerre a családomhoz, és egyszer apukám mondta, hogy nézd, vettem egy új jurtát és milyen szépen lehet benne a lovakat futtatni. Éppen átsütött benne a délutáni nap, fáradt narancssárga volt az egész, felül a felhők látszódtak. Rögtön megkérdeztem, hogy hányan férnek be ide és már akkor egy koncerten kezdtem gondolkodni – mesélte a kezdetekről. Nem sokat kellett várni erre, a zenekarnak is tetszett az ötlet, így megszervezték az első tábort, akkor még csak rajongóknak. Egyáltalán nem álmodtak nagyobb fesztiválról, amit az is jól mutat, hogy Annáék a zene mellett kikapcsolódni és lazítani mentek Ópusztaszerre nyolc évvel ezelőtt.

– Azt terveztük, hogy lemegyünk négy napra és fröccsözünk, zenélünk, jól érezzük magunkat. Viszont attól az 50 embertől, akik ott voltak velünk, olyan visszajelzéseket kaptunk, amire nem is számítottam. Hetekig küldték vissza az esszéket, verseket, rajzokat, nem túlzás, hogy megihlette őket a helyszín. Sokan akkor találkoztak először a pusztával, soha nem sütöttek szalonnát, nem láttak tücsköt, bogarat. Akkor sokan azt kérték, hogy legyen még egy összejövetel ott azon a nyáron, vagy legalább a következő évben találkozzunk újra. A következő évben már háromszor annyian érkeztek Ópusztaszerre. Nem csak a rajongók körében ment híre a tábornak, a sajtó is érdeklődött és a szakmában is egyre többen keresték Annát, hogy szívesen csatlakoznának az „összejövetelhez”. – A Supernem frontembere, Papp Szabi kérdezte meg, hogy nem lehet-e ott játszani esetleg. Elmentünk a helyszínre velük és fröccsöztünk, majd jöttek ők is. Évről évre bővültünk és házibuliból egyszer csak egy ezerfős eseménnyé nőtte ki magát a tábor. Ezzel együtt a biztonság miatt már komolyabb előírásokat is be kellett tartatnunk, és már nekem sem volt bőr az arcomon azt kérni a zenekaroktól, hogy benzinköltségért jöjjenek le játszani – legfeljebb fröccsözünk egy jót. Bár ezt soha nem kommunikáltuk, de ez tulajdonképpen egy fröccsfesztivál – tette hozzá mosolyogva.

A fesztivált idén június 24–27. között rendezik meg az ópusztaszeri Akhal Ménes területén. Szabadság, barátságos emberek, kutyák, lovak, megspékelve 8 helyszínnel, 50 fantasztikus magyar zenekarral és felszabadító, semmi máshoz nem hasonlítható hangulattal Magyarország legoxigéndúsabb zenei fesztiválján – írják a szervezők. Az eddig bejelentett fellépők névsora már most is igen rangos: a Bagossy Brothers Company, Majka és Curtis, az Anna and the Barbies mellett még közel 50 minőségi hazai kedvenc szórakoztatja majd a vendégeket.

Négy év és sok fröccsözés után dönteni kellett a folytatásról. Pásztor Anna azon gondolkodott, kiírja az esemény közösségi oldalán, hogy elmarad a tábor, amikor az Anna and the Barbies turnébuszában a zenekar menedzserétől, Hajek Lászlótól, „Főnitől” megkérdezte, hogy nem kell-e neki esetleg egy fesztivál. – Azt mondta, hogy érdekli. A lehetősége és a kapcsolatai is megvoltak ahhoz, hogy folytatni tudjuk. Két nappal később már az irodájában beszélgettünk. Amikor azt mondta, hogy érdekli a fesztivál, alig másfél hónap volt hátra az eseményig. Azt mondtam, hogy akkor lépjünk nagyot és rögtön felhívtam Kiss Tibit a Quimby zenekarból, hogy jöjjenek el, ez egy jó fesztivál és nagyon jó a fröccs is. Sikerült meggyőznöm őket. A fesztivál nem maradt el, az addiginál sokkal nagyobb színpad került a pusztába és Magyarország egyik legismertebb zenekara játszott ott. Ez még Annát is meghatotta, könnyes szemmel nézte a koncertet. De nem csak az ötletgazdát nyűgözte le, ami ott történt. – A Quimby tagjai úgy jöttek le a színpadról, hogy nem hitték el, amit átéltek. Emlékszem, hogy a menedzserük jóval a koncert után szólt, hogy nem találja a zenekar tagjait, végül lepkehálóval kellett összeszedni őket. Azt mondták, hogy ennyire emberi és zenészbarát fesztiválon még nem jártak.

Évről évre léptek előre és egyre ismertebb lett a Helló Ugar fesztivál. Bár a terület korlátlan, jelenleg nagyon kis részét használják csak, így a házibuliból kinőtt fesztivál őrzi a családias hangulatot. De nem is feltétlenül egy gigantikus esemény megrendezése a cél. Anyagilag is nehezen lehetne ezt megugrani és a fesztivál szervezői is többnyire szabadidejükben szervezik azt – idén már nyolcadszor. – Talán ha az egyötvened részét használjuk a területnek. Hogy meddig közösségi fesztivál és meddig bájos? Sajnos vagy szerencsére ez még jó ideig az lesz, messze nem vagyunk a tízezres rendezvénytől. Helyileg korlátlan a terület. Most úgy néz ki a fesztivál, hogy egy kis részen vagyunk mi a közönséggel és a zenészekkel, és ameddig a szem ellát ott van a puszta. Néha hetven ló vonul a távolban, de olyan messze vannak, hogy picikék, mint egy hangyaraj. Háborítatlan béke van, ameddig a szem ellát.

A fesztivál helyszínére mikrofalvak települnek, ahol különböző művészeti ágak alkotói táborként valósítsanak meg workshopokat az irodalom, a cirkuszművészet, a tánc vagy a színészet területén. Emellett bejárhatók a környék különleges látványosságai: a Feszty-körkép, a Csillagösvény Útvesztő Öko-élménypark és a Bányató. Az Ugar régóta büszkén hirdeti offline filozófiáját, amellyel négy napra kiszakadhatunk a mindennapok digitális hajtásából, miközben 100%-osan tiszta zenét hallgathatunk. Néhány éve bevezették a „no selfie” zónát és a telefonparkolót is, ahová akár egész napra megőrzőbe adható a mobil, hogy ténylegesen beleszakadjunk a nyári fesztiválélménybe, és kicsit lecsatlakozzunk az online hajtásról.