Kultúra

Egyetemes üzenetet hordoz az 1945 + FOTÓK, KRITIKA, VIDEÓ

Egyetemes üzenetet hordoz az 1945 + FOTÓK, KRITIKA, VIDEÓ

2017. április 26., szerda
Egyetemes üzenetet hordoz az 1945 + FOTÓK, KRITIKA, VIDEÓ
1945_film_

Szegeden járt az 1945 című film két alkotója Török Ferenc és Szántó T. Gábor, akik a nézőkkel is beszélgettek művükről. A film ugyan a magyar történelem kis szeletét mutatja be, azonban üzenetét az egész világon értik.

Négy nap alatt kilencezer magyar néző látta az 1945 című filmet. Az alkotás egyetlen napot, 1945. augusztus 12-t foglalja magába. A vidéki falu életét felbolygatja, amikor kiderül, két ismeretlen zsidó parfümökkel szállt le a vonatról, s a községbe tart. Nem véletlenül, a holokauszt során elhurcolt zsidó lakosság vagyonából többen részesültek. Azonban attól, hogy „papír van róla”, még nem jelent felmentést a tettek erkölcsi oldala alól… Most az Egyesült Államokban és Németországban sikeresen szerepelt film alkotói eljöttek Szegedre:

Török Ferenc

rendező-forgatókönyvíró és

Szántó T. Gábor

, aki nemcsak a forgatókönyv megírásában vett részt, hanem az adaptáció alapjául szolgáló novellát is írta. „Az időpont fantasztikusan drámai. Egy átmeneti időszak, amin át szoktunk lapozni a történelemkönyvekben. A II. világháború Európában lezárult, de még a kommunista diktatúra sem jött létre. A nagyszüleim felnőttek voltak, a szüleim gyermekek, egy jelen és a múlt határán található korszak ez” – fogalmazott Török Ferenc. Szántó T. Gábor szerint egy posztholokauszt film született, egy el nem mondott történet.

1945_kozonsegtalalkozo004kf

A két alkotó úgy látja, hogy nem feltétlenül csak magyar történet az 1945. A helyszín tipikusan közép-európai, az üzenet mégis egyetemes, az egész világon értették. Ugyanez megtörtént Franciaországban is, ahol a lakosság hasonlóan állt hozzá a holokauszthoz, mint hazánkban. Csak a ’90-es évek közepén derült ki, hogy nem kevés párizsi önkormányzat bérlakás egykor elhurcolt zsidóké volt. Többször hangsúlyozták, nem kívánják, hogy az 1945-ből „politikai bunkósbot” legyen. Inkább azt kívánták üzenni: „ilyen az ember”, s mindent meg kell tennünk, hogy az állam soha többé ne hozhasson osztály-, vallási, társadalmi alapon diszkrimináló döntéseket. Nem véletlenül választottak helyszínként egy falut. Itt valóban feltűnést tud okozni két ortodox zsidó megjelenése, valamint könnyebb volt egy-egy szereplőn keresztül bemutatni a társadalmat. Szándékosan nem „papírmasé” karaktereket építettek fel, hanem olyanokat, akiknek családjuk, üzletük van, kapcsolatuk a társadalom más rétegeivel. Török hangsúlyozta, hogy ez egy tipikus polgárosodó paraszti vidék, amely végleg letért erről az útról napjainkra, előbb a holokauszt vérvesztesége, majd az államszocializmus évtizedei miatt. Elégedettek a hazai fogadtatással. Nem egy ismerősük féltette az alkotást a hazai szélsőjobboldal fogadtatásától, de az aggodalmak nem igazolódtak be. Sokkal nyitottabb, kíváncsibb a társadalom, mint gondolták. https://www.youtube.com/watch?v=scBAVpRnJWQ

✍A felejtés és a tagadás nem feloldozás

Lassan hömpölygő film Török Ferenc alkotása, amely a fényképezés, a feszültségkeltés módjában visszanyúlik a filmtörténeti előzményekhez. Az 1945 sokkal komolyabb hangvételű, mint a rendező olyan korábbi filmjei, mint a Szezon, vagy a közkedvelt Moszkva tér. Kevés a közös pont - talán csak az utazás, a vasút motívuma – ezekkel az alkotásokkal. A rendező egy értékes műfaji filmet készített, amely nagy hiátust pótol a történelemkönyveinkben. Romsics Ignác bő egy évvel ezelőttielőadásaugrik be nekünk a nemzeti sorskérdésekről. Szántó T. Gábor novellájában nem olyan súlyos a helyzet, mint a valóságos Gyömrőn, ahol a gyilkosságban (holokauszt) való segédkezés, vagy annak vádja újabb gyilkosságokat okozott, a szerepek felcserélődtek. A dilemma azonban azonos: meg lehet oldani a közös bűn alóli feloldozást felejtéssel? A válasz egyértelműen nem, erre utal mind a mű cselekménye, mind az a tény, hogy az alkotás csak az események után 72 évvel születhetett meg. A film pozitív csalódást okozott, pedig klisészerűen indul, a borotválkozó Szentes jegyző (Rudolf Péter) megvágja magát, szisszen egyet, elered a vére. Ebből csak az nem sejti a várható eseményeket, aki meglepődik azon, hogy az Igazából szerelem végén Hugh Grant összejön Martine McCutcheonnal. Az alkotás fokozatosan adagolja, s az utolsó pillanatig fenntartja a feszültséget, mint egy igazi westernfilmben. Mindez előbb csak lelki dilemmaként nyilvánul meg, majd egyre súlyosabb tettekbe torkollik. A falu – a képek láttán számunkra Északkelet-Magyarország, Tokaj vidéke, Mád üres ortodox zsinagógája, s persze a Jób lázadása című film ugrott be elsőre – lakói eltérő módon számolnak el másfél évvel korábbi cselekedeteik következményeivel. Egy részük a „károkat” akarja csökkenteni, azaz minél kevesebbet visszaadni az embertelen módon szerzett vagyonból, mások pedig az őrületbe, vagy annak határára sodródnak, mert tudják, bűnt követtek el, vagy annak haszonélvezőivé váltak. Könnyű feladat dicsérni a színészek közül Rudolf Pétert, aki élete egyik legjobb alakítását nyújtotta, tökéletesen mutatta be azt a helyi hivatalnokot, értelmiségit, aki minden egyes hatalomváltáskor átmenti magát, lelkiismeret-furdalás nélkül képes a köpönyeget váltani az adott pillanatban. Tipikus közép-európai hős, velünk él, nemcsak Magyarországon, az egész köztes-európai térségben. Mellette talán a Szarvas jegyző feleségét játszó Nagy-Kálózy Esztert és a bűnös feljelentésre a férjét a jegyzővel közösen rávevő parasztasszonyt játszó Szirtes Ágit emelhetnénk ki. A forgatókönyv mögött komoly munka rajzolódik ki: a párbeszédek, a nonverbális jelek hitelesek. Pontos társadalomképet kapunk, a történeti háttér felvázolásában a szájbarágás helyett elsősorban a vizuális eszközöket veszik igénybe. A jelmezekben is alig találni hibát, úgy tűnik, a filmkészítők egyre jobban ügyelnek arra, hogy ne csússzon el alkotásuk minimális erre szánt idővel és pénzzel kikerülhető banánhéjakon. Azok számára ajánljuk, akik nem egy tipikus holokausztfilmre szeretnének beülni, s a passiótörténet helyett inkább szembenézni kívánnak a társadalom tetteivel, vagy éppen azzal, hogy mit nem cselekedtek meg nagyszüleink.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.