Szoboravatással ünnepel Algyő + FOTÓK

Az algyői közösség a szoboravatással tudatosítja gyökereit, ápolja értékeit, s ezek segítségével megerősödik identitásában – fogalmazott Kiss-Rigó László megyéspüspök Algyőn a Tisza-gáton, ahol Nepomuki Szent János szobrának avatásával vette kezdetét az Algyői Falunapok rendezvénysorozat.

A szoborszentelés előtt

Kiss-Rigó László

, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke arra emlékeztetett, hogy húsvétkor azt ünnepeljük, hogy az emberi életnek van értelme, és van egy végső célja. Ennek a végső célnak az ismerete erőt adhat a kisebb célok eléréséhez, akár egyének, közösségek vagy épp települések szintjén egyaránt. Azt mondta, ilyen kis célnak tekinthető

Bánvölgyi László

szobrászművész alkotásának a leleplezése is, amit közös összefogással valósított meg a település. A püspök emlékeztetett arra, hogy a 13. század végén, a 14. század elején a királyi despotizus ellen a demokrácia egyetlen szócsöve sok esetben a keresztény vértanúk voltak, s ilyen volt Nepomuki Szent János is. „Érdekes, hogy most, több száz évvel később megint a keresztény embernek van lehetősége, hogy egy másfajta despotizmus, például a maguk által felkent, magukat tévedhetetlennek guruk által képviselt, az értéksemlegesség, a nihilizmus diktatúrája ellen szót emelni. Kicsiben ez történik most itt Algyőn is, hiszen ezzel a szoboravatással a közösség tudatosítja gyökereit, értékeit nem megtagadni, hanem ápolni akarja, s ezek segítségével megerősödik identitásában, és ez szolgálat nemcsak a nemzetnek, hanem egész Európának” – fogalmazott Kiss-Rigó László.

, az Algyői Tisza Szabadidő, Sport, Környezetvédő és Rekreációs Egyesület, azaz az ALTE a tavalyi falunapon rukkolt elő tervével, hogy Nepomuki Szent János szobrát visszaállítsák. A nagyközség életében egyedülálló módon gyűjtést is hirdettek, így részben a helybéliek összefogásával emelték újra a szobrot. Az ALTE elnöke,

Füzesy István

arról beszélt, hogy bár ma már nem Tisza adja az algyőiek megélhetését, de összekötő kapocs a múlt, jelen és jövő között, ezért is tartotta fontosnak az egyesület, hogy hat évtized után újraállítsák a szobrot. Elmondta, hogy három adományozó pillér állt össze: egyrészt a lakosok és civil szervezetek járultak hozzá a költségekhez, másrészt a Szeged-Csanádi Egyházmegye, továbbá

Molnár Áron

polgármesteri alapjából támogatta anyagilag a kezdeményezést. A szobor talapzatában egy időkapszulát is elhelyeztek, feltüntetve többek között minden támogatót, ezzel is megköszönve önzetlen segítségnyújtásukat.

A település első embere is méltatta az algyőiek összefogását, mint mondta, bebizonyították a nagyközségben élők, hogy képesek összefogni egy jó célért. Azt mondta, a szobor jelképezi azt is, hogy Algyő hű hagyományaihoz, s tiszteli a múltját. Nepomuki Szent Jánost, a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok és halászok védőszentjeként, a gyónási titok mártírjaként tartják számon, Közép-Európa legismertebb szentjei közé tartozik. Számtalan helyen hidak és folyóvizek mentén láthatjuk alakját, sok helyen mutatóujját ajkára téve, mintegy csendre intve magát és másokat. Algyőn a múlt század elején emeltek szobrot a szentnek, néhány száz méterre a templomtól a töltés tetején, tekintetével a Tisza algyői szakaszát őrizte. Az 1950-es években a vandálok áldozatául esett a szobor, darabjait vélhetően a Tiszába dobták, és hat évtizedet kellett arra várni, hogy ismét vigyázza a Tiszán járókat.