Enyedi Ildikó alkotása nyerte a legjobb filmnek járó Arany Medvét a Berlinale filmfesztiválon

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása nyerte a legjobb filmnek járó Arany Medve díjat a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) szombat esti díjkiosztóján.

A rendező az elismerés átvételekor azt mondta, hogy egy annyira egyszerű filmet akartak készíteni, "mint egy pohár víz", a munka mégis nagyon kemény volt. A legnehezebb az volt benne, hogy miként "rejtsék el" az alkotásban a film témáját, amely csak "jószívű" embereknek mutatkozik meg. A Berlinalén nemcsak a zsűriről bizonyosodott be, hogy "nagy szíve van", hanem a nézőkről is, akik "csodálatosan" fogadták az alkotást - tette hozzá a Simon mágus után 18 évvel új nagyjátékfilmmel visszatérő

Enyedi Ildikó

, aki a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) díját, az ökumenikus zsűri díját és a Berliner Morgenpost című lap olvasói zsűrijének díját is elnyerte a Berlinalén.

Mécs Mónika

producer köszönetet mondott a rendezőnek és a stábnak a munkáért, a Magyar Nemzeti Filmalapnak a támogatásért, és a Berlinale szervezőinek is, azért, hogy "felfedezték" a filmet. A Magyar Nemzeti Filmalap vezetője,

