Ørdøg: az ideális lemez Kőbányától Újbudáig tart

A következő lemezzel szintet kíván lépni az Ørdøg, a Superbutt egykori tagjaiból alakult bandát nem lehet beskatulyázni, kiváló magyar dalszövegeivel pedig az egész hazai metálszíntérre ráver a zenekar. Vörös András énekessel és Szűcs Péter dobossal beszélgettünk.

- Az Ørdøg a nyarat a Mastodon előzenekarként nyitotta a Barba Negra Track-ben. Milyen érzés volt a legendás banda előtt zenélni?

Szűcs Péter: - Én különösebben nem szeretem az olyan stílusú zenéket, amiket a Mastodon is játszik, én voltam a legszkeptikusabb a zenekarban a bulival kapcsolatban, és az egyik legjobb bulink volt valaha. Emberileg is nagyon kellemesen csalódtam bennük,

Brann Dailor

dobos odajött gratulálni a bulinkhoz. Nekem ez sokat számított. Kaptam öt dobbőrt is, a mai napig ott vannak a próbateremben, arra gondoltam, hogy jótékonysági akció keretein belül felajánlom valamilyen nemes célra. Vörös András: - Egy Mastodon-kaliberű zenekarnál már unalmas minden egyes alkalommal jópofizni a helyi bandákkal, mégis ők nagyon közvetlenek voltak, az pedig, hogy kiváló a zenekar, nem is kérdés. Egy ilyen koncertnél pozitívum az, hogy jók a körülmények, nagy a színpad, jó a hangosítás, ott egy nagy LED fal, amire lehet vetíteni, illetve már az, hogy a közönség végignézi, és nem fütyül le, hanem jó volt a fogadtatás, már siker, mivel sokan éveket vártak a Mastodonra.

- A nyár végére pedig új klippel jelentkezett az Ørdøg, a 100x100000 című számhoz. Hogy született a videó?

Sz.P.: - A klipet

Magyar Dániel

készítette, aki szerintem az ország egyik legtehetségesebb embere, még a Superbutt idején is gondoltam rá, hogy dolgozhatnánk vele, de végül elsikkadt a dolog. Amikor megszületett az első Ørdøg lemez, akkor a Melankólia című számra már vele készítettünk szöveges videót. Tudtuk, hogy jó, illetve könnyű vele dolgozni, és így később közösen készítettük el a Sátántangó szöveges videóját is, most pedig ezt a klipet. https://www.youtube.com/watch?v=cGyETG_4r9k V.A.: - Elég nagy tipródás kísérte a klip megszületését. Dani szabad kezet kapott, mert bíztunk benne. Amikor elküldte az első verziót, a zenekar egyik fele maga alatt volt, hogy ez így nem lesz jó. Óriási levelezés ment a videó sorsáról, végül némi színezés után megállapodtunk a végeredményben. Nyár elején kezdte el forgatni, szép időben, a többiek viszont borongós hangulatot képzeltek el, de az első verzióban viszont hét ágra sütött a nap, olyan volt, mint egy Budapest-imázsfilm, csak Tony Curtis nélkül! (nevet) Ez az egész egy kiváló példa arra, hogy milyen az élet: hosszas tipródás után végül kiválóan zárult a projekt. Amikor viszont azt gondolod, hogy valami hatalmasat fogsz durrantani, nem mindig úgy sül el, ahogy várod. Ezt inkább egy kisfilmnek gondoljuk, mint videoklipnek, mégis kapjuk rá a dicséretet, hála Istennek, innen is köszönjük Magyar Daninak.

- Nem az első kisfilm ez az Ørdøgtől, ott volt a Sömmi című videó, mellyel Cserna-Szabó András azonos című könyvét harangoztátok be. Miért döntöttetek úgy, hogy a betyár tematika felé fordultok?

