Havas Boldogasszony a nyár közepén Szeged–Alsóvároson

A Havas Boldogasszony nagy búcsút augusztus 5-én és 6-án tartják a Szeged-alsóvárosi ferences templomban. A búcsú a dél-alföldi katolikus közösség egyik legjelentősebb ünnepe, melyet évről évre több ezer zarándok és érdeklődő keres fel.

A programsorozat szombat délután 15.30-kor a rózsafüzér társulatokért bemutatott szentmisével kezdődik, melyet

Gyulay Endre

püspök celebrál. Az este 18 órakor kezdődő szentmisében hivatásokért imádkoznak, 20 órától pedig görög katolikus liturgia kezdődik, ezt követi a keresztút imádság és szentségimádás a kolostorkertben, majd éjfélkor szentmise az elhunyt szeretteinkért. Vasárnap reggel 7 órakor szentmisét mutatnak be az édesanyai, édesapai hivatásokért, ezt követően 9 órakor szabadtéri szentmise lesz a templom előtti téren a családokért, melynek főcelebránsa

Orbán Szabolcs

, az Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója. A szentmisét ünnepi körmenet követi. 15 órától a betegek gyógyulásáért imádkoznak, majd 16 órától a betegekért, idősekért, orvosokért és ápolókért mutatnak be szentmisét. Az ünnepet 18 órakor hálaadó szentmise, újmise zárja. Havas Boldogasszony ünnepe 4. századi hagyományra nyúlik vissza. A legenda szerint egy római kereskedőnek és a feleségének megjelent a Szűzanya, és azt kérte tőlük, hogy építsenek neki templomot azon a helyen, amelyet másnap hó fog borítani. Így épült fel Róma egyik dombján a Santa Maria Maggiore–bazilika Havas Boldogasszony tiszteletére, s ennek a csodás eseménynek az emlékére született 1503-ban Szeged–Alsóvároson a ferencesek gyönyörű gótikus csarnoktemploma, szintén Havas Boldogasszony titulussal. Az augusztus eleji búcsú az évszázadok során fontos vallási ünneppé, a Szegedről elszármazott családok találkozási alkalmává vált. A búcsú napjaiban tárlatvezetéssel egybekötött kolostori séta keretében az idelátogatók megtekinthetik a kolostor egyes részeit is: a gyógynövényes kertet, a kőtárat, a kerengőt, a szerzetesi ebédlőt, az alsóvárosi ferences szerzetesek közel hatszáz éves történetét bemutató kiállítást, illetve a Mindennapi kenyerünk című étkezéstörténeti időszaki kiállítást is. A vezetés során korabeli dokumentumok segítségével bemutatják be a ma is sok embert vonzó Havas Boldogasszony búcsú múltját, a búcsújárással kapcsolatos népszokásokat.