Szegeden járt az 1945 című film két alkotója Török Ferenc és Szántó T. Gábor, akik a nézőkkel is beszélgettek művükről. A film ugyan a magyar történelem kis szeletét mutatja be, azonban üzenetét az egész világon értik.
Négy nap alatt kilencezer magyar néző látta az 1945 című filmet. Az alkotás egyetlen napot, 1945. augusztus 12-t foglalja magába. A vidéki falu életét felbolygatja, amikor kiderül, két ismeretlen zsidó parfümökkel szállt le a vonatról, s a községbe tart. Nem véletlenül, a holokauszt során elhurcolt zsidó lakosság vagyonából többen részesültek. Azonban attól, hogy „papír van róla”, még nem jelent felmentést a tettek erkölcsi oldala alól… Most az Egyesült Államokban és Németországban sikeresen szerepelt film alkotói eljöttek Szegedre:
Török Ferenc
rendező-forgatókönyvíró és
Szántó T. Gábor
, aki nemcsak a forgatókönyv megírásában vett részt, hanem az adaptáció alapjául szolgáló novellát is írta. „Az időpont fantasztikusan drámai. Egy átmeneti időszak, amin át szoktunk lapozni a történelemkönyvekben. A II. világháború Európában lezárult, de még a kommunista diktatúra sem jött létre. A nagyszüleim felnőttek voltak, a szüleim gyermekek, egy jelen és a múlt határán található korszak ez” – fogalmazott Török Ferenc. Szántó T. Gábor szerint egy posztholokauszt film született, egy el nem mondott történet.
A két alkotó úgy látja, hogy nem feltétlenül csak magyar történet az 1945. A helyszín tipikusan közép-európai, az üzenet mégis egyetemes, az egész világon értették. Ugyanez megtörtént Franciaországban is, ahol a lakosság hasonlóan állt hozzá a holokauszthoz, mint hazánkban. Csak a ’90-es évek közepén derült ki, hogy nem kevés párizsi önkormányzat bérlakás egykor elhurcolt zsidóké volt. Többször hangsúlyozták, nem kívánják, hogy az 1945-ből „politikai bunkósbot” legyen. Inkább azt kívánták üzenni: „ilyen az ember”, s mindent meg kell tennünk, hogy az állam soha többé ne hozhasson osztály-, vallási, társadalmi alapon diszkrimináló döntéseket. Nem véletlenül választottak helyszínként egy falut. Itt valóban feltűnést tud okozni két ortodox zsidó megjelenése, valamint könnyebb volt egy-egy szereplőn keresztül bemutatni a társadalmat. Szándékosan nem „papírmasé” karaktereket építettek fel, hanem olyanokat, akiknek családjuk, üzletük van, kapcsolatuk a társadalom más rétegeivel. Török hangsúlyozta, hogy ez egy tipikus polgárosodó paraszti vidék, amely végleg letért erről az útról napjainkra, előbb a holokauszt vérvesztesége, majd az államszocializmus évtizedei miatt. Elégedettek a hazai fogadtatással. Nem egy ismerősük féltette az alkotást a hazai szélsőjobboldal fogadtatásától, de az aggodalmak nem igazolódtak be. Sokkal nyitottabb, kíváncsibb a társadalom, mint gondolták. https://www.youtube.com/watch?v=scBAVpRnJWQ
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.