V.A.: - Amikor én a Hajnali állat szövegét írtam, akkor

Cserna-Szabó András

egy másik könyvét, a Mérgezett hajtűket olvastam, és onnan van az "Istenem, hát ördög az ember" sor. Írtam neki, hogy ezt beleépítettem egy szövegbe, ő ezt nyugtázta. Utána körülbelül fél évvel szólt, hogy jön a Sömmi, és kérdezte, hogy nem akarunk-e egy számot csinálni hozzá. Elindult az ötletelés, majd arra gondoltunk, hogy ha már úgy is tőle loptam a Hajnali állat végét, akkor csinálunk belőle egy hosszabb videót. Miki (

Nagy-Miklós Péter

gitáros) kibővítette a gitártémát, a felolvasott szöveghez pedig

Vécsey Virág

készített egy szép videót. Nagy meglepetést okozott, nem hittük volna, hogy ilyen sokan megnézik majd. https://www.youtube.com/watch?v=rWz8nBAm0ZY

- Az Ørdøg kiemelkedik a hazai rockszíntérről különleges szövegvilágával, kiváló magyar szövegeivel. A Superbutt még angol nyelven működött, miért döntöttetek a váltásnál?

V.A.: - A torzítós gitáros rock-világban nem sokan vállalják fel a magyar dalszöveget, pedig szerintem ez a legnagyobb kihívás. Nem szeretem azt, amikor azt mondják, hogy azért nem írnak magyarul dalszöveget, mert csak angolul tudnak olyan jól. Ilyen nincs. Ha magyarul nem tudsz dalszöveget írni, akkor angolul se tudsz, azzal, hogy te se érted, mit írtál, nem lesz jobb. De az esetben, ha valaki nyitni akar külföldre, akkor egy funkcionális kérdés a nyelv. Ha olyanok mondják ezt, akik soha nem mentek el külföldre, akkor viszont ez csak kifogás. Meg kell próbálni, az első senkinek sem lesz jó, majd idővel összeáll. Sz.P.: - Az Ørdøg nél az induláskor kikötöttük, hogy magyar nyelvű lesz. Izgalmas dolog a kettőnégyes rockzenére magyar dalszöveget írni, mert a magyar nyelv nem kettőnégy alapú. V.A.: - Engem az zavart az angol dalszövegeknél, hogy én kitehettem a lelkemet, senki sem reagált rá, mert gyakran nem figyelnek az angol dalszövegre, a magyart pedig akkor is figyeled, ha nem akarod, mert érted. Annyi visszajelzést kaptam, mióta van az Ørdøg, amennyit azelőtt húsz év alatt sem. Évezem a szövegírást, mert lehet rajta rágódni, csiszolni rajta. Ez az angolnál is így volt, de az, hogy ismered a szavakat, az egy dolog, de szimbólumrendszert, az áthallásokat viszont nem ismered úgy, mint az anyanyelvednél. Ott van például a Vaskorona, aminek kapcsán nem kell kimondani, hogy kiről van szó. Angolul ezt nem tudod megcsinálni, mert nem ott nőttél fel, nem ismered az ilyen jellegű hátteret, ezért izgalmasabb magyar nyelven írni. Ha belegondolunk, ezt jelenti a nemzethez tartozás, ez az összetartozás, valóban érteni a magyar nyelvet, és tök jó, hogy több mint tízmillió embernek megvan a saját kultúrája, amit egymás közt jól megért. https://www.youtube.com/watch?v=JdSkJvwxk2k

- Milyen az idén megjelent második Ørdøg lemez, a Sötétanyag fogadtatása?

Sz.P.: - Vártunk legalább egy rossz kritikát, de nem jött. A Sötétanyag sokkal egységesebb lett, mint az első lemez. A Tíz fekete dalon van egy-két szám, ami szerintem kilóg. Számomra mindig az a fontos egy lemezben, hogy legyen egységes, legyen ugyanazon a szinten minden dal. A Sötétanyaggal egy lépetünk előre a Tíz fekete dalhoz képest, a következő lemezzel pedig szerintem el fogjuk érni azt, hogy minden dal ugyanolyan lesz minőségileg. A jó lemez titka az, hogy amikor az ember hallgatja, akkor ne lépjen át számokat. https://www.youtube.com/watch?v=Z-Ab_1L2QAQ&list=PLULAj3Xd09HSGjiokw2LbhIJFL5Npb7dN

- Mi a véleményetek, kislemezt vagy nagylemezt érdemes inkább kiadni?

