Mi lakjuk, a turisták csodálják Szegedet

A Szegeden láttalak Facebook-csoportban már mindenkit kifiguráznak, aki a Dómról tesz közzé fotót, viszont a turisták imádják Magyarország negyedik legnagyobb templomát, mely a Belvárosi hídon sétálva meghatározza a szegedi oldal látképét. Monostori András idegenvezető szerint azonban rengeteg rejtett kincse van a napfény városának, amik mellett minden nap elsétálunk, viszont nem lehet mellettük szó nélkül elmenni.

Róma a nem egy hetes város tankönyvi példája. Az ott lakók felbecsülhetetlen kulturális értékű épületek és műalkotások között alakították ki életterüket – ami számukra csak egy lakóház, az lehet, hogy egy turistának elég érdekes ahhoz, hogy fényképen megörökítsék. Szegeden is rengeteg ilyen van, a belvárosi palotáktól kezdve a lépcsőházakig. Ilyen például a szecessziós Gróf-palota a Tisza Lajos körúton, vagy a Deutsch-palota a Dózsa utcában: Szeged turisztikáját a szecesszió és az 1879-es nagy árvíz városképre gyakorolt hatása dominálja – Móra Ferenc palotás városnak is becézte Szegedet.

Gazdag irodalmi hagyaték

Az író, muzeológus ráadásul a város történetének egyik legmeghatározóbb alakja – véli Monostori András idegenvezető. Irodalmi zugokkal Tiszát lehetne rekeszteni, már akkor is, ha csak Móra Ferenc hagyatékát vesszük figyelembe: a múzeum névadójának három lakása volt a városban, ezek közül a Boldogasszony sugárút 15. cím alatti házon emléktáblával jelzik, hogy ott lakott. „Sokan nem tudják, hogy állítólag Dózsa György fejét is Szegedre hozták, de sosem találták meg, pedig Móra Ferenc az alsóvárost végigkutatta utána” – mondta el Monostori András.

Ha csak a Boldogasszony sugárút járdájának flaszterét bámuljuk, fel sem tűnik, hogy Móra Ferenc lakása mellett sétáltunk el. Fotó: Kovács Ferenc

„József Attila csörtéje az egyetem fura urával, Horger Antallal a Dugonics téri egyetemi épületben történt” – idézte fel az idegenvezető a rektori hivatal épületéről, mely mellett emberek ezrei sétálnak el naponta munkába menet és haza. A hányattatott sorsú költőről tematikus túrákat is vezet, de Juhász Gyula szegedi életének állomásait is megtekinthetik az érdeklődők, egy ilyen szolidan megbúvó látványosság Kassák Lajos műve a költőről elnevezett utcában. Kassák sorai követik Juhász Gyulát: „merre jársz most, álomnyájak juhásza” – áll az utolsó ház falán, ahol Juhász lakott.

„Kevesen tudják, hogy a Radnóti Gimnázium előtti szobor volt az egyetlen, ami élő embert ábrázolt”

– osztotta meg érdekességként Monostori. A költőt és az ő vállára hajtott fejjel mellette álló Gyarmati Fannit ábrázoló szobrot 2010-ben leplezték le, Fanni pedig négy évvel később, 101 évesen hunyt el. Az idegenvezető Budapest után Szeged irodalmi hagyatékát tartja a második legjelentősebbnek a magyar irodalomtörténetben.

Magyarország fővárosa: Szeged

„A zsinagógáról nagyon kevesen tudják, hogy az ország második, a világban pedig a negyedik legnagyobb zsidó templom” – fogalmazott Monostori András a nemrégiben felújított épületről. Ugyanígy jelentősnek tartja az alsóvárosi templomot, mely a Pannonhalmi Bencés Főapátság után a második legrégebbi ilyen jellegű épületegyüttese.

„Külföldre is járó kollégáimmal beszéltünk már arról, hogy kevés olyan hely van a világon, mint a dóm téri pantheon, ahol ekkora területen ennyi szobrot lehet találni”

– mondta az idegenvezető. A tér árkádjai alatt megbúvó emlékcsarnokban az alapításakor, 1930. októberében már 45 szobor állt, ezeknek a száma ma már 120 fölött van. Itt nemcsak Szeged, hanem az ország történetében jelentős alakok másai sorakoznak fel. Szeged története viszont önmagában is számottevő. „1849 júliusában egy hónapig Szeged volt az ország fővárosa, Kossuth Lajostól az utolsó hivatalnokig mindenki itt volt” – emlékeztetett az idegenvezető, akinek egyik túráján a középkortól kezdve a második világháborúig ismerhetik meg a város történetét a háborúk és világégések viszonylatában. „Most az 500-as bankjegyről mosolyog vissza az a II. Rákóczi Ferenc, aki 1704-ben egy hónapon át keményen bombázta, ostromolta a szegedi várat, ami a legnagyobb téglavárnak számított, ma már a gyulai vette át a helyét ezen a listán. Nem konkrétan a szegediekkel volt baja, hanem a császáriakkal” – részletezte. Akkor csak a Palánkot tudta elfoglalni, a vár ostroma sikertelen volt.

Juhász Gyula utolsó lakása előtt sétál egyet Kassák Lajos street artján – habár ezt még nem így hívták akkoriban. Fotó: Kovács Ferenc

„Mátyást valójában nem a Duna jegén választották királlyá, hanem Szegeden döntött arról az országgyűlés, hogy övé legyen a hatalom, de ezzel senki sem foglalkozik” – mondta Monostori. Szeged az 56-os eseményekből is kivette a részét, hiszen itt, az egyetem Bölcsészettudományi Karának nagyelőadójában, az Audmaxban alapították a Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetségét (MEFESZ). Az épület oldalán emléktáblát helyeztek el 2002. október 16-án, a BTK mögött, a TIK parkjában pedig emlékművet állítottak 2006-ban. A város legelső állandó hídja a második világháborúban megsemmisült vasúti híd volt, melynek nyomai, kövek és a korábban a Tisza fölé vezető sínpár még ma is megtalálhatók a Boszorkányszigeten. „Nem tudják, hogy ezt a párizsi Eiffel-cég tervezte, valamint betonalapozással készült, pedig ez az eljárás akkoriban még gyerekcipőben járt, ezért az elsők közt épülhetett fel így a szegedi vasúti híd” – tette hozzá az idegenvezető.

Monostori András idegenvezető tucatnyi témájú túrát vezet a városban, amik közül népszerűnek számít a Tápé történetét bemutató, valamint a Palánkban zajlott eseményeket feldolgozó túra. Több túrája külön időpontokhoz kötött, így például március 15-én, a magyar költészet napján, azaz április 11-én, valamint október 23-án is túrákat vezet. „A kezdetben 8-10-en jöttek el egy túrára, de az évek alatt már volt olyan túrám, amikor több mint hetvenen jöttek el” – számolt be. A programokról a Monostori András Idegenvezetései, azaz a MAI facebook oldalán talál információt.