Havas Ágnes

az MTI-nek azt mondta, hogy "hatalmas elismerés ez a sok-sok díj. Nagyon örülünk, hogy megállíthatatlanul folytatódik a magyar filmek diadalútja a legfontosabb nemzetközi seregszemléken. Gratulálunk az alkotóknak! Nagyon büszkék vagyunk rájuk". Magyar alkotás eddig egyszer nyert Arany Medvét: Mészáros Márta Örökbefogadás című drámáját 1975-ben tüntették ki a Berlinale legfőbb elismerésével. A Testről és lélekről egy vágóhíd gazdasági igazgatója és egy minőségellenőr - egy középkorú férfi és egy fiatal nő - kapcsolatát mutatja be. A két félénk, visszahúzódó személyiséget az köti össze, hogy ugyanazt a visszatérő álmot álmodják. Enyedi Ildikó alkotása az Inforg-M&M Film gyártásában, a Magyar Nemzeti Filmalap 420 millió forintos gyártási támogatásával készült. Producerei Mécs Mónika mellett Muhi András és Mesterházy Ernő, operatőre Herbai Máté. Főszereplője Borbély Alexandra, a budapesti Katona József Katona József Színház társulatának tagja és Morcsányi Géza, akinek ez az első színészi alakítása. A filmben látható többek között Békés Itala, Jordán Tamás, Mácsai Pál, Tenki Réka, Schneider Zoltán és Nagy Ervin is. A Berlinale a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás filmfesztiválok sorában. Legfőbb díjaiért - az Arany Medvéért és a fő alkotói kategóriákban kiosztott Ezüst Medvéért - 18 alkotás versenyzett az idén. A vasárnap véget érő 11 napos fesztiválon valamennyi szekciót együttvéve 403 alkotást mutattak be. Díjjal tér haza a szemle másik magyar nagyjátékfilmje, Török Ferenc 1945 című alkotása is: a szerzői filmek és innovatív zsánerfilmek legújabb tendenciáit felvonultató Panoráma szekcióban bemutatott dráma a harmadik díjat kapta a közönségszavazáson. A szekcióban 43 országból 50 nagyjátékfilmet mutattak be. A Generation elnevezésű szekcióba meghívást kapott Lovrity Anna Katalin Vulkánsziget című animációs rövidfilmje, Máté Bori The Headless Appearance című kétperces absztrakt filmje pedig a fesztivállal párhuzamosan futó Kritikusok Hete válogatásába került be. Enyedi Ildikó Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes művész 1955. november 15-én született Budapesten. Érettségi után a Montpellier-i Egyetemen, majd a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult. 1979-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakára, ahol 1984-ben Fábri Zoltán osztályában végzett. Főiskolai évei alatt tagja volt az Erdély Miklós által vezetett Indigo (Interdiszciplináris Gondolkodás) elnevezésű művészeti csoportnak. Pályáját experimentális ihletésű rövidfilmekkel kezdte a Balázs Béla Stúdióban (BBS). Első játékfilmjét 1988-ban forgatta, a sajátos hangvételű Az én XX. századom egy ikerpár története. Az eredeti világlátást újszerű filmes nyelvvel ötvöző "mesében" a századelő világát korabeli fotók alapján rekonstruálták, Máté Tibor operatőr még korhű nyersanyagot is gyártatott a Kodak céggel. Az alkotás 1989-ben a magyar filmszemlén elnyerte a játékfilm kategória alkotói díját, s a képi és tartalmi összhang megvalósításáért is jutalmazták. A Cannes-i Filmfesztiválon a legjobb elsőfilmesnek járó Arany Kamera-díjjal, az edinburghi és a Las Vegas-i fesztiválon különdíjjal ismerték el, a szakma és a kritikusok 2000-ben beszavazták minden idők 12 legjobb magyar filmje közé. Az én XX. századom, amelynek digitálisan felújított változata 2012-ben jelent meg, 2001-ben a nyitófilm volt a Londonban megrendezett első európai pszichoanalitikus filmfesztiválon. Következő filmje a Weber operája alapján készült Bűvös vadász (1994) volt. A zenemű cselekményét csak nagy vonalakban követő forgatókönyv (amelyet Révész Lászlóval jegyzett) elnyerte a Hartley-Merrill nemzetközi pályázat első díját, a "kozmikus, mitikus meséért" 1995-ben rendezői különdíjat vehetett át a magyar filmszemlén. A két évvel később készült Tamás és Juli (1997) Franciaországban a Belforti Fiatal Filmesek Fesztiválján a legjobb nagyjátékfilmnek járó fődíjat kapta meg. Negyedik játékfilmjét, az 1999-ben bemutatott Simon Mágust a magyar filmszemle legjobb rendezői díjával tüntették ki, a locarnói filmfesztiválon a Filmklubok Nemzetközi Szövetségének különdíját nyerte el, 2000-ben megkapta a filmkritikusok díját. A rendezőnő egyik nyilatkozata szerint a bibliai történetet a gnosztikusok állandó kérdésfeltevésének módszerével, a vesztes oldaláról megközelítve próbálta feldolgozni. A 2009-es, alig húszperces Első szerelem egy (földi) lány és egy földönkívüli fiú első randevújának humoros történetét meséli el, és a kamaszok érzelmeinek tisztaságáról szól. A miami filmfesztivál rövidfilmes versenyének nagydíját és a genovai sci-fi seregszemle fődíját is elhódító alkotást a rendezőnő inkább romantikusnak, mint science fictionnek nevezi (érdekessége, hogy a főszerepet tizenhét éves lánya alakította). Enyedi Ildikó csaknem minden munkájának maga írja a forgatókönyvét, filmjeinek jól felismerhető, egyedi hangulata van. Több forgatókönyvírói pályázat, valamint hazai és nemzetközi filmfesztivál zsűrijének munkájában vett részt, 2001-ben elnökölt a Magyar Filmszemlén, tagja az Európai Filmakadémiának. 2013-ban ő rendezte a Márai Sándor kassai és budapesti életéről készült Széllel szemben című alkotás magyar fejezetét. Egyik rendezője volt az HBO csatornán futó Terápia című szériának, amelyért 2013-ban Gigor Attilával a legjobb televíziós rendezés díját kapták meg, azóta elkészült a második évad is. A forgatásra "kivételes színházi munkaként" tekintett, az alkotókkal minden egyes forgatási napot úgy éltek meg, mint egy színházi premiert. A színházat mitikus helynek tartja, babonás tiszteletet érez iránta, eddig nem is próbálkozott színházi rendezéssel. Évek óta tanít a Színművészeti Egyetemen, 2013-ban végzős rendezőosztálya Nekem Budapest címmel nagysikerű szkeccsfilmet forgatott arról, mit jelent nekik a magyar főváros. Régi dédelgetett terve, hogy filmre vigye Füst Milán A feleségem története című művét, amelyet a világirodalom egyik legnagyobb regényének tart. A rendezőnő nem először dolgozná fel az író valamelyik alkotását, az 1991-es Téli hadjárat című rövidjátékfilmje Füst Milán Ez mind én voltam egykor című írásának részleteire épül, s 1993-ban elnyerte a neubrandenburgi Dokumentart Fesztivál fődíját. Művészi tevékenysége elismeréseként 1991-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 2000-ben érdemes művész lett, 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést vehette át. Tizenhat év után, 2015-ben újra játékfilm forgatásába kezdett. A Testről és lélekről című film forgatókönyve - korábbi munkáitól eltérően - nagyon gyorsan, alig néhány hét alatt készült el, alapgondolatát Nemes Nagy Ágnes Védd meg című versének néhány sora ihlette. A film Mária (Borbély Alexandra) és Endre (Morcsányi Géza), két olyan ember találkozásáról szól, akik a nappali világban ugyan munkatársak, de nem igazán ismerik egymást, éjjelente viszont régóta ugyanazt az álmot álmodják. A mindannyiunkban rejtező titkokról és szenvedélyekről szóló alkotás február 10-én mutatkozott be a 67. Berlinalén.