Sz.P.: - Én nem hiszek a kislemezben, szerintem az összes zenész, illetve a zenehallgatók is nagylemezben gondolkodnak. Mindig azon megy az agyalás, hogy milyen lesz a következő lemez. Nem EP, nem három dalos kislemez. Teljes album. Ez szerintem nem fog megváltozni, maradnak a nagylemezek. Sokan adnak ki három számos EP-ket, de én azt látom, hogy az nem működik. A Down kislemezes kiadásai például megölték a zenekart. Az ideális lemezhossz 38 perc, mert Kőbányáról Újbudára annyi idő alatt lehet elérni. A Dream Theater rossz úton jár, amikor másfél órás lemezeket készít, mert nincs szükség másfél órás lemezre, arra van szükség, hogy amikor felülök a vonatra, végighallgatok egy lemezt az úton, úgy szállok le, hogy milyen jó volt ezt a nyolc vagy tíz számot meghallgatni. V.A.: - A rock műfajban, ahol tényleg hallgatják is a zenét az emberek, nem csak szembejön a rádióban, egy kislemez akkor működhet, ha van egy apropó, például filmzeneként használnak fel egy új dalt, ami ezáltal nyilvánosságra kerül a lemez előtt, akkor ki lehet adni külön. De csak ha kihozol egy-két számot, akkor azt az élményt veszed el az emberektől, hogy meghallgatnak egy teljes anyagot, amit lehet emésztgetni, sokáig hallgatni.

- Várhatunk valamilyen újdonságot mostanában a zenekartól?

Sz.P.: - Ha lenne egy napunk, hét-nyolc dalt meg tudnánk írni, annyi téma összegyűlt már. V.A.: - Hamarosan egy új szöveges videóval és új klippel is jelentkezünk, ezzel a Sötétanyagot le is zárjuk, ősszel pedig elkezdjük összerakni az új korongot. Igaza van Petinek azzal, hogy a zenét három-négy nap alatt össze tudnánk rakni, de a szövegeket megírni legalább egy hónap. Én nem tudok úgy dolgozni, hogy leülök és szöveget írok. Mindig zuhanyzás, vezetés közben jönnek az ötletek, amikor véletlenül sem tudja leírni az ember. A számírásban az a jó, hogy mindenki más szeret a zenekarban, és ha például elindul egy riff, ami nagyon Alice in Chains-hangzású, arra Selim egy teljesen más jellegű basszustémát hoz, én egy harmadik énekstílust, Miki pedig egy negyedik másik gitárriffet és mindenki mást lát benne. A végén pedig ez adja az eredetiséget, hogy nem az van, hogy mindenki imádja a Panterát vagy mást, mert akkor mindenki ugyanarra gondolna és előfordulhatna, hogy a végeredmény is pont olyan lesz. Így viszont nem lehet mondani azt, hogy az Ordog egy az egyben hasonlítana valamire. Maximum a Superbutt-ra, de az meg ugyanúgy mi voltunk! (nevet)

- Van közös kedvencetek?

Sz.P.: - Szerintem a Guns'n'roses.

V.A.: - Meg az AC/DC. De csak az igazi klasszikusok. Más nincs, amit mindannyian szeretünk. Ez azért jó, mert nehezebb beskatulyázni, bár így érvényesülni is nehezebb lenne, már ha ez izgatna minket.

- Van valamilyen különleges élmény, amely Szegedhez köt titeket?

Sz.P.: - Amikor én bekerültem a Superbutt-ba, az első hazai bulink Szegeden volt. Számomra a Tisza nagyon fontos, mivel én is a Tisza mentéről származom, nekem sokat számít minden, ami a kötődik a Tiszához. V.A.: - Szegedről az első élményem, az, hogy negyedikes gimnazista koromban Szegeden volt az országos középiskolai olaszverseny. Eljöttünk, de az egyik haverommal úgy döntöttünk, hogy inkább a helyi kocsmák világát fedezzük fel. Ennek az lett a vége, hogy az olasztanárom a negyedik év végén azt mondta, hogy kérjek bocsánatot, különben megbuktat. Én dacos tinédzserként azt gondoltam, úgyse buktathat meg. Megtette. Jött a család a ballagásra, az iskolában pedig azzal fogadták őket, hogy kár volt virágot hozni, mert nem ballag a gyerek. Én se tudtam, hogy megbuktam, mentem a ballagásra, a szüleim sehol, és otthon tudtam meg, hogy tényleg megbuktam. Az volt az első pofon, ami kellett, hogy lássam, hogy nem lehet mindent megtenni. Hosszú éveken keresztül a Piros hamburgeres volt a szegedi kiruccanások fénypontja, azonban

Lukács Laci

megnyitotta a Borracho-t, ami Szeged és a hamburger viszonyát egy szinttel megemelte.